Az értékelésnél ne adj annyi pontot egy raktárból összeválogatott talicskának mint egy komoly szellemi munkát igénylő produktumnak. Nekem is volt Lada Samarám, I. swift-em, jeleneleg 10 éve corollám (97-00), de tisztában vagyok azok fejlettségi szintjével.
From: István
Date: October 28, 2009 9:10:51 AM GMT+01:00
To: Winkler Róbert
Subject: Dacia iPhone
Kedves főszerkesztő/újságíró úr!
Figyelmesen elolvastam a Dacia cikkedet (elnézést a tegezésért), és megdöbbenve tapasztaltam, a végén adott 4 csillagot! Azért ez így nincs rendben, egy olyan autónak adtál ilyen értékelést, ami ugyan bizonyos kompromisszumokkal biztos használható. DE: Az egész autó olcsó, strapabíró (állítólag), megoldásokra épül. A műanyag megoldások néhány év múlva pontosan játszák majd a budapesti utak kátyúzenéjét, és minden egyes keresztbordás kanyarban érezzük a futómű igénytelenségét. Nem akarom lehordani ezt a talicskát - mert mégis csak az, de ha összehasonlítod egy általatok tesztelt, fejltett mérnöki munkát felvonultató autók tesztjével, látnod kellene, ez a fajta túlzott elnéző hozzáállásod kapitális hiba. Merre haladunk? Támogatjuk a gondolkodó, kreatív, okosan tevékenykedő mérnökök, design-erek, autógyárak megoldásait, és lehordjuk őket ugyanúgy, ha szamárságokat készítenek, vagy egyfajta talicskapolitikát folytatunk. Ennyi erővel tesztelhetnétek egykarú emelőket is és örvendezhetünk azok megbízhatóságáról!
Természetesen együtt lehet élni evvel a kocsival is. Nekem is volt Lada Samarám, I. swift-em, jeleneleg 10 éve corollám (97-00), de tisztában vagyok azok fejlettségi szintjével, és akár a gerincoszlopomon, halló-, szagló- és látószerveimen közvetlenül érzem azok hibáit/előnyeit.
Ezért tisztelem kedves kollágáidat, akik ugyan vágynak a minőségi megoldásokra, de bevallják a használt négykerekűik bőséges hibahalmazát.
Tehát: Az értékelésnél ne adj annyi pontot egy raktárból összeválogatott talicskának mint egy komoly szellemi munkát igénylő produktumnak. Mert ha így teszel én az olvasó is hajlamos leszek a site-otokat egykalap alá venni, azokkal a sótlan, direkt fordításból dolgozó "autóslapokkal" amiket NEM OLVASOK.
Köszi, h meghallgattál:
István
Kedves István,
Lehet, hogy a csillagozásnál nem vagyunk mindig száz százalékosan következetesek, de alapvetően az ár/érték arányból indulunk ki. Vannak aztán olyan esetek, amikor az ár/érték arány borzalmas, de akkora élmény az autó, hogy ezt a számszakilag nehezen megfogható dolgot, az élvezetet is belevesszük az értékelésbe.
A Sandero Stepway esetében nyilván nem erről volt szó, bár tagadhatatlan, hogy tényleg egész jól kanyarodik.
Hogy egy autót már meglévő alkatrészekből és fődarabokból legóznak össze, azt néha mi is rosszallóan említjük meg, pedig hát tényleg, mi rossz van abban? Ha jók az összelegózott alkatrészek, akkor az égvilágon semmi. Különleges sportautóknál nyilván jobban veszi ki magát, ha kifejezetten nekik fejlesztett motor hajtja őket, de talán még ez is csak egy felesleges autóbuzi sznobéria. Amibe sajnos mi is gyakran beleesünk. Azért persze küzdünk ellene.
Visszatérve a Daciára nekem már akkor tetszett a Sandero, amikor először megláttam egy szalonban. Oké, nyilván sose kéne, de sosekéne-autóból amúgy is rengeteget tudnék mondani. A Daciának legalább drukkolok. Lehet, hogy valójában csak 3,5 csillag, de én egyszerűen szeretem, ha egy autó nem akar többnek látszani, mint ami, és a Dacia ebből a szempontból még túl is lő a célon, hiszen valójában Renault, mégis inkább a francia anyacég alá pozícionálják.
Sanderót most vezettem először, és bár tényleg megvoltak benne mindazok a nyűgök, amiket le is írtam a cikkben, nem éreztem benne rosszul magam; ezt hívják korrekt kis autónak. Az igazi szégyen szerintem az, amikor egy 6-8-15 millió forintos autóban, mint a Mazda 6 vagy a Toyota Land Cruiser V8, nyomja a jobb térdemet a középkonzol. Attól pedig nehéz elvonatkoztatni, mert a Dacia váltója tényleg hátborzongatóan roszog, de ennyiért azt mondom, roszogjon. Főleg, ha sehol sem nyom, szorít, csíp és szúr. Egyszóval tartom a négy csillagot.
Üdvözlettel:
Winkler Róbert
