RSVPTC

Autósok halnak az átjárókban, reagált a MÁV

október 17., 11:56 Módosítva: 2019.10.18 17:11
143

Október 16-án hosszú cikkben foglalkoztunk azzal a vasúti átjáróban történt balesettel, melyben egy középkorú férfi életét vesztette, amikor a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott az egyik nagymarosi vasúti átjáróban. A cikk készítésekor kérdéseket tettem fel a MÁV Zrt-nek az egyre szaporodó átjárós balesetek kapcsán és küldtem nekik négy korábbi cikket is, ezeket:

DSC00036

Kíváncsi voltam, mit tesz a társaság a tragédiák megelőzésért és mi alapján döntenek a sorompók felszereléséről, illetve látják-e egyáltalán a cégnél a fokozódó problémát. A MÁV nyilatkozatát változatlan formában közöljük.

Távolról sincs vége, olvasson még

Suzukisból lettem BMW-s

szeptember 22., 13:35 Módosítva: 2019.09.27 06:30
2055

Pénteken jelent meg egy több mint 400 ezer kilométert futott BMW E46 320i használttesztje. Dani pedig két és fél évig használt egy 320i Touringot, és mivel precíz ember, minden, az autó fenntartásával kapcsolatos költséget pontosan feljegyzett.

IMG 20190727 121455

Levele nem csak azért tanulságos, mert felvillan az autóval töltött idő alatt összesen több mint 1,7 millió elköltött forint útjának néhány állomása, de azért is, mert jó és őszinte írás valakitől, aki képes kitenni elénk saját gondolati fejlődésének fázisait, és önreflexióval kezelni ezeket.

Feladó: Dani

Címzett: Zách Dániel

Dátum: 2019. szept. 18., Sze, 16:05

Kedves Totalcar! 


2017. januárjában suzukisból BMW-ssé váltam két és fél évre. Az ez idő alatt összegyűlt tapasztalataimat osztanám meg veletek, hogy árnyaljam kissé a márka rajongóiról, és az E46-ról, mint típusról kialakult képet. Vigyázat, lehet, hogy hosszú lesz!

IMG 20190727 115250

Történetem alanya egy 2001-es, már M54B22-vel szerelt, manuális váltós, 320i Touring, azaz kombi. Ha dízel lenne, ez lenne a BMW márka FILA táskája - LEVI'S pólója, de lássuk be, így sem áll messze tőle!


Kezdeném először az emberi oldallal, Ádám és Éva edition. 11 év masszív régi-Swiftezés után megérett az igény a nagyobb tempóra, komfortra, és egy picit több road presence-re (feszt eltaposva lenni nem jó, de ez egy másik sztori). A szempontrendszer elemei a benzines, kombi, 160+ ló, 1,5 millió forint alatti ár voltak. Négy típus maradt bent érdemben: Alfa 156 2.0JTS, Astra G OPC, Focus ST170 és a Bimmer. Mire minden összeállt, gyakorlatilag csak az utóbbiból volt itthon értelmezhető példány, így kinéztem, megvettem és a nevemre írattam az autót. 

IMG 4821

Innentől kezdve számos pozitív csalódás ért. Tudtam, hogy a kocsi nem lehet nagyon rossz, nyilván nem tévedhet annyi rajongó (és M3-hoz volt már korábban szerencsém a szériából, arról azóta is szoktak illetlen álmaim lenni). Már a hazaúton rabul ejtett a hangja. Valaminek, ami ilyen hangot ad, könnyen elnéz bizonyos dolgokat az ember, és később volt is erre szükség.


Elkezdtem használni, boldogan gyűjtöttük a kilométereket és a tapasztalatokat. Jöttek a fészbúkon a csoportok, információgyűjtés, ilyesmi. Külső szemlélőként jellemzően az marad meg a BMW-sekről, hogy bunkók, akik szarnak mindenkire. Ennek nyilván látható alapja van a közutakon, de homlokegyenest ellenkező tapasztalataim vannak azokról, akik valóban odavannak a kedvenc márkájukért. Több, kifejezetten segítőkész csapattal sikerült összetalálkozni a világhálón. Kulturáltan segítenek, megoldást írnak a kérdésre és ismerik azokat a trükköket, melyekkel pici lépésekkel lehet kihozni a legjobbat ezekből a lassan idősödő, de egykor elegáns/sportos kocsikból. Őszinte örömömre akikkel összehozott a sors akár alkatrész, akár tudásszomj, akár bármi más okból a márka rajongóinak köreiből, azok kivétel nélkül mind korrekt srácok voltak.

IMG 20190512 152318

Külön megemlíteném a véletlenül talált szerelőbrigádot is, amelynél korrektebbet nem sokat láttam még. Mindent frankón megoldottak nagyon jó árakon, és nem volt olyan kérdés, amire ne tudták volna séróból a választ. Nekem megérte hozzájuk még Diósjenőre is kijárni Zuglóból.


Természetesen megvan az a réteg is, amely méltó a sztereotípiákra, de ne feledjétek szavam, ha azt mondom: sokkal többen használunk BMW-ben indexet, mint ahányan nem!


No és az autó? Hát az olyan. Kikerestem, az én 320i-m 10 183 000 forint lett volna itthon, újként a Wallisnál, extrák nélkül, én viszont kevesebb, mint az eredeti ár tíz százalékáért vettem. Ha nem írtam volna egy szép .xls-t arról, hogy mennyit locsoltam bele két és fél év és több mint 50 ezer kilométer alatt, azt mondanám, hogy zseniális az ár/érték aránya.


