Véget ér a The Grand Tour
Képmutatás lenne, ha azon keseregnék, hogy ez volt a gyerekkorom, és hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy a Top Gear zseniális triója miatt lettem autóbuzi. Sosem tudtam feltétlen rajongással követni minden megmozdulásukat, volt, hogy az eszetlen pazarlás, autók elpusztítása kiverte a biztosítékot, néha simán érdektelenségbe, vagy előre megírt pojácaságba fulladt a show. Mégis, minden szájhúzós pillanatra jutott vagy öt zseniális, tökéletesen kitalált és kivitelezett bemutató, kísérlet vagy utazás. Kevés ennyire inspiráló műsor létezik, és ennek most vége.
Az elmúlt három hónapban ünnep volt a péntek, hiszen akkor jött ki a The Grand Tour friss epizódja az Amazon Prime-on. Voltak hullámvölgyek, sőt az előző évadot majdnem elkaszáltam, de egy-egy gyengébb adástól eltekintve a mostani, harmadik éved hozta azt az önfeledt érzést, amiért a Top Gear annyira szerethető volt. Az utolsó rész éppen a Ford polgári négyajtósait búcsúztatta, Cortinákat, Sierrákat, Mondeókat hajtottak. Amikor véget ért a film, Clarkson hozzátette, hogy nem csak egy autós intézmény búcsúzik most, de a Grand Tour is. Nem csak az évad, az egész műsor.
Furcsa volt hallani, hogy pont az a Clarkson, aki mindig mindenre tud válaszolni, aki a legkitekertebb logikával védi a világ legnagyobb baromságait, most nem tudott mit mondani. Nem kétlem, hogy a könnyek őszinték voltak, ahogy azt sem, hogy ez most nem csak hírverés miatt van, itt most tényleg lezárul egy korszak. Clarkson és Hammond 17, May 16 éve van benne ebben a cirkuszban, azóta tolják ezt a formátumot, a közönséggel, az autótesztekkel, a kihívásokkal és a különkiadásokkal. Hogy övék-e a világ legjobb munkája? Persze, de ettől függetlenül öregszenek, ha nem is mentalitásukban, de fizikailag mindenképp, meg kell húzni a határt.
A Top Gear és a The Grand Tour azért volt különleges, mert nem hülyék okoskodtak, hanem okos emberek hülyéskedtek, minden gondolatmenetben, minden fricskában, minden odaszólásban érezni lehetett, hogy nem csak az autókhoz értenek, de mindhárman elképesztően műveltek. Érdemes elolvasni Clarkson publicisztikáit vagy könyveit, ahogy Hammond tudományos műsorai is legalább olyan jók, mint amikor autókkal foglalkozik, Maynél pedig kevés ember rajong jobban a gépekért. Aki nem érti, az két videót nézzen meg a GT harmadik évadából: Hammond Jim Clark anyagát, és May Holdra szállást feldolgozó filmjét. Ilyen az, amikor a megfelelő lehetőségek a megfelelő emberekkel találkoznak, és valami tényleg különlegeset csinálnak.
Az utolsó évadot egy montázs zárta, amiben az elmúlt 17 év legnagyobb pillanatait vágták össze, és annak ellenére, hogy korántsem volt szép a szakítás a BBC-vel, mégis hozzájárultak az archívum felhasználásához. Megszólalt a Derek And The Dominos Layla című számában Clapton súlyos riffje, és akkor azt éreztem, hogy egy igazán király dolog múlt el, és ha nem is tudatosan, de tényleg ritka inspiráló volt, amit csináltak.
Bár a műsor ebben a formában megszűnik, nem lesz sem közönség, sem sátor, de a trió visszatér: ezentúl utazni fognak, sok országban nem jártak még, Hammond sok autót nem tört még össze, és még egy rahedli népcsoport van, amit Clarkson nem inzultált. Akárhogy is lesz, köszi az elmúlt 17 évet, a sírva röhögést, meg a tanulást is. Akárhogy jönnek vissza a képernyőre, ott leszünk, és megírjuk.
