Búzát indultam fotózni. Csallóközi gyerek vagyok, jól érzem magam a szélben lassúzó gabonamezők közepében – ha tehetem, bárhol megállok és élvezem a látványt: megnyugtat. Apósoméknál voltam múltkor, gondoltam kimegyek sétálni a földekre, el a gébárti strand mögött, a traktor kitaposta nyomban le a tóhoz. Már évek óta a hűtőben rejtegettem az 1997-ben lejárt Fuji Velvia diát. Az ISO100 érzékenységű pozitív film már nem volt alkalmas semmi komoly feladatra, gondoltam eljátszom vele, aztán a kísérletezés után előhívatom crossba, vagyis hagyományos színes negatívokra való C41-essel, jelentősen megváltoztatva így a színvilágot, mesehatást kölcsönözve neki.
Fogtam a mára legendás, a BKV nokiásdoboz korszakából való, készletfelszámolás útján vásárolt Nikon F65 filmes gépemet, rácsavartam egy nem full-frames, vagyis nem teljes képkockányi mérettel dolgozó Sigma 10-20 HSM nagylátószögű objektívet, egy cirkopolár filtert, plusz a Cokin átmenetes szűrőt, annak tartókeretével együtt.
Ellenfényezni akartam, ehhez jó a színátmenetes üveglap – a szemből betörő napon jelentősen tompít, érdekes hatást adva a képnek. Miután kiszórakoztam magam a búzával, bízva abban, hogy a dián ott lesz a nagy fekete keret közepében a kis kép, rajta a búzával és az Isten szemeként fénylő nappal, elindultam a tóra. Ekkor találtam rá a strand hátsó kerítése mögött a kútfúró teherautóra. Márkajelzést nem leltem rajta, de az biztos, hogy amerikai dög az öttengelyes. Biztos vagyok benne, hogy valamelyik olvasónk ismeri a teherkocsit, és elmondja mi ez, hány köbcentis és ezazamaz.
Addig itt van ez a pár fotó, tudom, nem hagyományos sajtóképek, csak marháskodás a nyersanyaggal – érzem, hogy lesz, aki ez alapján is felismeri.
