A szerző rágódásai autóvásárlás ügyében - harmadik rész

Lassan végigrágom a haza pickup palettát, már az előző posztokban már említettem Hiluxot, Ssangyongot, L200-ast és BT 50-est (és Rangert persze). A sorrendben semmi személyes nincs, simán így sikerült, így a most következők se szomorkodjanak, még nincs eldöntve semmi.

Egyébként nincs olyan sok feltétel, aminek meg kell felelnie a megkívánt pickupnak:

• 100 lóerő (és 300 Nm) feletti motor
• vonóhorog, amihez két tonna feletti, de inkább 3 fele közelítő vontatási teljesítmény csatlakozik
• lehetőleg 150 cm-nél hosszabb plató
• klíma
• részlegesen önzáró hátsó difi

Ezek egy részétől persze el tudok térni (pl. ha egy patent állpotú 6. generációs Hilux ugrik elém nagyon olcsón ;) )

Már csak azért se, mert az egyik személyes kedvencem következik, az Isuzu D-Max. A vonzalmam részben annak is köszönhető, hogy ez volt az egyik első tesztautó, amit írtam. Az utolsó 3 literes modellek egyikét találtam, ami a legendák szerint örök, mint a nyomorúság, de annál sokkal kellemesebb és maga a márka is elég jó hírnek örvend.

Így a listámon előkelő helyet foglal a kiskutya arcával, de talán a fentiek miatt se túl gyakori a használtautós hirdetések között, főleg az erősebb 160 lovas kivitel. A Népítéletben se gyakori, az egyetlen 3 literes még egy korábbi, gyengébb modell, de a használója leírása alapján az se lehet olyan rossz.

Kényelmes csataló - Isuzu D-Max

Az autó ránézésre szép volt, száraz motorral, egészséges dízel kerregéssel; no de ez nem a közös nyomócsöves 2.5-ös. Az automata váltótól ódzkodtam, de hamar megszerettem, mert okos szerkezet és a fogyasztás sem horror ahhoz képest hogy majd két tonnát kell mozgatni a 131 lónak. A beltere a megszokott japán stílus. Kemény műanyagok és kellemes plüss kombinációja. Az ülések kényelmesek, még hosszú távon is, bár az oldaltartása lehetne jobb. A hely bőséges, mind elöl, mind hátul, lábtér, fejtér van elegendő. A hátul ülők hosszú úton valszeg hiányolni fogják a dönthető háttámlát.

A motor elegendő vontatni, autópályára, nem extrém terepre, viszont a lámpás gyorsulásokat és a vigéc előzéseket el kell felejteni. Türelemre nevel :) A gyári gumi méret helyett 275-70 r16 falken high peak gumik kerültek rá. Emelt kicsit az amúgy sem alacsony hasmagasságon, a mintázat miatt pedig a legtöbb útviszonnyal megbirkózik. Csak a miheztartás végett kipróbáltam egy vízmosásos, dagonyás mezőgazdasági úton Göd és Veres között. Még az összkereket sem kellett kapcsolni, lazán eldöcögött a sárban, leszakadt vízmosásokon. A hátul ülők rossz úton jobb ha kapaszkodnak, mert a laprugó bizony pattog. Kb 350-400 kg tégla és járólap felpakolása után kellemesen kisimul a hátsó futómű, szinte személyautós lesz a rugózás.

A Nissan Navara hozta el a "viszonylag" kényelmes pickupok világát, ők terjesztették el azt a tévhitet, hogy ez csak egy nagy SUV. Aztán aki a design meg a marketing miatt vette,  meglepődött, hiszen minden csilivili ellenére ezek bizony teherautók és jellemzően egy tonnás terhelhetőségüek, így ahogy Papp Tibi mondogatta, a fizikát megbaszni nem lehet, üresen sose lesznek olyan kényelmesek, mint bármelyik SUV, még tekercsrugóval se.

Nekem személy szerint a Navara sose jött be, ha már, akkor inkább az elődmodell fele kacsingatok. Ez a Navara önálló modellé válása után is sokáig ment még, NP300 néven, a vége fele igen rövid ár és felszereltség listával, konkrétan egyféle motorral és felszereltségi szinttel. És azt gyanítom, a végére az eladási listák se voltak túl fickósak.

Szóval a 2000-es évek környékén a második generációs modellt hívták mindennek, sokféle megnevezéssel találkozhatunk, nálunk főleg Pathfinder Pickup és sima Pickup név szerepel a platóajtón. Aki indul a Bamakon, annak van esélye látuni a Peugeot Pick-up-ot, ez egy  igen fiatal modell, hiszen ezeket az észak afrikai gyárban 2017 óta gyártják, sőt ugyanezt találjuk az igen jól hangzó DongFeng Rich név mögött is.

A kategóriához képest sok (19) ítélet született a modellről, itt még felszereltségként említve a Navarát, a nagy többség pozitívan nyilatkozik a járműről.

Izompickup - Nissan Pickup

A családban már ez a 3. nissan és nem az utolsó. A régi 80-as 3.3sd patrol verhetetlen volt a terepen(még most is megvan de csak vadászatokra és paintballra használjuk) ezért gondoltuk legyen mégegy nissanunk. megvettük az 2000-es évjáratú pickupot ami szétnyűhetetlen járgány volt, ment hóba, sárba, vízbe és mindenütt ahol más terepjárók meg se fordultak. A jó tapasztalatok után megvettük az újjabb 2003-as pickupot ami már 134 Le és 304Nm izompickup. a külömbség érezhető sokkal dinamikusabb a kistestvér. ebbe a kocsiba 3 év alatt 110ezer kilométert tettünk ami nem kevés ennyi idő alatt.

Szóval nagy a dilemma, jó eséllyel még bármelyik nyerhet, hiszen itt nagyon érvényes az állapotot veszünk.