Egykor ezek az e46-os BMW-k prémiumtermékek voltak, és sok helyen ez még a leginkább lerúgott példányok lelkében is érezhető. A soros, hathengeres motor, mint már említettem, azonnal rabul ejtett. Az enyém a 170 lovával inkább volt kellemes, mint nagyon erős. Versenyzésre nem jó, de ha összeállt minden, és találtál egy jó utat, olyat tud villantani az öreglány karakterből és futóműből, amit manapság már csak a célzottan sportosnak kikiáltott autók. Szerettem a jó kilátást belőle, a nekem passzentos (szép nagyra nőttem minden irányban) helyet, és az egykor feláras, combtámaszos ülés tartását, illetve kényelmét. Egy seggre kiautózni egy tank benzint (~650 km) nem nehézkes. Imádtam, ahogy a dual-Vanosos (mindkét vezérműtengely változó időzítésű) motor szépen lineárisan építi fel az erejét, a városban kellemesen kényelmes futómű országúti tempónál kellemes feszességet vesz fel, amivel tűpontosan azt fogja csinálni, amit szeretnél. Számos olyan extra van a kocsiban alapáron, ami még ma sem triviális: fűtött ablakmosó-fúvókák, automatikusan fűtött tükrök, automata elektromos ablakok (még amiben csak kettő van, abban is mindkettő automata), naaaagy ablakmosó tartály, külön hátsó tartállyal, külön nyitható csomagtérajtó-üveg és még sorolhatnám. Az egyik legkedvesebb extrám mégsem egy bepipálható tétel volt, hanem inkább gyártási tulajdonság. Az együtt töltött idő alatt elég sok része volt szétszedve. A rutindolgokat magunk oldottuk meg barátaimmal (nekik ezúton is köszi), csak a komplexebb, nagyobb, spéci szerszámot igénylő munkákat bíztam az emlegetett szakértőgárdára. Van tehát tapasztalat bőven, és ezek alapján kialakult az a kép, hogy ezt a típust tök jó szerelni. Mindenhez hozzáférni, logikusan van elrendezve, ésszerűen, lépésenként bármit szét lehet szedni és össze lehet rakni egy Youtube-videó alapján. A legfontosabb: soha, egyetlen csavarral, vagy alkatrésszel se kellett szívni, minden szépen szétjött, összement, pikk-pakk.

Pedig volt elég szerelés, és ezzel akkor jöjjön is a fekete leves. Sejtettem, hogy sok tennivaló lesz végül az autómmal, de ami végül összejött, azt azért nem gondoltam volna a vásárlás előtt.

IMG 20181216 115558

Sajnos az a fajta ember vagyok, akit már az első fura zaj miatt szétcsap az ideg, 'azonnalmegkelloldani' felkiáltással már izzítottam is az ehhez szükséges vonalakat. Volt hűtőcsere, kompletten a motor összes tömítésének cseréje, a hátsó futómű teljes újraszilentezése a segédkeret bekötési pontjainak megerősítésével (ezek repedése mindegyik e46 baja, akinél még nem látszik, annál majd fog, vagy már meg van csinálva), és még ezer apróság. A költségekről vezetett Excel-tábla közel 1,8 millió forintnál állt meg mindenestül a ráköltött összegek szummáját jelezve. Igaz, ebben benne van egy felniszett, valamint két szett gumi ára, és a rendes időszaki szervizelések is. Orvoslás jellegű karbantartásra így is egymillió forint fölött költöttem.


Most jött volna az, hogy neki kell állni az egyébként az autó korához képest meglepően kevés rozsdának, de belefáradtam. Két és fél éven át szerettem, megadtam mindent, néha erőn felül is, sok mást beáldozva. Tudom, mi lesz a reakció, 'átb*sztak egy olcsó kocsival'. Ennek utat is engedek, sokaktól hallom, hogy mennyire probléma- és költségmentes számukra az E46 birtoklása. El is hiszem, lehet így, de az én sztorim nem ilyen. Lehet, hogy én vagyok csak túl érzékeny arra, ha valami nem tökéletesen működik, de persze bele is nyúlhattam.


Az emlékek mindenesetre kellemesek, Puttony (ja, ez a neve, nem mondtam még?) volt az esküvői autónk, elvitt minket rengeteg szép helyre, okozott pár hangulatos estét a havas Pilisben, és soha, sehol nem hagyott ott. Tréleren egyszer járt, de akkor is jóformán a ház előtt pusztult meg benne egy triviális apróság.

bmw

Most egy amerikai-német kombiban ülök, amit a sátán izzadsága (gázolaj) hajt. Tök jó ez is, de másképp. Egy részem mindig visszavágyja majd az öregasszonyt, bármennyit is küzdöttünk egymással. Most jó helye van, jó gazdához került, aki egy dimenziókkal jobb csomagot kapott, mint amit én anno. Ő folytatja a munkát, rendszeresen kapom tőle a képeket, hogy miként alakul tovább Puttony sorsa.


Megbántam? Nem. Megértettem egy elég nagyméretű tábor rajongását. Megismertem egy rakás jófej embert, megéltem pár dolgot, ami másnak érdektelen, vagy mindennapos, de nekem különleges perc volt. (Ugye emlékszel, milyen volt, amikor ELŐSZÖR kiadta valami lapon? Na, ugye...)


Befejezésül álljon itt egy kis szösszenet, ami akkor készült, amikor egy héttel a meghirdetése előtt utoljára elmentem egyedül autózni vele egyet: 

Ő hát Puttony, a Bajor Alfa Romeo.

Baráti üdvözlettel,

Dani

Áfacsalási tanácsok kezdőknek a Becsületesneppertől

augusztus 28., 06:34 Módosítva: 2019.09.02 06:47
3329
Rengeteg e-mailt kapok naponta, ezeknek egy részében olyan emberek keresnek meg, akik most szeretnének nepperkedni, vagy már nepperkednek, de nem megy nekik annyira, és tőlem remélik a segítséget, hogy majd kiképzem őket. Ki kell őket ábrándítsam, ebben nem fogok segíteni. Nem mész oda a másik cukrászhoz a receptért, mert hallottad, hogy jobb a fagyija. A másik hülyének nézne, hogy jutott ez eszembe egyáltalán. Egyrészt nem célom a konkurencia kinevelése, másrészt nincs is annyi idő a világon, hogy ez beleférjen, XY levele azonban túltett mindenen, amit gondoltam volna.

Feladó XY

Címzett Becületesnepper

Dátum 2019. júl. 31., Sze, 20:04

Tárgy Nettó autó

Tisztelt Becsületes Nepper!

