Miért járt minden űrhajós Corvette-tel?

Az űrhajós Corvette-tel jár – régi igazság ez Amerikában, ami régen még igaz is volt. Az asztronauták és a sportautók jó viszonya ma már nem ennyire magától értetődő, az űrverseny éveiben viszont csak az nem hajtott Corvette-tet a NASA-nál, aki nem akart.

Az űrhajósokba már a szakma előszobájában, berepülőpilóta korukban belenevelték, hogy részegen autóval száguldozni kietlen országutakon a szakma része. Ami gyors, veszélyes és vezetni kell, azzal a berepülőpilóta elboldogul, de legalább megvan hozzá az egója, hogy a határáig hajtsa. Tom Wolfe-nál senki nem fogta meg jobban ennek a zárt világnak a romantikáját, ahol hajnaltól késő estig csapolták az adrenalint a légitámaszpontokon, a repülős és autós száguldások között felütve némi sörrel. Repülés és ivászat, ivászat és vezetés – ez volt a bűvös kör, a napi menetrend az ötvenes-hatvanas évek amerikai csúcspilótáinál.

Írta Wolfe Az igazakban, ahol írt arról is, hogy több vadászpilóta halt meg akkoriban autóban, mint repülőn. Szóval a sportautós kattanás ott volt mélyen a pilótáknál, hát még berepülőknél, de ettől még nem volt magától értetődő, hogy Amerika első űrt megjárt hősei Amerika menő sportautóját hajtsák.

A berepülőpilóták között nem mindenkinek tellett Corvette-re. Nem úgy Alan Shepardnek, a NASA első űrprogramja, a Mercury hét, berepülőből lett űrhajósjelöltjének egyikének, aki már az első NASA-s kiképzésekre saját Corvette-jével érkezett 1959-ben. Shepardöt mint az USA első űrhajósát ismeri a világ, de ismerhetné még arról is, hogy jórészt vele kezdődött az Apollo-program végéig tartó kötelék a Chevrolet és az űrhajósok között. A Corvette-fan Shepard a General Motors vezető mérnökének meghívására még a detroiti gyárat is megjárta, hogy különféle prototípusokat vezethessen, majd miután 1961. május 5-én, három héttel Gagarin után, de első amerikaiként megjárta az űrt, a GM megajándékozta egy új Corvette-tel.

A NASA nagyon kényes volt űrhajósai reklámcélú kényeztetésére, már azért is, mert bár fura, de közalkalmazottakról volt szó. Azt sem nyelték le könnyen, hogy a LIFE magazin exkluzív szerződést kötött a Mercury hétjével, de még azok feleségeivel is személyes történetükre jó pénzért, és miközben az USA legnagyobb sztárja volt a hét űrhajós, távol tartották őket a mindenféle cégek próbálkozásaitól. Hivatalosan Shepard volt az egyetlen közülük, aki ajándékba kapott egy Corvette-et. Hogy a többiek is szinte ingyen jutottak hozzá, ahhoz első sorban egy önjelölt felbujtó, Jim Rathmann kellett.

Rathmannről nem mellékes infó, hogy sikeres autóversenyző volt, 1960-ban még az Indy 500-at is megnyerte, de a történetben fontosabb, hogy a NASA központjától, Cape Canaveraltől pár mérföldre volt egy Chevrolet-kereskedése, a legnagyobb a környéken. Florida kietlen, lesajnált vidéke volt ez akkoriban, nem csoda, hogy az űrközpont unalmából ide menekültek a mercury-s fiúk. Először Gus Grissom (Shepard után ő ment második amerikaiként az űrbe) és Shepard, majd szinte az összes társuk. Kivéve persze az aszkéta életű, különc John Glennt, aki szabadidejében is futott, edzette magát – nagyjából olyan életet élt, ahogy ma egy űrhajóstól elvárják és nem egy fáradhatatlan csaj- és adrenalinhajhász volt, mint kollégái akkoriban.

