A nagy mellű ex-férfi és az ő háromkerekű autója

Geraldine Elisabeth Carmichael, született Jerry Dean Michael történetében az a döbbenetes, hogy nem kitaláció. Vannak ilyen sztorik, és az utóbbi időben nagyon ráálltam arra, hogy a forgatókönyvírás primkó sémáiból kiszakadva valóban megtörtént történeteket nézzek. A másik szempont: mivel nem rendelkezem végtelen idővel, fontos, hogy egy sorozatnak legyen vége. A mai sorozatok esetében a következő a helyzet: ha sokan nézik, soha nem lesz vége, ha kevesen, akkor meg félbehagyják. Ha pedig eleinte sokan, majd egyre kevesebben, akkor egészen sok évad után engedik el a gyártók a fenébe a történetet. Na kis barátaim, nekem erre nincs időm, hogy a végén jól átverjetek, inkább felfedeztem magamnak a minisorozat műfaját, ami röviden annyit tesz: ez egy olyan sorozat, aminek van vége. És azt is tudod, hogy hány epizód múlva.

A fenti módszernek van egy hátránya: gyakrabban kell gondolkodni, hogy mit nézzen az ember. Pont egy ilyen gondolkodásnál jött szembe az HBO Go nyitóképernyőjén a Hölgy és az autó (eredeti címe: The Lady and the Dale) című minisorozat, csak négy epizód, ez kell nekem! A képen egy furcsa nő egy furcsa autóval, a ruhák tiszta hetvenes évek. És dokumentumfilm egy autógyárról? Egy autógyár, amiről nem is hallottam? Micsoda? Nézzük csak!

A kőolajár-robbanás után járunk, az ársaccolós tévévetélkedő nyereménye pedig egy háromkerekű autócska, egy Dale, amit akkor nyersz meg, ha jól tippeled meg az árát. Persze ahhoz, hogy használd, a Twentieth Century Car Companynak le kellene azt gyártania, nagy is az érdeklődés a termék iránt: állítólag csak 3,4 litert eszik majd százon. Akkoriban nagyon kemény leckén voltak túl az autósok, és gyorsan reagáltak a drága benzinre, több millió dollárnyi előleget szurkoltak le Liz Carmichael cégének. Annyit azért gondolom, elárulhatok: a buliból nem lett semmi, a „női Henry Fordnak” nem sikerült megfingatnia a Három Nagyot.

A történet kicsit messzebbről indul, mert talán az elején feltűnt: főhősünk eredetileg férfi keresztneveket viselt, mivel férfinak született. Volt katona, végigcsalta-bűnözte az USA államait, négyszer nősült, végül már több gyermeke (öt) volt, míg odáig eljutott, hogy ő tulajdonképpen rossz testbe született. Így lett belőle Liz.

A dokumentumfilm érdekessége, hogy Jerry/Liz gyermekei, testvére is megszólalnak. Elmeséli az egyik lánya például a nővé változás folyamatát, hogyan lett az apjukból az anyjuk, az anyjukból meg a nagynénjük. A család egyébként arra rendezkedett be, hogy fél órán belül el tudjanak költözni bárhonnan, így a gyerekeknek maga volt a mennyország, amikor az autógyártós biznisz beindult, mert soha nem kellett tovább menekülni. Aztán persze a végén igen.

Ez egy dokumentumfilm, valódi mesélőkkel: a nyomozók, az egész botrányt kiszagoló tévés oknyomozó újságíró, az autót tervező mérnökök, a testvér és más családtagok egészen fura szemszögekből mutatják meg a történetet: benne van a „pedig olyan rendes ember és anya volt” vonulat is, meg a gátlástalan csalózseni is, akit azért a nemváltása miatt ér hátrányos megkülönböztetés. A transzneműség az egyik legfontosabb szál a sztoriban, akad is egy-két megszólaló, akik szintén a furcsán férfias néni kategóriába sorolhatók – a mozgalmuk gyakorlatilag mártírrá emelte Lizt. A hetvenes években ez a téma az USA-ban is kényes volt, a nemváltó műtéteket sem engedélyezték, így Liz is kénytelen volt hormonkezelésre és más műtétekre Mexikóba utazni.

Bár az egész ügy meglehetősen jól dokumentált, hiszen a tévék komolyan követték az ügyet, de ennyi képanyag azért nem született az ügy minden momentumáról, mondjuk az irodai lövöldözésről, vagy a japán befektetők orra előtt felborított prototípusról. Hasonló esetekben a dokumentumfilmesek színészekkel játszatják el a kulcsfontosságú jeleneteket, itt azonban nem ez történt: kifejezetten vicces animációkat használnak, nagyjából hasonló a technika, mint Nyócker című magyar animációs filmben, csak itt régi fényképek adják az alapot.

Bár a történet elvileg egy majdnem-autógyárról szól, amely összesen három Dale autót készített, de a sorozat azért ez lényegesen több annál. Talán picit bő lére engedték, de ez sem baj, mert érdemes rászánni az időt, hiszen egy transznemű bűnöző esetében olyan kérdések is felmerülnek, hogy a végén férfi vagy női börtönbe kell-e leültetni a főhőst, hogy csak a legalapvetőbbet említsem. Az is kiderült, hogy az oknyomozó újságírók mennyire fontos szerepet játszottak a lelepleződésben, azt pedig már a most megmondom: amikor kiderült, hogy a Dale autókból nem lesz semmi, Liz ismét kereket oldott és eltűnt, és ez még messze nem a vége a történetnek. Azt sem árt tisztáznunk, hogy Liz csalása/kudarca azért csak akkori léptékkel tűnik nagy volumenűnek, mondhatnám azt is, hogy ő volt a legnagyobb kispályás, de a VW dízelbotránya, a Takata légzsákos buktája, vagy akár a leégő Ford Ecoboost-motorok ügyei teljesen más volument jelentenek, ami mellett a Dale-kiasutók ügye még mai árfolyamon számolva is csupán aprópénz.

A Petersen Múzeumban egyébként megvan az egyik Dale, ami valójában egy 1:1-es méretarányú makett, csak belső tere van kidolgozva úgy-ahogy, és a bal oldali ajtaja nyílik, íme róla is egy rövid videó.

A sorozat az HBO Go kínálatában van benne, ne a Netflixen keressétek. Nem ez az a sorozat, amiért elő fogsz fizetni rá, de ha már megtetted, mindenképp érdemes megnézni az elejétől a végéig.