Bizonyára nem mondok újat azzal ha megosztom veled hogy ausztriából lehet nettóban vásárolni autókat. Nos ezt csinálja egy ismerősöm pontosabban van vagy vannak cégei és arra vásárolják valakik az autókat. Kb 3-4éve csinálja és 2x volt eddig jelenése a nav-nál de mindig elengedték álltása szerint 55millioval buktatott már egy céget,hogy ez mit jelent pontosan nem tudom de az tény és való hogy horvát nyaraló hajó stb. van minden és neki a haja szála sem görbül. Azt mondja ha baj van se tudnak vinnia feje felől semmit mert a csaja nevén van minden bár a lány még 2 évnél többet nem dolgozott és kétlem hogy őt ne forgatnák meg minden esetre a fülembe ültette a bogarat és az lenne Hozzád a kérdésem bele merjek e ugrani létezik hogy ezt valaki sok sok évig megussza majd ha már abbamarad az egész semmi hátránya nem származik belőle. Előre köszönöm a válaszodat.

Szép napot!

Üdv.

XY”

Távolról sincs vége, olvasson még
  • Dani túltolta? Egy autókereskedő panaszai

    augusztus 7., 06:28 Módosítva: 2019.08.10 07:10
    558

    Többek szerint tönkreteszem a használtautó-piacot a cikkeimmel. Számos tartalmatlan, szórakoztatóan indulatos trollüzenet után a minap felhívott egy budapesti autókereskedő, és húsz percig panaszkodott. Meghallgattam, érdemes volt, bár nem gondolom, hogy a visszatérő átverésekről, a becsapott vásárlók ügyeiről, illetve ezek tanulságairól, vagy akár a megelőzésről szóló anyagaim ott kattognak minden reklamáló vevő fejében, ahogy azt sem, hogy ezeket csak félreértelmezni lehet.

    Aki ma használt autót vásárol, általában nem rendelkezik mély műszaki ismeretekkel, ugyanakkor gyanakszik, mert éppen a használtautó-kereskedelemben a legalacsonyabb a vevők bizalma. Erre rengeteg rossz tapasztalat ad okot. Az alábbiakban egy vidéki kereskedő levelét olvashatjátok, aki szerint az ügyfelek egy ideje minden indokolatlan esetben reklamálnak, és megkeserítik a tiszta üzletet. Ez nyilván a ló túloldala, később el is mondom, hogy miért.

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Kontármunka, áfás számlával

    július 29., 18:09 Módosítva: 2019.08.01 06:11
    1318

    Kiben bízhatunk manapság, amikor bárki alapíthat céget, építhet szervizt, illetve készíthet Facebook-oldalt, majd lendületesen kinyírhatja egy korrekt állapotú autó fényezését? Az alábbiakról szól Tamás, az MHVlog gazdájának videója, amely hamar felszántotta a magyar Youtube-ot. Egy 250 ezer forintért félrejavított, és szörnyen átfényezett Volkswagen Caddy ügyéről szól, a beszélő pedig Tamás autószerelő barátja, aki megmutatja, mit és hogyan rontottak el az autón az ismeretlen szervizben. 

    Az MHV vlog egy fiatal mérnök vidám vállalkozása, aki fiatal maga javítgatja saját, filléres autóit, manapság éppen villanyosításon töri a fejét, és mindig érthetően magyarázza el a látottakat. Innen Tamás levele, és a Volkswagen Caddy-horrorvideó következik.

    Távolról sincs vége, olvasson még

    János: "A magyar használtautó-vásárló nem hülye"

    június 28., 19:06 Módosítva: 2019.07.02 06:14
    996
    Olvasónk, János magára ismert a Magyar használtautó-vásárló hülye 4. cikkben szereplő egyik vásárlóban, és lehetőséget kért a saját véleményének a kifejtésére, amit természetesen meg is kap. János levele alatt a Becsületesnepper válasza olvasható.

    Feladó János

    Címzett Totalcar

    Dátum 2019. jún. 20., 10:27

    Tárgy Egy a Totalcar oldalon megjelent cikkre reagálás

    Tisztelt szerkesztőség, olvasók!


    „A magyar használtautó-vásárló hülye, 4. rész” címmel megjelent írásban nem tudtam nem magamra ismerni az egyik vásárló személyében. Az alábbiakban erre szeretnék reagálni, segítve az igazság kibontását!


    Autómat már jó ideje kerestem a magyar piacon, de aztán elkezdtem foglalkozni a külföldi behozatal gondolatával is. Ez ügyben kerestem meg Istvánt, Gödöllőn. Email-emre gyors válasz érkezett, amit egészében bemásolok ide. Gondolom, nem sért levéltitkot, hiszen egy általánosságban, a leendő vevőknek megfogalmazott levélről van szó:


    Kedves János!


    Köszönöm a megkeresést, a dolog menete a következő. Átküldi nekem a linkeket, hogy mik tetszenek. Vásárláshoz kérek ezer euró foglalót, amivel kimegyek megnézni az autókat. Ha ott vagyok, felhívom az autó mellől, és elmondom, hogy szerintem milyen, vegyük vagy ne. Erről a számról (+49...) fogom keresni, nyomjon ki, és hívjon vissza legyen szíves. Ha jó, akkor lefoglalózom, és a következő héten elhozza a tréler. Akkor kell a többi pénz, hogy a tréleres ki tudja fizetni az autót. Az alku mindig helyzet és emberfüggő, a mértékére nincs szabály. Alkunál a lealkudott összeg XX%-a a sikerdíjam, tehát ha lealkuszom az árból ötszáz eurót, akkor ennek a XX%-a a sikerdíjam. Ha nem jó a kocsi, akkor tovább megyek, amíg nincs jó. Ha lyukra futás van, akkor lyukra futásonként tízezer forintot kell fizetni, hogy legalább az üzemanyag és a ráfordított idő legyen kifizetve, mert sokszor 2-300 kilométer van két autó között. Ha itthon van már az autó, akkor néhány nap alatt rendszám van az autón. Általában három-négy hetente megyek ki autóért.


    Úgy kell kalkulálni, hogy az alku utáni vételárra rájön még XXX ezer (kimenetel, hazahozatal, műszaki vizsga honosítása, rendszám, törzskönyv, forgalmi,munkadíj) esetlegesen a XX% sikerdíj +regadó, +vagyonszerzési illeték. Ezután más fizetnivaló nincs, a kocsi magyar forgalmival névre van írva.