Ezek is Wolfe mondatai, Gusról és Rathmannről írta. Hogy tényleg olyan szuper autóvezetők voltak-e, mint hitték magukról mindegy volt, az autóversenyzőből lett kereskedő nagyon megkedvelte a mercury-s fiúkat. Akárcsak cimborája, a Chevrolet-elnök Ed Cole, akivel összehozták az egydolláros lízingszerződéseket. Ha már ajándékozni nem lett volna elegáns, kitalálták, hogy évi egy dollárért azt bérlik az asztronauták Rahtmann kereskedéséből, amit akarnak. A hét mercury-s közül hatan Corvette-et választottak, egyedül Glenn járt külön úton, aki egy családi kombit kölcsönzött. 

Bár egész Amerika őket figyelte, nehéz volt levetkőzni a világvégi légi támaszpontokon felszedett szokásokat. Gus és Shepard voltak a legnagyobb racerek, rendszeresen jártak Rahtmannhez ezt-azt variálni az autókon és olyanokat meccseltek az óceánparti homokon egymással, hogy azt még évtizedekkel később is vidáman sztorizták a kollégák. Állítólag még vízisíztek is a Corvette-ekkel egymást húzva az óceán sekély vízében, amibe Gordon Cooper is beszállt. Ez a corvette-es suhanckodás Gus és Shepard között aztán a lízingprogrammal együtt átnyúlt az Apollo-programra, és nagyjából Gus 1967-es tragikus halálig tartott, amikor is két társával együtt bennégett az űrkabinban egy gyakorlat alatt. 

Az Apollo-program éveiben is ment tovább a lízing. A NASA továbbra is kicsit ferdén nézett az alkura, az űrhajósok imádták, hogy a legújabb Corvette-ket hajtják, a Chevrolet imidzsén pedig óriásit dobott, hogy az ország legnagyobb hőseit autóikkal együtt fotózzák az újságokba. Az Apollo 12 űrhajósa, Alan Bean nyilatkozta egyszer, hogy a Johnson Űrközpont parkolója akkoriban tele volt mindenféle színű Corvette-ekkel. Bármikor, ha az úton láttál közeledni egy Corvette-et, az egy másik asztronauta volt – Bean mondta ezt a NASA központok (Cape Canaveral és Houston) körüli utakról. 

Beanék Apollo-triója, a 12 kapta talán a legkarakteresebb és legismertebb Corvette-ket. Három egyforma aranyszínű Stingray-jel jártak egy időben, fekete fényezéssel az autók oldalán és piros-fehér-kék plakettekkel díszítve, amin az adott űrhajós küldetésre kapott pozícióját is jelölték, Beant például mint a holdkomp pilótája. Az Apollo-15 három Corvette-je lett még hasonlóan népszerű, hála a LIFE fotósának, aki a holdjáróval együtt fotózta az Irwing-Worden-Scott-triót Corvette-jeikkel.  

A Corvette-es lízingbuli a hetvenes évek elején, az Apollo-programmal, azaz az utolsó nagy figyelemmel kísért űrprogrammal véget ért. Ma már csak akkor hajt Corvette-tet egy űrhajós, ha vesz magának, de a sportautós vagánykodás és az űrkutatás amúgy sem járnak párban manapság. A Nemzetközi Űrállomásra mindenféle tudományterületeken át vezet az út. Bár akadnak ma is berepülő pilótából lett asztronauták, a mai űrhajós egója nem a legveszélyesebb kísérleti gépekkel repülésben vagy az óceánparti homokon elrúgott gázfröccsökben tombolja ki magát, inkább az űrben végzett tudományos munkában.

És hogy mi lett a NASA-s Corvette-ekkel? Egy részüket a lízing lejártával leadták, egy részüket megvették az űrhajósok. Néhány eltűnt, néhányat megszereztek amerikai múzeumok és vannak, amelyek magángyűjtők közt keringenek. Pár éve például Neil Armstrong '67-es Corvette-je került fel az eBay-re.

Ha olvasnál még ehhez hasonló, autózáshoz néha csak lazán kapcsolódó sztorikat, ide kattintva találsz pár olvasásra érdemes posztot.