A legjelentősebb autószalonokon a sorozatgyártású újdonságok mellett komoly teret kapnak a különféle tanulmányautók is. Nem volt ez másként a nemrég véget ért frankfurti kiállításon sem, ahol többek közt a Tesla tajvani kihívóját is megvillantották. Bár a műfaj már régóta létezik, 1965-ig kellett várni az első olyan európai koncepcióautóra, amely végül élesben is megvalósult. Ez az Opel GT Experimental volt, amelyet 1968-ban követett az Opel GT. A munka az első vázlatrajzokat követően ma már többnyire háromdimenziós tervezőprogramokkal folytatódik, ha pedig a virtuális modell eléggé összeállt, jöhet az agyagozás, életnagyságban. Tanulmányokat azonban nemcsak az ismert, nagy autógyártók készítenek.
László Zsolt már tizenéves korában is rajzolt autókat, gyerekként nagy vágya volt, hogy járműtervező lehessen. Mivel azonban erre túl sok esélyt nem látott, így idővel kicsit eltávolodott a témától. Az Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karán építészmérnökként végzett, majd bútorokat és üzletbelsőket tervezett. Munkája során a háromdimenziós modellezésben is tapasztalatot szerzett, innen pedig már csak egy lépés volt visszatérni az autókhoz.
Első 3d-s autómodelljét 2012-ben készítette el. Kíváncsi volt ugyanis, hogyan nézhetnek ki húsz évvel korábbi rajzai térbe átültetve. További motivációt jelentett, hogy időközben könyvet kezdett írni a sportautó-tervezésről, amelyet saját munkáival illusztrált. Így pedig nemcsak ceruzarajzokkal, vázlatokkal tudta szemléltetni a különböző ábrázolási módokat és nézeteket, hanem a virtuális modelleket is felhasználhatta.
Saját bevallása szerint az első háromdimenziós modell egy teljesen átlagos, kilencvenes évekbeli középmotoros sportautó:
Azt mondja, nem tud kiemelni egyetlen olyan formatervezőt, akit példaképnek tekint, ugyanis többen inspirálják. Az olyan klasszikusoktól, mint Battista Pininfarina, Marcello Gandini (többek közt a Lamborghini Miura és a Fiat X1/9 atyja), Giorgietto Giugiaro, egészen a Porsche 918-ast megalkotó Michael Mauerig vagy éppen a Tesla Model S-t tervező Franz von Holzhausenig. Elsősorban az egyszerű, letisztult külsőt kedveli, főként a német és olasz gyártók autóit.
Amikor beleveti magát a tervezésbe, először mindig megnézi az adott kategória legjobbjait, és igyekszik hozzátenni valamilyen újdonságot, különlegességet. Próbálja felülmúlni azokat. Nagy álma egy száz százalékban magyar szupersportkocsi, amelynek nemcsak a tervei lennének hazaiak, hanem itthon folyhatna a gyártás is. Erre van már konkrét elképzelése is: a RAY egyediségét az a hátsó légterelő adja, amely egyben a motorhoz áramló levegő mennyiségét is szabályozná. Zsolt elképzelései szerint ez egyfajta formaváltó anyagból készülhetne.
László Zsolt munkái között olyanokat is találhatunk, amelyeket valamely népszerű gyártó emblémájával álmodott meg. Legutóbbi terve egy Mercedes-Benz CLK GTR utánérzés, ebből készült utcai- és versenyváltozat is.
A Volkswagen Coupe IMERA Conceptnél is az újításra törekedett: a tanulmányt aktív első és hátsó légterelő rendszerrel képzeli el.
Zsolt szabadidejében készíti a formaterveket. A rajzolás, modellezés mindig is jobban lekötötte, mint a Dallas vagy éppen a Szomszédok. Tudását, módszereit pedig gyerekeknek is próbálja átadni: Hogyan lehetsz autótervező? címmel tanfolyamot tart, amelyet ő maga nagyon élvez. És persze reméli, hogy a kis tanítványok is hasonlóan éreznek.