    Autóvásárlás előtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy használt autókat nézegetünk, ezért mindenesetben benne van a javítási kockázat. Nem vagyok orákulum, nem látok bele a váltóba és a motorba, és nem tudom megmondani, hogy mi baja lesz a jövőben. Azt tudom megmondani, hogy abban a pillanatban milyennek tűnik az autó.


    A hirdetésben a hirdető által elkövetett elírásokért nem vállalok felelősséget. A vevő számára fontos dolgokra a beszélgetés során kérdezzen rá mikor az autó mellett vagyok, mert sok emberrel tartom a kapcsolatot, nem emlékszem mindenre. Ha a vevő a foglalózás után mégis eláll a vételtől, azt magának kell intézni az eladóval, és ennek minden következménye a vevő kockázata. A meghiúsult vétel ellenére a vevő ilyenkor is köteles XXX ezer forint munkadíjat fizetni, mert munkavégzés ugyanúgy történt, mintha az adásvétel végig ment volna.


    Kp-ben euróban vagy utalásal közvetlenül az eladónak tudja fizetni a vételárat, a magyar költségeket kp-ben forintban nekem.


    Az István cikkét ismerő figyelmes olvasóban itt rögtön felmerülhet egy kérdés: Igen, de akkor hol a probléma ebben az ügyben?


    Sehol, szerintem!


    De kérem, olvasson tovább, mert az alábbiakban már csak a problémákról írok, a teljesség igényével!


    Ezt a tájékoztatónak, esetleg erős képzelőerővel ajánlattételnek gondolt levelet egy személyes beszélgetés során kívántam pontosítani, ezért felkerestem Istvánt gödöllői munkahelyén, ahol a vártnál rövidebben, 3-4 percet tudtunk csak beszélgetni. Kinn a placcon, novemberben, két, autókról kérdezősködő között. Az irodáig sem jutottunk el. Szoros levelezésben maradtunk, ami nekem is jól jött, hisz az írás nem száll el. Az adásvétellel egyre többet foglalkozva, persze szaporodtak a kérdések. Az idézett írás ugyan számszakilag kicsit nagyvonalúan került megfogalmazásra, a vállalások főleg elnagyolva, garanciák sehol, de ott volt a végén egy konkrétum; egy ponton XXX ezerből le lehet zárni a vele való együttműködést. Ez is sok pénz, de úgy döntöttem, legalább ennyit megér, ha egy elismert hozzáértő körbejárja, műszakilag leellenőrzi, és papírjait rendben találja az általam kinézett autónak. És amennyiben létrejön az adásvétel, mehetünk tovább, hazahozza, stb. Ez a tovább azonban pontosításra szorult, de semmilyen kontraktus nem készült a fenti íráson kívül, amit én nem tartottam kimerítőnek! (lásd pl.: „rájön még XXX ezer”) Nem kívántam így több millió forintot elkölteni, ezért továbbra is igyekeztem képbe kerülni, tájékozódtam, tőle is kérdeztem.


    Időközben találtam egy hirdetést, kimentem Grazba egy autóhoz, tetszett.


    Kérésemre István is kiment az autóhoz, körbejárta, felhívott onnan, rendben találta, lefoglalózta a pénzemmel. De továbbra sem kaptam kielégítő válaszokat a milliós adásvétel részleteiről, ezen valóban sokat vergődtem, kb. annyira, mint aki nagyon sok pénzt készül elkölteni, úgy, hogy odaadja valakinek, „hogy a tréleres ki tudja fizetni az autót.” Az rendben, elírásokért nem vállal felelősséget, de akkor vajon mire vállal? Örök kérdés maradt...


    Nem tetszett az ügymenet, ezért kértem, hogy számoljunk el, mert megköszönném az eddigi munkáját!

    Megütközéssel fogadta, finoman szólva, hogy ki akarok farolni a szerződésből.


    Ööö, miből is, milyen szerződésből? Aláírtunk volna valamit? Akárcsak komolyan átbeszéltünk volna valamit, mondjuk, egy asztalnál ülve? Az egy-két soros levélváltásokra gondolt? Született volna valami közöttünk a fenti levélen kívül? Hát nem, (ez a fő érv a szakítás mellett,) de ennek ellenére István elvárásai alapján jártam el, az általa kiszámolt összeget tudomásul vettem. (Körülbelül ugyanennyit alkudott le.) Tehát még az idézett irományból sem faroltam ki!


    De mit is kaptam Istvántól ezért az összegért?


    Kiment Grazba megtekinteni az autót. Nem soron kívül, a szokásos útján tett egy 300 km-es kitérőt. Ott volt az autónál másfél órát, állapotfelmérését szóban közölte, alkudott is. Semmi nincs a kezemben az ottani munkájáról, kivéve, hogy az alkuval és az előleggel csökkent az autó vételára. Arról, hogy együtt tegyük meg ezt az utat, mereven elzárkózott.


    A fentiekért kapott tőlem XXX.XXX Ft-ot.


    Erről számlát nem kaptam. (De ha létezik egy tőpéldány a nevemmel, akkor ezért megkövetem!)


    De ez az összeg sem bizonyult Istvánnál kielégítőnek, mert amikor a végén személyesen találkoztunk, akkor is több mindent nehezményezett, immár a klasszikus nepper stílust hozva, de elengedtem a dolgot. Fizettem, rákérdeztem, rendben vagyunk-e, majd rossz szó nélkül eltávoztam. Úgy voltam vele, mindenkinek lehet rossz periódusa, amikor rosszul reagálja le a neki nem tetsző dolgokat, de majd idővel rájön, mi a helyes. Örültem, és máig örülök az autómnak, de a tanulságot levontam! De ezek szerint Istvánnak, Gödöllőről, azóta sem került helyére ez a történet. A becsapott, megrövidített szakembert adja elő, ahelyett, hogy inkább a saját magánál tenne rendet! Konkrétan:


    • – tudja zokszó nélkül elviselni a kizárólag általa felállított feltételrendszert
    • – végezze rendesen a munkáját, amiért nem kevés pénzt számláz ki vár el
    • – eladóként a vevőt sosem hülyézzük le, főleg a többi vevő előtt, mert az rossz fényt vet ránk.

