Kamerás tükör, te átok!
Olyan száz éve használt megoldást próbál lecserélni a kamerás tükör, amire egyszerűen nincs jobb megoldás. Euró milliókat öntenek ebbe a fejlesztésbe, aminek az eredménye egy instabil és használhatatlan, veszélyes és drága holmi egy mezei tükörlap helyett.
Közzétéve:
2025. 06. 30. 06:07
“Így vész el a szabadságunk, tapsvihar közepette” - Ha nem pontos az idézet, elnézést, de Padme észrevétele a mai autóiparban is ugyanúgy megállná a helyét, mint amikor megszavazták Palpatine-t a szenátusban. Szinte minden nap történik valami, amitől csak fogom a fejemet, mert egy olyan fejlesztést vált le, amit évtizedek óta szinte tökélyre csiszoltak és nem véletlenül volt olyan. De nagy csinnadrattával jelentik be és üdvrivalgást várnak érte tőlünk és tőletek is.
Most éppen a tükörlapok miatt ütöm billentyűzetbe a gondolataimat, mert, ha nem ventillálom ki magamból így, akkor az Audi A6 e-tron tesztjére fog rátelepedni kellemetlenül, azt pedig nem hagyhatom. Megérkezett végre a tesztautó, a piaci bevezetést követően jó pár hónappal ugyan, de ez most részletkérdés. Ott vannak rajta a kamerává változott oldalsó tükrök, amik tökéletes kivetülései annak az ámokfutásnak, amit az autóiparban most sokan végeznek.
Kell valami ötlet, valami más, valami drasztikus, amiről lehet beszélni, esetleg megbotránkoztatni és mondjuk nem utolsó sorban formálni is valamiféle trendet. Komplett cikket lehetne összerakni az olyan totálisan elborult fejlesztésekből, amik végső soron csak keservesebbé tették az autók használatát, mintsem egyszerűbbé vagy funkcionálisabbá. Érintőképernyők? Mindig világít, azonnal maszatos lesz, ha még a klímát is ráültették, jajj neked, de ma már megkerülhetetlen. Gesztusvezérlés? Ne nevettess. Hangvezérlés? Jó beszélgetést a fedélzeti rendszerrel!
Ezek után a kamerás tükör még rendesen veszélyes is lehet és ez nem szokás, tanulás vagy új fícsörökre való hajlam kérdése. Egészen egyszerűen akkora funkcióbeli visszalépés a több ezer évvel ezelőtt már létezett mezei tükörlap használhatóságához képest, mint a ház. Tudom, ez azért drasztikus volt, lépjünk csak vissza az 1960-as évekig, amikor megjelentek az első konvex, vagy kombinált tükrök a sík tükörlap helyett. Ezek már valóban hasznosak, ilyeneket használnak a mai autókon is, ezért látsz annyira széles képet a tükrökben.
Élőkép, azonnali visszaigazolást kapsz a mögöttes forgalomról, és könnyen kibővíthető a látótér, ha egyszerűen odébb mozdítod a fejed egy kicsivel. Egyszerű fejlesztés volt és nem véletlenül van gyártásban tulajdonképpen változatlanul 60 éve, nincs az a megoldás, ami pótolná vagy fejlesztene rajta. Plusz funkcióból is keveset tudtak hozzáadni, például a parkoláskor lebillentéssel, meg fűtőszálakkal, ha párásodna, de ennyi. A tükörlap az tükörlap, az a feladata, hogy egyszerűen és azonnal láss benne hátrafelé.
Plusz hozadéka, hogy az autón kívül van, vagyis, amikor ránézel oldalra, a szemed kifelé fokuszál, a periférikus képed is élesebb, esélyed van plusz részleteket észrevenni a forgalomból. Lesarkítva: egyszerű, olcsó és pótolhatatlan. Minden említett funkciót azonnal tönkretesz a kamerává redukálódott, belső monitoron látott kamerakép. Tönkretesz egy olyan alapvető funkciót, amivel évtizedeken keresztül nem volt gond és égészen addig tökéletesen használható is lesz vagy lenne, amíg még kell vagy van értelme valakinek a kormány mögött ülni.
Ülök ebben az A6-ban és rendesen golyózik a szemem a kijelzők között. Reflexből kinézek a tükörre, konstatálom, hogy az csak egy amorf csonk egy csöpp kamerával, majd keresni kezdem a belső kijelzőt. Bent van az ajtókárpit felső élén, olyan 20-25 centivel beljebb és 10 centivel lejjebb, mint a külső tükör lenne. Elvesztem a periférikus látásom élességét és még bele is zavarodom a kijelző képébe, mert a baloldali egyáltalán nem felém néz. Ezt mégis hogy gondolták? Persze, így adja ki a műszerfal dizájnja, de kábé 45 fokos szögből ránézni egy monitorra akkor is frusztráló, ha egy tévéről van szó. A másik még oké, síkban nagyjából merőlegesen felém áll.
