A pénteki napot csak arra szántuk, hogy a Mazda-múzeumban a lehető legtöbb anyagot összeszedjük. Illetve arra is terveztünk időt szánni, hogy a péntek reggel meghirdetett, nagyon is exkluzív múzeumlátogatásra érkezőkkel körbefussunk a kocsik között.
Amíg az előző napi bulika kellékeit pakolták össze, minden autót, plakátot és feliratot próbáltunk megnézni. 2-3 óra után leolvadt az agyunk, de nem lehetett leállni. Ígéretet kaptunk arra is, hogy ha valamelyik Frey megérkezik, a legérdekesebb autókat kinyitva is megnézhetjük. Addig is átadtam a nyitott ajtókkal pózoló Autozam AZ-1-nek Karotta üdvözletét, aki csak annyit írt a pénteki fotót látva, hogy pusziljam meg a sirályszárnyas kisautó hónalját nevében.
Az olvasóknak péntek reggel közzétett felhívásra nagyon hamar elkezdtek jönni a jelentkezések, legnagyobb örömömre 6-8 emberben volt akkora lelkesedés, hogy pár órán belül áttervezze a napját és eljöjjön Augsburgba. Aztán végül gyerekekkel együtt tizenkét TC-olvasó jött össze az udvaron. Akkora szerencsénk volt, hogy Joachim Frey pont akkor érkezett meg, amikor elindultunk a bejárat felé. Azonnal felajánlotta, hogy ő maga vezeti körbe a társaságot.
Hogy nem csak üzletnek tekintik a Mazdákkal való foglalkozást, az a gyűjteményüket és a múzeumot látva is világos volt, de az, ahogy beszélt az autókról, amennyi infó a fejében volt, világossá tette: megveszekedett autóbolond, és imádja a márkáját. Bő egy órán át tartó tárlatvezetésén szinte mindegyik autóról és típusról mesélt, pont úgy, mint akinek a fél életét kiteszi a régi és új autókkal való foglalkozás. Lelkesen és hosszan sztorizott, pedig nagyon sok dolga lett volna a szombati megnyitó miatt. Nem tudok elég hálás lenni azért, hogy ilyen fullos tárlatvezetést kaptunk.
Még ezután is vagy két órán át fotóztuk az autókat, hogy aztán a hotelbe visszaérve a Borussia Dortmund focisaira váró, sikoltozó tinilányok mellett elhaladva jussunk be a parkolóba. Gyanítom, hogy a szigorúan túráztatva gurulni képes R8 és a csicsás-kamuflázsba öltöztetett BMW sofőrjei is focisták voltak, már csak a hely, a viselkedés és az autóválasztásuk miatt is. Ők ezek szerint nem a tökéletesen átláthatatlanra fóliázott ablakú busszal érkeztek.
Szombat reggel úgy indulunk, hogy kis szerencsével pont nyitásra érkezzünk a Parkoló Parádéra. Őszintén remélem, hogy sem út közben, sem a Parádén nem fog zuhogni az eső -bár ha választanom kellene, inkább a PP maradjon száraz. Találkozzuk a IV-es kapu mellett, a TC-s sarokban!
