Gyönyörű gagyi, húszmillióért

A Fisker tökéletesen hekkelte meg a szomszédos Lotus sajtótájékoztatóját a Frankfurti Autószalon első perceiben. Amikor a britek rutinosan üvöltöző szpíkere éppen belemelegedett a More Lotus than ever szlogen ismételgetésébe, Fiskeréknél megszólalt az egyik autó riasztója. Ettől egy pillanatra megakadt a csajokkal és jól öltözött menedzserekkel telepakolt műsor, mert minden újságíró megfordult.

Mi ekkor már semmin sem lepődtünk meg, hiszen percekkel korábban fejeztük be a szörnyülködést a Karma utasterében. A képeken vagány gran turismo valójában közepes fércmű. Például ráfaragták a BMW Z8 hűtőmaszkját, melyet gyanúsan Mercedes SLS jellegű első fényszórókkal fejeltek meg, de más részleteken sem agyaltak túl sokat. Nem lenne rossz ez így, de a Fiskereken közelről nagyon látszik, hogy kisipari méretekben nem mindenki űzi felsőfokon a lemezmegmunkálást. Az utasteret is hiába vonták be bőrrel, ha nem volt aki pontosan kiszabja és megvarrja a kárpitot.

A stand érdekessége az idei újdonság, a Surf volt. A Karma ötajtós változata ugyanazt az elektromos hajtásláncot használja, mint a limuzin, de ülései dönthetők. A beépített 260 lóerős, közvetlen befecskendezéses benzinmotort csak a 175 kilowatt teljesítményű generátorhoz kapcsolták, a hátsó kereket hajtó villanymotorok 20 kWh-s lítium-ion-foszfát akkumulátorról nyerik az energiát.

A Surf hajtási módjai közül a Sport hozza ki a legtöbbet az autóból. Ilyenkor 1330 newtonméter forgatónyomatékot produkál a rendszer, ami körülbelül 5,9-6,0 másodperces százas sprintre elegendő, a végsebesség pedig kétszáz körüli. Ha csak az akkumulátorokat használjuk, 8 másodperces gyorsulásra számíthatunk, és a csúcstempó is szolid, mindössze 159 kilométer óránként. Ha nem engedjük bekapcsolni a benzinmotort, nagyjából 80 kilométeres hatótávolságra képes a Fisker Surf, míg vegyes üzemben 483 kilométert tehetünk meg, de ilyenkor azért kell neki 35 liter benzin is. Nem rossz értékek, persze ez el is várható egy autótól, ami közelről egyáltalán nem finom kidolgozású, középkonzolján a kilencvenes évek olcsó szórakoztató elektronikai cikkeinek kapcsolóit viseli, mégis elkérnek érte tizennyolc-húszmillió forintnyi eurót.