    Köszönöm, hogy olvasta!

    János, Egerből

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Mi szennyez jobban a benzines vagy a villanyautó?

    június 22., 06:50 Módosítva: 2019.06.26 15:02
    1807

    Dr. Hanula Barna, a Győri Széchenyi István Egyetem Audi Hungária Járműmérnöki karának dékánja tartotta a Totalcar legutóbbi Mesterkurzusát, a május 19-i Parkoló Parádén. Az előadásban arról beszélgettek Göbölyös Zsolttal, hogy a mai tudásunk szerint milyen esélyei vannak a meglévő belső égésű motorra épülő autóknak, és valóban mindent el fog-e söpörni hamarosan a villanyautók előretörése. Az előadásról felvételt készítettünk, melyet a Youtube-on tettünk közzé, ahol nagy meglepetésünkre a trollkommenteken kívül számos értelmes hozzászólás is született. Ha kimaradt, nézzétek meg a videót, pörgessétek végig a hozzászólásokat, hogy még világosabb legyen Dr. Hanula alábbi reakciója, melyben összefoglalja a nézői felvetésekkel kapcsolatos gondolatait.

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Súlyeloszlás vol. utoljára

    április 2., 18:33 Módosítva: 2019.04.05 07:15
    273

    Feladó Richárd

    Címzett Bazsó Gábor

    Dátum 2018. dec. 19.

    Tárgy Futóműkérdés vol. utoljára

    Kedves Karotta!

    Megpróbálom az engem foglalkoztató kérdést Nálad is feltenni, hátha tudsz segíteni.

    Sajnos nem rendelkezem olyan autós ismerősökkel, akik igazán hiteles és mély műszaki tartalommal megáldott válaszokat tudnának adni számomra, akik nem a saját márkájukat éltetnék folyamatosan, illetve pláne akik ilyen jellegű, méretű, kaliberű autókkal rendelkeznek. Én az a típus vagyok, akinek az nem válasz hogy ,,mer a XY a legjobb". Oké legjobb, de mikor? "Ja hát, mindig."

    Röviden a következőre szeretnék választ vagy kis segítséget kapni: ha példának veszünk két hasonló kategóriájú német autót, egy 2006-os Audi A6 4F 3.0TDI szgk.-t és egy ugyancsak 2006-os BMW E60-as 530xd-t, mely modellek súlya hasonló, és mindkettőre gyári méret a 245/40 R18-as abroncs, mennyivel tudhat a BMW gyorsabban kanyarodni, azonos körülmények között?

    Audi-A6 allroad quattro-2006-1600-28

    Bár butának tűnik a kérdés, és nem vagyok közveszélyes hülyegyerek, azaz bizonyára zárt versenypályán kívül sehol nem használnám ki azt a sebesség előnyt, amivel a BMW gyorsabban kanyarodhat, de nagyon érdekel, hogy a BMW 50:50-es súlyelosztása marketing, vagy tényleg annyira eltalált modellekről van szó, ami miatt megérnek bármiféle felárat? Ha nem tévedek sokat, egy Audi A6-osnak az első tengelyére terhelődik a súlyának több mint 60%-a, talán 65 körül, BMW-nél viszont legrosszabb esetben is 55-nek láttam ezt a számot. Tudnál nekem abban segíteni, hogy juthatok megbízható és jó információhoz, hogy az optimális tengelyek közötti súlyelosztás mennyiben segíti a kanyarodást? Az alul és túlkormányozottsággal talán tisztában vagyok, engem az a lélektani határ érdekel, ahol ezek még nem jelentkeznek.

    BMWxdrive

    Nézegettem "Moose Test" videókat is, de viszonylag keveset találtam ezekből is. Egy nagyon szép 1000 oldalas német futómű-tankönyvből láttam, hogy milyen szabványok szerint kell a bójákat kihelyezni, és láttam hogy a 80 km/h-s érték már egész jónak számít. Több BMW modell is teljesített 79-80 km/h körül, viszont ott Audit pont nem láttam, pláne ilyen régebbi modellt, így tényleg nincs viszonyítási alapom. A kérdésemben mennyire játszik szerepet a felületi nyomás? Gondolok arra, hogy ugyan olyan felületen tapad a két autó jelenleg, viszont a tengelyterhelések nem ugyan azok. Létezik, hogy az Audi szélesebb első kerekekkel már meg tudja közelíteni a BMW kanyarsebességét, vagy önmagában ettől nem függ, és a legfontosabb technikai adatunk a tengelyek súlyelosztása?

    Nekem az is tökéletes, ha teljesen máshogy válaszolsz, mint ahogyan kérdezek, minden információért hálás lennék.

    Köszönöm előre is,
    Richárd

    Távolról sincs vége, olvasson még

    LIDL ütvecsavarozó – nem olyan gagyi az:)

    március 28., 11:53 Módosítva: 2019.04.01 06:16
    875

    Gáspár István olvasónk alkotása

    A Lidl ütvecsavarozó váratlan helyről kapott védelmet: egy precíziós csavarbehajtókkal kereskedő cégtől, vagyis tulajdonképpen a konkurenciától. Nem is vitatkoznánk az állításokkal, de mindezzel együtt is annyi baj azért van a Lidl csavarozójával, hogy newtonméterben lehet állítani a fokozatait. Jobb lett volna elkeresztelni 1-től 5-ig, és akkor senki sem hinné azt, hogy annyi, amennyi. Nemcsak mi, hanem a fogyasztók sem.

    Magunk védelmében pedig annyit, hogy említettük: a nyomatékkulcsos ellenőrzés nem korrekt, de valamennyit érzékeltet abból, hogy milyen messze vagyunk a várt értékektől. A csavarok lelazításánál kicsit megvágtuk a videót, sokkal hosszasabban próbálkozunk, de pl. az Audi esetében az akku lemerüléséig kalapálhattunk volna, akkor sem jöttek volna le a csavarok. Mindezzel együtt is egy remek összefoglaló mindarról, hogy mit várhatunk egy ilyen készüléktől, és mit nem, az olvasók nevében is köszönjük!

