Különleges helyet foglal el az autótörténelemben az Audi RS2, és most éppen ezt a modellt ünnepli egyik friss videójában a Porsche. Igen, a Porsche – a német sportkocsigyár szakemberei az RS2-t tartják a valaha volt legjobb Audinak. Nyilván nem véletlenül, elfogultságuk érthető: közösen fejlesztették az Audi 80, vagy talán még pontosabban az S2 Avant alapjaira. Tették ezt úgy, hogy az RS2 végül mégis csak egészen más kávéház lett.
A videóban az RS2-projekt egykori vezetője, a Porschénál 32 évet lehúzó Michael Hölscher, valamint az Audi vállalati történésze, Ralf Friese nosztalgiázik, és persze elviszik egy körre a legendás autót is, miközben elmondják, mitől is olyan különleges. Már ha ezt egyáltalán magyarázni kell egy olyan gépnél, amely 1994-es megjelenésekor egyszerre volt az addigi leggyorsabb kombi a világon, és az első Audi, amely megfutotta a 250 km/h-t – úgy 262 volt a vége. Tekinthetjük akár minden sportkombik atyjának is.
A Porschénál amúgy is régi hagyománya volt már annak, hogy külső projektekbe szálltak be, és beletették tudásukat a fejlesztésbe. Nem volt ez másképp az RS2-nél sem, ahol a cél a márka technikájának, egyes stílusjegyeinek és alkatrészeinek átültetése volt az Audi kombijára. Ez alatt érthetjük az új turbót, a nagyobb befecskendezőket, a megfelelő hűtésről gondoskodó, méretes légbeömlőkkel ellátott első lökhárítót, a felniket és fékeket, de akár a külső visszapillantó tükröket és tükörlábakat is. És így tovább. Hölscher úgy saccolja, az autó húsz százaléka Porsche.
A 2,2 literes, soros öthengeres turbómotorból így 315 lóerőt hoztak ki – ez még ma sem hangzik rosszul, nemhogy a kilencvenes évek első felében. Ennél már csak a hegyomlásnyi, 410 newtonméteres csúcsnyomaték durvább. A nulla-százat 5,4 másodperc alatt tudta, de a nulla-ötvenhez is mindössze másfél másodpercre volt szüksége. Ez utóbbi a kor egyik komoly szupersportkocsijával, a McLaren F1-gyel vetekedett.
A korabeli szaksajtót ennek ellenére is megosztotta az RS2. A fanyalgók többnyire a hatalmas turbólyukra húzták a szájukat, mások szerint viszont ez is csak egy újabb tényező, ami miatt rajongani lehet az autóért. A videóban Hölscher is arról beszél, hogy ő maga – ahogyan a kocsi fanatikusai – kifejezetten élvezi a hátba rúgáshoz hasonlítható, hirtelen gyorsulásélményt. Nyilván voltak és lesznek is mindig olyan vélemények, amelyek szerint jobb lett volna kisimítani a görbét. Akárhogy is: az öthengeres turbómotor és a két 60 milliméteres kipufogócső közös hangversenye a halk, lágy duruzsolástól a féktelen üvöltésig csodálatosan skáláz, ha a fülnek lehetne orgazmusa, az valami ilyesmi lenne.
Ha lenne egy listám azokról az autókról, amelyeket mindenképp vezetni akarok, mielőtt feldobom a talpam, az RS2 egészen biztosan az élen lenne. Mert vannak gyorsabbak, ügyesebbek, keményebbek, kényelmesebbek és tágasabbak, de valahogy annyira beütött ez a forma, ez a hang és minden egyes részlet, hogy pár éve Genfben már attól felszaladt a pulzusom, hogy a közelében lehettem. Az esélyem persze egyre kisebb, hiszen eleve csak 2891 darabot gyártottak, az árak pedig a csillagos égig érnek.
