Ez már Párizs

Éjszaka megérkeztünk, indul a Párizsi Autószalon, vagy ahogy itt hívják: Mondial de l'Automobile. Ilyenkor persze még a dolog logisztikai része az érdekes, hol van a szállás, miegyéb. Hosszas jegyvásárlás automatából a reptéren, majd irány az RER gyorsvasút, ami alig egy óra tíz perc alatt átröpít minket Párizs átellenes oldalára. Ám ezek a franciák rafkósak.

Addig ugyanis nem jössz ki a metróból, meg RER-ből, amíg be nem dugtad a jegyed a kiengedőgépbe. És ha nem jó jegyet vettél, akkor nem is enged ki. Nem úgy működik a dolog, mint otthon, ugyanis Párizst zónákra osztották, és csak a zónákon belül jó ugyanaz a jegy. Persze a miénk sem volt jó. "Ön nem Párizsban van Monsieur, hanem a banlieu-ben, vagyis az elővárosban - mondta a cerberus, amikor a kiengedőgép megtagadta a kiengedést.


Ez otthon úgy 16 rugó lett volna fejenként, állapítottuk meg Zách Danival. Hát itt annyi volt, hogy legközelebb jó jegyet vegyünk. Ja, és még az ember segített buszjegyet venni az automatából, sőt, elment pénzt váltani, mert a gép nem fogadta el az 50 euróst. És közben felvilágosított minket a zónákról, és hasonlókról. Aztán már csak egy kis buszozás, és elértük a szállást, amit szokás szerint Angéla fogalt a neten. Ahogy közeledtünk a Moliere-rezidenciához, egyre inkább elhittem, hogy most az egyszer nem valami fura hely lesz: szép, felújított negyed, sétálóutca, klassz kis éttermekkel. Aztán felfedeztünk a csodálatos Lanciát is az egyik kirakatban, tehát tényleg jó a környék.


De hol a szálloda?? Elmentünk mellette, a hotel felirat nagyon pici, és hát az egész inkább úgy néz ki, mint egy arab étterem. Belül még súlyosabb, aki járt már a spanyolországi Alhambra palotában, na ott vannak olyan faragások a falon, mint itt.


És hogy még nagyobb legyen a bizalom, nulla vendég. A szobák az üres éttermen keresztül közelíthetők meg, egy 50 centi széles falépcsőn. Találkoztunk egy raszta hajú francia lánnyal, az orrából fémfika(=piercing) lóg, de szimpi. Viszont az utóbbi nyolc év legstabilabb és valóban működő wifije itt van, ha visszagondolok a szalonokra. Úgyhogy felőlem akár úgy is nézhet ki, mint a mórok palotája.