Mire jó az új V-Power?

Egész ügyesek voltak a PR-osok: elcsábítottak egy termékbemutatóra, pedig ilyesmire nem szokásunk elmenni. De a meghívóra ragasztott kipufogótömítés és a nagy betűvel szedett kérdés felizgatott: mégis, mire lehet jó még egy ilyen alkatrész, azon kívül, hogy tömíti a kipufogórendszer illesztéseit? Erősebb mágnesként húzott ez, mint nyugdíjast a túlárazott ágynemű- és edénykészlet bemutatóra a Dunakanyar látványának és az éttermi ebédnek az ígérete.

Természetesen volt híres ember is az eseményen, eljött Talmácsi Gábor is, aki láthatóan notórius álláshalmozó. Motoros világbajnokunk nagyjából mindennek márka- és terméknagykövete (ahogy mostanában mondani szokás: mindennek _is_ nagykövete), egy két lábon járó termékelhelyezés. De nincs ezzel semmi baj, ha egyszer én is bárminek a világbajnoka, meg országosan ismert arc leszek, én is elvállalok pár nagyköveti ajánlatot. Addig is magamban gyakorolom a „nagyon nagy megtiszteltetés... saját tapasztalataim alapján is állíthatom... magam is ezt használom...számomra is fontos” fordulatokat. Talán még Juve felügyelő mondatait is kölcsönveszem a Fantomas visszatérből: „Torkomat a meghatottság szorongatja...” Csak arra kell figyelni, hogy ne Haumann Péter szinkronhangján akarjak megszólalni. Meg talán az örökbecsű „ Csak a Puffin ad nekederőt és mindent lebíró akaratot!” mondatot is ügyesen átalakítom.

A meghívóink számára legfontosabbakról két üzemanyag-mérnöknő tartott előadást, amelyből megtudhattuk, hogy még több súrlódáscsökkentő lesz a benzinben, még több tisztító adalék a gázolajban és a benzinben, mi több, a benzinesek kopogásra való hajlamát is csökkentik.

A sokéves fejlesztést kimondottan a modern motorok miatt végezték el, ezekben a megnövekedett teljesítmény, nyomás és hőmérséklet miatt jelentkező problémákra reagálnak. Egy kettébe hasított, közvetlen befecskendezéses TSI motor mellett magyaráztak az elkokszolódott szelepek, égéstér és a lerakódások miatt gyengébben teljesítő befecskendezők miatti gondokról.

Az új adalékokat megkapják a normál üzemanyagok is, de természetesen a prémium V-Powerben sokkal több lesz mindenből, és azt is mondták, hogy a magasabb oktánszám miatt a kopogásos égés miatti teljesítményvesztés és esetleges motor meghibásodás is megelőzhető. Itt azért előbújt belőlem a Novoth Tibi – ha az adott motor vezérlése nem tud a magasabb oktánszámú benzin miatt belenyúlni a működésbe, erősebb nem lesz tőle. Extrém esetben a hőterhelés miatt lehet előnye a sok-sok oktánnak, de ugye a gyárban normál üzemanyagokhoz belőve elég sok helyzetre felkészítik az autót, de nem is ez az igazán érdekes ebben az esetben. A kopogásos égést sok motornál az égéstérben lerakódott és az üzem közben izzó korom miatt rosszkor és rossz helyen begyulladó benzin okozza – ilyenkor viszont hiába az oktán-többlet, nem a túlzott sűrítés miatt indul be az öngyulladás. Ha valami, akkor a tiszta égéstér az, ami segíthet, de ez meg nem oktánszám-függő, igaz, ha a benzin segít tisztábban tartani az égésteret, az már fél győzelem.

Aztán amikor a mindenféle adalékok hasznos hatásairól beszélünk, és emlegetjük az elkokszolódott szelepeket, jusson eszébe mindenkinek, hogy ezen a problémán épp közvetlen befecskendezős motoroknál nem tud segíteni az égéstérbe sprickolt semmi se. Mert hogy a szelep szárával nem érintkezik, arról soha nem tud lemosni semmilyen rárakódást, és sajnos a kokszosodást megakadályozni sem tudjuk így. Ami mondjuk nem mindenkinek baj, a dióhéjazós biznisznek is pörögnie kell.

Itt már nagyon vártam, hogy mégis mire lehet jó egy kipufogótömítés? Esetleg valami új anyagot kísérleteztek ki? Rájöttek, hogy egy fényesebb, vagy érdesebb, esetleg szende szüzek sóhajából készített tömítés növeli a teljesítményt, közben csökkenti a fogyasztást és még tisztább is lesz a kipufogógáz? Nos, egyik sem.

Egyszerűen baromi érdekes dísztárgyat lehet csinálni egy marék csavar, pár méretre vágott menetes szár, egy halom rézcső-darabka és pár fém tömítés segítségével. Mindenki elé letettek egy kupac alkatrészt és lehetett barkácsolni. Ha minden alkatrész méretre van vágva, percek alatt összeáll az igazi autóbuzi-asztali lámpás: a tömítésekből lesz a kvázi lámpaernyő, a rézcsövek távtartóként funkcionálnak, és ott, ahol normál esetben a forró kipufogógázok áramolnak, most egy hagyományos, izzószálas izzó adja a meleg fényt. Hogy ennek semmi köze az üzemanyagokhoz? Persze, de senki nem is mondta, hogy lenne. Viszont baromi hangulatos tárgy és lássuk be, jól működött a csalogatás.

Az ügyetlenebbeknek segítő srácok, mikor elkészültem a lámpásommal, kérdezték, hogy az irodába megy, vagy ezt is elhiénázzuk? Ennek a kérdésnek egyrészt nagyon örültem, mert azt bizonyítja, tapasztalt TC-olvasók, ugyanakkor kellemetlenül érintett, mert erre a koncra rámartam. Erősen szorítottam a fogaimmal: ez nekem kell, meg tyúkok is ülnek rajta, szóval nem adhatom oda, senkinek. Ezt hallva a vigyorgó píárosokkal együtt kérdezték, hogy és ha adnak még egyet, azt nem hiénázzuk el? Ja, úgy már lehet róla szó, csak a szerkesztőségben más meg ne lássa, mert morgás és nemhiénázás lesz a vége.

Szóval, ki az, aki vágyik egy ilyen kreatív, kissé steampunk-hangulatú autóbuzi dísztárgyra? Nem kérek sokat érte cserébe, csak azt mondja meg nekem, aki igényt tart a lámpásra: milyen autónak a tömítését használtuk fel hozzá? Több típus is jó válasz lehet, ha esetleg mindet felsorolja valaki, azért plusz pontokat kaphat a gyakorlatára – de itt most alapvetően a gyorsaság számít. Egy picit csavarunk a dolgon: kérném a kilowattban legerősebb és leggyengébb autók márkáját és típusát, illetve a hozzájuk tartozó kilowatt értéket. Például Trabant 601, 19 kW. Aki a leghamarabb írja be a megfejtést itt kommentbe, nyert.