Emlékszem, hogy amikor megjelent a Bugatti Veyron, én csak fintorogva néztem rá a lapított Volkswagen Bogárnak kinéző istennyilára. Ezt kicsit bánom is utólag, mert a Veyron nem csak a 2000-es évek mérnöki csodája, hanem a régi Bugattik vonalait nézve egy nagyon szépen újragondolt formaterv is. Nem mellesleg őrületeset szólt a motorja és a sebessége.
2005 áprilisában Uwe Novacki higgadtan szállt be az 1001 lovas Veyronba, hogy olyat tegyen, amit még senki. Szériagyártású autóval átlépje a 400 km/órás sebességet. Az eseményt az Ehra-Lessien-i tesztpályán tartották és először csak 380-at sikerült megfutni a nem igazán kedvező időjárás miatt.
Pár nappal később futottak neki újra és akkor már az óra szerinti 411-et is elérték, mindeközben a pálya mérője 427-et mutatott. Egyik sem igazán pontos már ekkora sebességnél, ezért a hitelesített mérő adatát használták, ez pedig 407 km/órás sebességet mutatott.
Ez mind nem volt elég, ezért 2010-ben piacra dobták a reszelt változatot, a Super Sportot, amiből már 1200 lóerőt és 1500 Nm nyomatékot masszíroztak ki és átdolgozták az aerodinamikai elemeit is, így 430 feletti tempót is megbír. 48 darabot gyártottak a Veyron Super Sportból és néhány apróságon túl a tető légbeömlőit helyettesítő NACA beömlőkről lehet felismerni.
2005 kilométer van benne és minden áldott évben elvitték szervizbe ezt a matt fekete Super Sportot, aminek legnagyobb különlegessége nem a szín vagy a padlótól plafonig kármin vörös bőrbe húzott utastér, hanem az, hogy ez mind közül az utolsó legyártott darab. Ennél fiatalabbat tehát keresve se találni. A biztonság kedvéért a The Last Super Sport felirat díszeleg a fejtámlákon is.
Friss Michelin gumikkal és 2022 januárjáig érvényes garanciával hirdeti egy kifejezetten méregdrága ritkaságokra utazó londoni kereskedő, de ez talán mindegy is. Mert akinek az utolsó Veyron Super Sportra fáj a foga, az úgysem mozdul majd ki vele a birtokáról, a garázsban meg úgyis percenként növekszik majd az értéke.