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Az Égéstér hallgatói megfejtik, miért zuhant le a két Boeing-gép

    március 25., 15:05 Módosítva: 2019.03.28 06:47
    246

    Ritkán nyúlunk repülős hírekhez, de az egymás után lepottyant Boeingek befúrták a témát a múlt heti Égéstérbe. Jött is utána két olvasói levél. A hallgatók közt megbújó ramp agent, Máté a bepakolhatóság felől, Guszti a hajtóműfejlődés felől fejti meg nekünk, miért áll ma jobban az Airbus a keskenytörzsű gépek között, mint a Boeing, és hogy ebből a versengésből hogy következett aztán a két baleset. 

    Feladó Dr. Pusztai Máté

    Címzett Totalcar

    Dátum 2019. március 24.

    Tárgy Totalcar-Égéstér

    Kedves Égéstér!


    A müncheni repülőtérről hallgatlak titeket, és mivel a legutóbbi adásban a munkámhoz kapcsolódó témával a Boeing 737 MAX-okkal is foglalkoztatok, ezért indíttatást éreztem, hogy hozzászóljak a témához.


    Jómagam Ramp Agent vagyok, aki röviden összefoglalva a repülőgép földi kiszolgálását felügyeli. Ide tartozik az utasok, csomagok, üzemanyag és a takarítás szemmeltartása, illetve irányítása. Ennek kivülről nem látható, de nagyon fontos része a gép súlypontjának meghatározása, illetve a gép farra ülésének (ez az ún. tailtipping) elkerülése. Ezért a repülőt nem lehet akárhogy feltölteni utassal, csomaggal és üzemanyaggal sem. Ennek részletszabályai géptípusonként és légitársaságonként (a konkrét súlypont pedig gyakorlatilag minden egyes gépnél) eltérő. Vannak erre érzékeny gépek (Embraer E190 vagy Airbus A320) és vannak, amelyek jobban variálhatók (Airbus A319). Érdekességként ide tartozik még a Papp Tibi által egy korábbi adásban megénekelt ATR légcsavaros utasszállító is, ahol a leszállás után a légi utaskisérő kiad a földi kiszolgáló kollégáknak egy fém rudat, amelyet a gép farokrésze alá kell belógatni, és ez támasztja meg a repülőgépet, ha fenékre akarna ülni. (lásd a képen a zászló alatt)

    image.png

    A Boeing - ahogy a műsorban is elhangzik - a légi ipar VW Golf-ja. Egy negyven éves konstrukció, amely az ős verzió óta classic, NG (új generációs) és jelenleg MAX néven is futott már.


    Amikor elkészült az első, akkor kifejezett szempont volt, hogy rövid futószárral szerelt és alacsony repülő legyen, mert így könnyebb és olcsóbb a földi kiszolgálása. Ezért mindig is trükkös volt a hatómű és szárny kapcsolatának kialakítása. Emiatt a valóban egyre nagyobb átmérőjű turbinák burkolatát és belépőélét alul le kellett csapni, a szabályos kör alak megtartására nem volt hely. Ez az amit Winkler Róbert emlegetett, mint nagyon jól kinéző megoldást.


    Ugyanakkor az egy alapvetően téves információ, hogy a MAX alapjaiban újratervezett lenne az előző NG-hez képest. Pont ez volt a Boeing problémája, hogy a kedvezőbb fogyasztást ígérő, nagyobb kétáramúságú hajtóművek már nem férnek el az eredeti futóműszárak mellett. A hosszabbfutóműszárak viszont a törzs áttervezését is jelentenék, ami sokkal hosszabb és drágább művelet. Ezzel versenyhátrányba kerülnének az Airbus keskenytörzsű A320-as családjával szemben, amely egy sokkal fiatalabb konstrukció, sokkal hosszabb futóműszárakkal (az Airbus A320 a légiipar kb. Kia Ceed-je a Golfos hasonlattal élve). Ez teszi lehetővé, hogy az Airbus gépei konténeres raktérrel is repülhetők, szemben a Boeing 737-el, amely kizárólag bulk verzióban elérhető, ahol minden egyes csomagot (és ez akár 250-300 csomag is lehet) egyesével kell be- és kipakolni.


    Az Airbus tehát nem kellett, hogy a nagyobb hajtóművek miatt aggódjon, és sokkal olcsóbban és hamarabb tudta kifejleszteni a MAX megfelelőjét, az A320Neo-t.


    Mindkét új típus egy csupán "újrahajtóművezett" repülőgép, azaz nem olyan újításról van szó mint a Boeing 767 és a 787 esetében, ahol a váltótípus az alapoktól kezdve új, csupán méretben egyezik elődjével. Ezt a csökkentett műszaki tartalmú fejlesztést a piac és az Airbus nagyobb hajlandósága diktálta és kényszerítette rá a gyártókra. Az újrahajtóművezés persze nem egyszerű ráncfelvarrás, hiszen a szárnyak és a belső rendszerek az új hajtóművekre lettek optimalizálva, ami megint csak a Boeingnak volt az alacsony futóművek (itt nem az orrfutóról, hanem a főfutóművekről van szó mindig) miatt nagyobb kihívás. Bár a Neo-k érzékenyebbek lettek a tailtippingre, mert magasabb lett az új hajtóművek miatt a súlypontjuk. És emiatt kezeli egyébként mindkét gyártó altípusként az újabb repülőket, mert így a személyzet átképzése is rövidebb.

    Az Ethiopian Airlines március 11-én lezuhant 737 MAX 8-asának roncsai
    Az Ethiopian Airlines március 11-én lezuhant 737 MAX 8-asának roncsai

    Mára látszik, hogy a Neo-k képességeiket tekintve (még ha a konténeres kialakítás drágább, de gyorsabb földi kiszolgálást jelent) túlszárnyalják a Boeing MAX-okat. Így nem csoda, hogy ma már az Airbus a keskenytörzsűeknél piacvezető. Persze a Boeing-ot sem kell félteni, mivel ők több szélestörzsű és így nagyobb árréssel értékesíthető gépet adnak el, mint a versenytárs. Ezért is siethetett a Boeing annyira a fejlesztéssel és valószínűleg emiatt nem foglalkoztak az MCAS rendszerrel, amit a katasztrófák valószínű felelősének tartanak.


