A sportos eleganciától a guruló kastélyig
Válogatás a Népítélet sportos oldtimer zugából
A Biturbo Gransportja - Maserati Biturbo
Az autót a rendszám betűi alapján olyan 1994 környékén regisztrálhatták az országban. Előélete így a homályba vész, de ez maradhat is így, lényegtelen immár. Az előző tulajdonos feltehetően behozta szülőföldjéről motorhibásan. de két esemény mindenképpen történt: előjött az a gyári hiba amely 1986-ig sújtotta a korai Biturbo modelleket. Ez a vezérműtengelyek olajellátásával kapcsolatos. Ennek eredményeként cserélték a (motor felől nézve) bal oldali hengerfejet, sajnos az alapmodell szűkített szívócsatornás változatára. A másik egy egyedi probléma: valószínűleg az olasz tulaj karambolozott az autóval, a jobb oldalon, de ezt szerencsére jól sikerült megjavítani valakinek: nem érződik a futásán. Lehetséges, hogy az olaszországi AUTOFLORENCE cég értékesítette, legalább is az autó hátulján lévő –azóta már eltávolított- logó, ill. a benne lévő szőnyegek alapján.
Az autót 1998-ban vásároltam, jutányos áron, amelyben jelentősen közre játszott, hogy a másik oldali hengerfejen is kijött a fenti olajozási probléma. Valószínűleg az előző tulajdonosnak a márkából adódóan igen magas árajánlatot adtak a szervizekben. A hiba megoldása nekem is igen sok időt vett igénybe: akkor még nem rendelkeztem az Internetről elérhető szervízkönyvvel. További javításra szorult még: kormánymű, karburátor (úszócsere), elektronikai rendszer, gyújtásrendszer elemei (modul, kábelek), fűtőradiátor (tömítetlenség megszüntetése), kuplungtárcsa csere, klímakompresszor leömlő csere, vezérműszíj, mindenféle víz, levegő és benzincső. A javítások időben meglehetősen elhúzódtak, egyrészt mert közben kellett tapasztalatot szerezni, másrészt egyes hibák nem egyszerre jöttek elő. A fönti lista csak szavak, betűk egymás mellett, semmiben sem tudják visszaadni azt az erőfeszítést, amely a hiányos dokumentációból ered. A Maserati ugyanis kottából szerelős autó, még ha némely autószerelők megalázónak tartják, hogy papírból dolgozzanak, és újat tanuljanak.
Az ítélet ide kattintva folytatódik
Férfiak álma! - Porsche 911
2004-ben vettem meg álmaim autóját, már kis gyerekként is ez tetszett, de nagyon. Az első tulajtól vettem, ő még Stuttgartban vásárolta, nagyon vigyázott rá, csak hobbiautóként tartotta, mint én is. Adott hozzá négy Fuchs felnit , szűrőket, kormányt, egyebeket. Annyira imádom, hogy néha csak úgy beleülök a garázsban és nézegetem, simogatom, Feleségem szerint ez már nem normális, de mindig mondom neki, hogy jobb, mint ha csajoznék...Nagyon keveset tudom használni, de akkor élvezem a száguldást és a friss erdei levegő illatát.
Az ítélet ide kattintva folytatódik
Guruló kastély - Rolls-Royce Silver Shadow
Mindig vágytam egy öreg Shadowra. Kimondottan erre a típusra, az előd Cloud nekem még túl gömbölyű, az utódok meg túl szögletesek. És ha már Rolls, legyen jobbkormányos. Legyen brit.
Sikerült is kifognom egy elég szép állapotú-kiállású, és egészen korai, 1967 év eleji példányt. Májusi, még az eredeti számlája, sok-sok évre visszamenően a szerviz-jegyzőkönyvei is megvannak. Persze csak egy ideig, aztán már elhanyagolták szegényt...
Az ítélet ide kattintva folytatódik
Ha megy, nagyon megy. Ha áll, nagyon áll - MG F
Feltételezem, hogy ezt az írást jobbára az MG iránt érdeklődők fogják olvasni, így kicsit hosszabbra veszem, remélhetőleg némi segítséget tudok nyújtani a vásárlásban gondolkodóknak, bár ritka, aki Trophy-t vesz.
Körülbelül két éve úgy éreztem, hogy kezd kihalni belőlem a vezetés szeretete köszönhetően a napi rutin vezetésnek (munka oda-vissza), már rég nem vágytam csak úgy autókázni a hétvégéken. Hollandiában élek, itt amúgy is jobbára érthetetlen fogalom a vezetés, mint játék - köszönhetően a sok kamerának és a kanyar szinte kizárólag 90 fokos értelmezésének.
Tehát elkezdtem valami kis roadster után kutatni, gondoltam, ha a filmeken naponta ezzel járnak a menő gyerekek, nekem sem jelenthet nagy gondot feláldozni egy keveset a kényelemből. Olcsóbb autót kerestem, nem túl nagy teljesítménnyel, hiszen kihasználni amúgy sem lehetne. Hogy-hogy nem, végül az MG-nél kötöttem ki, mint kompromisszum, Angliából gondoltam importálni egyet Hollandiába - az ottani ár harmada a hollandiainak. Kéket / zöldet, kerestem 1.8 VVC motorral (148 lóerő). Aztán ahogy az egyik kereskedés udvarán tébláboltam, megakadt a szemem ezen a sárga valamin - úgy elütött a többi szopogatott gumimaci forma MG-től, hogy öröm volt ránézni. Akkor, ott azonnal eldőlt, hogy azt az autót viszem - egy sportautó legyen feltűnő és lapos (egyébként távol áll tőlem minden nemű feltűnés). Csak annyi látszott rajta, hogy valami sport kivitel, nagy fékek, vasalódeszka-forma hátsó szárny, ültetés, nagy felnik, a karosszéria színére fényezett belső elemek.
Magas pulzus, pénztárca, nagyvigyor, good bye! Nem kell ugye említeni, hogy a holland import rendszer egyszerű, de leginkább is gyors, bár itt is szembesültem a hollandokra jellemző 'amilyen a kedv, olyan a segítség' jellegű információ szolgáltatással - tehát nem volt éppen zökkenőmentes a regisztráció.
Az ítélet ide kattintva folytatódik
Korábbi merítések a Totalcaron
- Te melyik autóval mennél a Bamakóra?
- Mindegyik szagolta már a sivatagot, de vajon melyik a jobb?
- Japán, német vagy olasz? Mindegyikkel szívni fogsz!
- Öreg Alfa, BMW, Honda és egy kakukktojás a heti merítésben, ahol ezúttal a 80-as éveké a főszerep.