Nem eredeti, de csodás az újraalkotott Le Mans-i Ferrari

2021.05.08. 09:20
1 hozzászólás

Enzo Ferrari szeme előtt csak a versenyzés lebegett és hiába vágytak a sikerek után Ferrarira a pénzzel tömött zsebű vásárlók, nem mindenki kapta meg a jobbik modorát mellé. A Commendatore tett is gőgös kijelentéseket és sokáig az orrmotoros versenyautót sem engedte el, éppen ezért a középmotoros 250 P-k mellett a 330 LMB-k is rajthoz álltak az 1963-as Le Mans-i 24 órás versenyen. Négy 330 LMB, vagyis Le Mans Berlinetta állt a startnál, de csak egy fejezte be a futamot, az is az is az ötödik helyen. Ezek közül csak egy autó volt jobbkormányos és ezt szerette volna újra elkészíteni a Ferrarikért rajongó Edward Carte. A projekthez 2010-ben vett egy 330 GT 2+2-t, de az elkészültét már nem élte meg.

Még a folyamatosan árverési rekordokat döntő 250 GTO-nál is ritkább autó a 330 LMB, ráadásul még erősebb is, tengelytávja pedig 20 mm-rel hosszabb (2420 mm). A Colombo V12-es ebben már 4,0 literes és 390 lóerőt ad le 7500-as fordulaton. Alumínium karosszériája érdekes szerzet, hiszen az elejét a 250 GTO-tól örökölte, a hátulja pedig olyan, mint a Lussoé. A hátsó kerekek felett kiemelkedő lemezekre a gumik tisztítása miatt volt szükség.

Tűpontosan újraalkotni egy olyan autót, ami már akkoriban is kézzel készült, ma már tákolásnak tűnő eljárásokkal, nem egyszerű. Az öreg Ferrarik nagy tudora, Terry Hoyle viszont nagyjából mindenkinél többet tud a 4725-ös alvázszámú, egyetlen jobbkormányos 330 LMB-ről, ezért az ő iránymutatása alapján készültek el az elemek az RS Panelsnél. Temérdek munka és kutatás után a Bell Sport & Classic-hoz még mindig csak egy pőre váz érkezett meg, amiből többek között hiányoztak az ablakok, a fényszórók és a műszerfal is. Ezt mind meg kellett tervezni és legyártatni a 330 LMB-hez, innen nézve nem csoda, hogy három év munkája van benne.

Szárazkarteresre alakították és 4,0 literesre fúrták fel az alapot adó 330 GT V12-esét és a Weber 42-esek helyett teljesen egyedi karburátorokkal szerelték. A mérések szerint 390 lóerőt ad le 6000-nél és több mint 400 Nm nyomatéka van. Hogy kényelmesebb és használhatóbb legyen, néhány ponton eltértek az eredeti megoldásoktól, például négy helyett ötgangos a váltója. Elektronikus a gyújtás, elektromos üzemanyag-szivattyúkat kapott és modern feszültségszabályozót, valamint szivárgásmentes, hegesztett üzemanyagtankot.

Lehet, hogy nem eredeti, de ahhoz elég csodálatos, hogy üveges tekintettel nézzem a motortérben fénylő tütéket meg a fűzött felniket.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.