    Remélem, nem volt túl hosszú, és ha már itt tartunk: kérnék köszöntést a Budapestről és Magyarországról Münchenbe elszármazott ground handlingeseknek. Köszönöm előre is.


    Üdv, Dr. Pusztai Máté

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Helyreigazítás: Santa Fe vs. Kia Sorento

    március 14., 12:02 Módosítva: 2019.03.15 14:19
    86

    A március 9-én megjelent, Nem találok hárommillió forintot című cikkünkhöz érkezett ez a levél a Hyundai magyarországi importőrétől. Elég velős, a lényeg: a Hyundai termékspecialistái, összevetve a tesztben szereplő, csúcsfelszereltségű Santa Fe listaárait a hasonló felszereltségre hozott Kia Sorentóéval, úgy találták, hogy valójában az említett árkülönbség nem három, hanem kevesebb, mint egymillió forint, vagyis ezen az árszinten 5,9%. Néhány ponton a Kia, mivel régebbi modell nem kaphatja meg ugyanazt az extrát, vagy az egy korábbi, egyszerű verzió, ezt a megjegyzés rovat tartalmazza. Íme a levél és a számítások:

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Mennyibe kerül egy Punto II üzemeltetése?

    február 20., 15:44 Módosítva: 2019.02.23 18:30
    360

    Csaba levele a Puntót ingyen sorozat legutóbbi epizódja után jött meg Sorstársként, teljes megértéssel olvasom az ingyen-Punto sorozatodat. Nekünk is van egy, sajnos pénzért kellett vennem, amiről menet közben kiderült ez-az, és eléggé kalandos vele az élet, és képes lenne végtelen mennyiségű pénzt felemészteni. Mellette szóljon viszont, hogy annyira hűségesen el akar vinni A-ból B-be, hogy három hengerrel haza lehetett vele jönni Komáromból Budapestre. – kezdte.

    Csaba csatolt egy táblázatot is a, ami döbbenetes részletességgel tartalmazza az autó költségeit. Értsd: mindent beleszámolt, az autó beszerzési árától a kötelező biztosításon át az alkatrészekig, és persze a benzinbe ölt pénzt is. Meg amit a legtöbb ember észre sem vesz: az ablakmosó folyadékot és az illatosítót is. (A táblázat ide kattintva letölthető.)

    Érdekelni kezdett a dolog, és a táblázat tételeit bemásoltam egy Excelbe, és összeadtam a számokat.

    Nagyjából 3 millió forint jött ki, ami 80 és 151 ezer km között fedte le az autó költségeit. Bennem ilyenkor elkezd mocorogni a kisördög, hogy megnézzem, mennyi is az 1.2 8V Punto a kilométerköltsége. Az autót látatlanban nehéz beárazni, úgy saccoltam, hogy most biztosan el lehetne adni 350 ezerért, elvégre 15 éves korához képest szinte kevés benne a kilométer. Azért nem sokat rugóztam a dolgon, mert plusz-mínusz 50 ezer forint már nem hatalmas tévedés, ha a pár milliós kiadásokhoz viszonyítjuk.

    Vagyis ha a költségekből kivonjuk az autó mostani értékét, és ezt elosztjuk a megtett kilométerekkel, akkor nagyjából 38-40 forintba került minden egyes kilométer Csabának, amit a Puntóval megtett.

    Ez eszméletlenül kedvező szám, annak idején, amikor a Kiszámoló blog autóköltség-kalkulátora megjelent, én a megvételekor 9 éves Avensisre, amelynek tényleg kicsi már az értékvesztése, 70 Ft/km költséget számoltam ki. Vagyis ha olcsón akarsz autózni, és van türelmed pár hülyeséget időnként megjavítani/tatni, lehet, hogy nem is akkora őrültség a Punto, bár hozzáteszem, azért futnak még Yarisok, Jazzek is. Csakhogy a beszerzésük nem ennyibe kerül. Következzék Csaba levele, amiből ismét kiderül, hogy nincs ingyen ebéd. Ja igen, és nem maradt kérdésem, látom a jövőm:

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Még egy marék olvasói levél az Amerikában autózásról

    január 16., 21:52 Módosítva: 2019.01.21 08:34
    164

    Egy oldalági Égéstér-témának indult, aztán egy, még egy, majd még sok olvasói levél lett belőle. Nem mondom, hogy mindet végigolvasva tiszta képed lesz az amerikai közlekedésről, mert pont az jön le belőlük, hogy ahány állam, annyi közlekedés kultúra. Sőt, államokon belül is sok az egyet nem értés. Sok ezer karakter kézben tartott telefonokról, indexhasználatról, giga dugókról, az all-way-stop kereszteződésekről és még sok másról alább. 

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Lekérdeztem az autóm, az állami rendszer szerint körözik

    január 10., 13:47 Módosítva: 2019.01.13 16:18
    298

    Ahogy arról már korábban is írtunk, működik az új, magyar használtautó-lekérdező rendszer, de még úgy tűnik nem tökéletes, például gyakran tévesen írja egy-egy autóról, hogy a motorszám alapján körözik. Több mint tíz olvasónk írt hasonló tapasztalatokról az elmúlt két napban, íme egy levél és néhány gondolat arról, hogy mi állhat a háttérben.

    Feladó László

    Címzett Totalcar

    Dátum 2019.01.10.

    Tárgy HaHu 530D

    Tisztelt TC Szerkesztőség!

    A napokban rászántam magam, és megérett bennem az elhatározás, hogy vásárlok magamnak egy E61-es 530D-t. A HaHu-t böngészve megakadt a szemem egy példányon. Látszott a rendszáma, így lekérdeztem. Az autó körözés alatt áll motorszám alapján.

    Írtam a HaHu-nak akik el is távolították az este folyamán az adott hirdetést. Azonban a mai napon ismét visszakerült. A XV. kerületben árulják. Ismét írtam a HaHu-nak azonban most, már Önöknek is. Nehogy más is belefusson.