A képe? Kisebb, mintha egy hajlított tükörlapot néznék. Nagyítani lehet? Nem. Igazítani lehet a képen, mintha a tükörlapot állítanád, de akkor már miért is nem lehet nagyobb képet látni, ha amúgy van még része a kamera képnek? Megint egy rettentő menőn kinéző funkció, amit nem gondoltak át úgy igazán. Felmérni benne a távolságokat nagyjából olyan, mint szimulátoron, amit telefonon játszol és nem egy rendes tévén. Perspektíva? Ugyan!
Itt nem segít, ha belemozdulsz kicsit nyakból, bekorlátoz egy kábé hét colos kis keretbe, amin minimálisan késő, jelentősen pixeles képet láthatsz a körülötted történő eseményekről.
Másodpercekkel több időbe telik eldönteni egy sávváltáskor, hogy vajon tényleg elférek-e, vagy sem. Nem az első alkalmam ilyennel, de mindegyik végén pontosan ugyanaz volt a verdikt: lehetetlen ugyanolyan rutinnal használni, mint a mezei tükörlapot.
Bosszantó és kiábrándító, hogy eurómilliókat költenek el olyan fejlesztésekre, amitől a végén az autó egész egyszerűen használhatatlanabb lesz. Legalábbis egy végtelenül fontos funkciója biztosan. Elromolhat? A tükörlap nem, a kamera persze igen. Azt állítják, hogy ezek már olyan stabil rendszeren futnak, amik nem engednek meg problémákat, a gyakorlatban viszont ennek a tesztautónak is eddig szinte minden héten volt vele problémája.
Alig várom, hogy nálam is fekete képet dobjon valamelyik a teszthéten és nézelődhessek kifelé a bunkerból hátrafelé fordulva, hogy vajon össze fogok-e törni valakit, vagy sem? Vagyis bármikor előállhat az 1900-as évek előtti helyzet, amikor még egyáltalán nem használtak tükröket az autókon. Mondjuk, akkor még karosszéria sem nagyon volt körülöttük.
Ezzel a borzalommal nem csak minket szívatnak 2018 óta, 2019-ben a Mercedes Actroson is megjelent, azóta pedig több kamionon és távolsági buszon is. Állítólag van, aki szereti, mert sötétben jobb képet mutat és esőben is jobban lát vele. Hozzáteszem, párásodott már be nekem ilyen kamera belülről Hyundai Ioniq 6-on úgy, hogy csak megvárni tudtam, míg kiszárad, tenni ellene semmi esélyem nem volt.
Kisebb légellenállás, alacsonyabb fogyasztás, persze, van néhány pont, ami mellette szól, de a vezetés biztonságával szemben ez egy olyan gyomros, amiből nehéz lesz felállni, ha visszafordíthatatlanul elterjed. A Volkswagenél már álltak bele hasonlóba, amit végül megbántak, például az érintőgombos kormányküllők, hátha ez is csak egy múló hóbort lesz az Audinál és a többieknél. 2018-ban a Lexus ES volt az első sorozatgyártású autó ilyen tükörrel és azóta sem láttunk belőle, szóval van remény, hogy a lőtéri kutyának nem fog kelleni, mert ennél talán minden létező embernek több esze van.
Olyan gondolatok ezek, amikről a gyártók nem beszélnek. Mit veszítesz egy ilyen szép új technológiával? Az teljesen mellékes. Még ha könyörtelenül stabil lenne a rendszer sem mondhatnánk rá azt, hogy ezzel bizony megéri foglalkozni, mert egyszerűen ép ésszel gondolkozva és a vezetés biztonságát szem előtt tartva ennek semmilyen megmagyarázható előnye nincsen. És ez nem az Audi ellen szól, hanem mindenki ellen, aki ilyennel foglalkozik ahelyett, hogy mondjuk rendes minőségű anyagokat keresne az utastérbe, két ugyanolyan minőségű kijelzőt építene be egymás mellé, vagy tenne a rendszerek mögé olyan stabil működést, ami meggyőző és azt lehet rá mondani, hogy az ember valóban minőséget kap a rengeteg kifizetett pénzéért. Az A6 e-tron most csak az aktualitását hozta fel ennek a témának, nincs egyedül már a piacon. Teszt persze érkezik róla hamarosan!
