Az eredetileg február 26-ra tervezett bejelentést március 4-re tolták el, mivel a tagállamok és a bizottsági tagok között mély ellentétek feszülnek a „Made in Europe” (Európában készült) szabályozás szigorúságát illetően - írja az Autonews. A halasztás rávilágít arra a politikai feszültségre, amely a hazai ipar védelme és a globális kereskedelmi nyitottság megőrzése között feszül Brüsszelben.
A vita középpontjában azok a kvóták állnak, amelyek előírnák, hogy a közpénzből finanszírozott projektekben – például elektromos autóflották beszerzésénél vagy zöldenergia-beruházásoknál – mekkora arányban kell európai alapanyagokat és alkatrészeket használni. Míg Franciaország és az ipari lobbiszervezetek szigorú helyi tartalomra vonatkozó küszöbértékeket követelnek az olcsó kínai import visszaszorítása érdekében, addig több észak-európai állam és a Benelux-országok tartanak a protekcionizmustól. Érvelésük szerint a kötelező európai forrásmegjelölés növelheti a költségeket, elriaszthatja a befektetéseket és kereskedelmi háborút robbanthat ki.
Az autóipar számára különösen nagy a tét, ugyanis a tervezet egyik legvitatottabb pontja az elektromos járművekre és akkumulátorokra vonatkozó 70 százalékos helyi tartalomra vonatkozó javaslat volt. A legfrissebb szivárogtatások szerint a Bizottság a belső ellenállás hatására már kénytelen volt enyhíteni ezeken a feltételeken, kiterjesztve a kedvezményezetti kört olyan stratégiai partnerekre is, mint az Egyesült Királyság vagy Törökország. Az autógyártók üdvözlik a rugalmasságot, hiszen az európai ellátási láncok ezer szállal kötődnek ezekhez a régiókhoz, ugyanakkor a túlzott enyhítés elveheti a törvény eredeti célját: az európai bázis megerősítését.
Cikk referenciák
A döntéshozókra nehezedő nyomás óriási, mivel az európai fém- és acélipar, valamint a vegyipar képviselői azonnali cselekvést sürgetnek a gyárbezárások és a munkahelyek elvesztése ellen. Az Industrial Accelerator Act sorsa meghatározhatja az EU következő évtizedének gazdaságpolitikáját, eldöntve, hogy Európa képes-e saját lábára állni a technológiai versenyben, vagy továbbra is kiszolgáltatott marad a külső beszállítóknak. A márciusi csúcstalálkozó előtt bemutatásra kerülő végleges tervezet így az egyik legfontosabb dokumentum lesz az európai ipar jövője szempontjából.
További cikkeink