    Üdvözlettel: László

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Aztán Texasban hogyan autóznak? Tünde elmeséli a teherautóból

    január 7., 16:48 Módosítva: 2019.01.09 17:33
    216

    Alakul a nagy amerikai közlekedési morál-térképünk. Laci Marylandből a múlt heti Égéstér után érezte úgy, hogy meg kell osztania velünk, milyen arrafelé közlekedni. Mint kiderült, elég stresszes, tempomat meg mindenben van náluk, csak semmi értelme, ha nem tudja senki használni. Erre fel írt Tünde Texasból, akinek egész más tapasztalatai vannak az ország másik feléből. 

    Távolról sincs vége, olvasson még

    ...olyan itt a közlekedés, hogy visszasírom a budapestit

    január 6., 16:38 Módosítva: 2019.01.09 10:20
    355

    Az idei első Égéstérben kaptunk bele kicsit Kreszprofesszorral az amerikai közlekedési kultúrába. Továbbra is tartom, hogy a New York-i (főleg a manhattani) vagy a floridai közlekedés nyugisabb, mint mondjuk a budapesti. Írt viszont Laci két állammal délebbről, ahol semmi nyoma ennek a békének az utakon. Sőt! Alább a levél, az alatt meg ott a kommentfal. Aki vitatkozna velünk vagy Lászlóval, vagy csak kinyilatkoztatna valamit ezen vagy más államok útjairól, tegye meg, hátha összeáll egy nagy amerikai közlekedési morál térkép. 

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Hogyan nem lett hároméves Passatom 2,3 millióért?

    2018. december 29., 20:03 Módosítva: 2019.01.03 06:25
    498

    Levelezni azt szeretnek és ha komolynak tűnik a szándékod, a telefonra sem sajnálják a pénzt a rejtélyes MS Trading Ltd. emberei akik a már jól ismert (?) túl szép, hogy igaz legyen műfajban alkotnak. Elsősorban persze honlapokat és ígéreteket, ezért foglalkozunk intenzíven a nagyon de nagyon gyanús autóhirdetésekkel szőnyegbombázó nemzetközi cég ügyével.

    Olvasónk, András majdnem elküldött nekik 7400 eurót egy Volkswagen Passatért, majd 3300-at egy Corsáért, végül inkább nyomozni kezdett. Mielőtt elolvassák, hogy mire jutott, fussák át a témában megjelent eredeti cikket, úgy sokkal érthetőbb, hogy mivel állunk szemben! Célom a módszer pontos bemutatása, hogy 2019-ben már mindenki azonnal felismerje a neten futótűzként terjedő módszert, amelyből autó aligha származik, csalódás annál inkább.

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Így szenved egy autószerelő-tanuló és egy szerviztulajdonos

    2018. november 22., 17:03 Módosítva: 2018.11.27 06:38
    528

    Kedden hosszú riportot közöltünk a budapesti Bánki Donát közlekedésgépészeti szakgimnázium és szakközépiskoláról, miután részt vettünk az iskola novemberi nyílt napján. A cikkben nem csak az igazgató és a tanárok, de néhány diák és egy szülő is megszólalt. A cikk megállapításai sajnos elég vegyes képet festenek arról, hogy mire számíthat manapság egy tizenéves fiatal, ha autószerelő, karosszérialakatos vagy fényező szeretne lenni. Több értelmes levelet is kaptunk, melyek közül most kettőt emelünk ki. Az elsőben olvasónk, akit kérésére eredeti neve helyett Péternek nevezünk jelenleg egy másik, szintén nagy szakiskola a Csonka diákja, így nagyon közelről látja az ottani viszonyokat. Levele szükségképpen szubjektív képet fest és nem túl vidám. A második levet is érdemes elolvasni: egy vidéki autószerviz tulajdonosától jött, aki a probléma másik oldalát mutatja be, saját tapasztalataival.

    Feladó: Péter

    Címzett: Zách Dániel

    Dátum: 2018. nov. 21., Sze, 9:13

    Tárgy Így (nem) lesz a gyerekedből autószerelő? - A Csonkában sem...

    Tisztelt Zách Dániel Úr! Olvastam a tárgyban említett cikkét. Sajnos arról kell biztosítanom, hogy amit a Bánki Donát Szakiskolában tapasztalt nem egyedüli eset.

    Én a Csonka János Szakiskolában tanulok, esti felnőttképzésen. Kicsit fura figura vagyok, szeretek tanulni, a sokadik szakmámra készülök. Az itteni körülményekről mesélnék egy kicsit, hátha ezzel segíthetek objektívebb képet adni a mai autószerelő-képzésről.

    Már másodéves vagyok, elvileg áprilisban záróvizsgázom majd. Tavaly szeptemberben, amikor elintéztem a jelentkezésem és leadtam mindent, majd megismerkedhettem az új osztálytársaimmal, igen vegyes társaságba csöppentem. Van közöttünk börtönőr, rendőr, nyugdíjas, taxisofőr, kárpátaljai srác, aki minden nap az ukrajnai helyzet alapján próbált átjutni hozzánk suliba. Illetve van még néhány fiatalabb osztálytársunk is, aki nem tudja, hogy érettségi után mivel foglalkozzon, illetve volt két osztálytársnőm. Elég sokféle embert fúj tehát össze a szél, hogy a hétköznap délután-estéjüket feláldozzák a tanulás oltárán.

    Sajnos, a kezdeti jó hangulatot gyorsan sikerült letörni, ugyanis miután ismertették az órarendet és elkezdődött az "oktatás" az első hónapban körülbelül a felére csökkent a létszám, majd az első év végére, az induló emberek felének a negyede is úgy döntött, hogy el tudja ő tölteni jobban is a délutánjait-estéit, minthogy órán üljön.

    De vajon miért történt mindez? Az egyik első gyakorlati órán közölték velünk, hogy az itt tanító tanároknak új kihívás, hogy nem csak papírért jön ide egy gyakorlott autószerelő. Itt már látható volt, hogy valami nem kóser az oktatási rendben. Folyamatosan változtak az órarendjeink, néha úgy csíptek el a tanárok, hogy épp kivel hogyan leszünk. Az első év annak, aki szerelni szeret, maga volt a pokol egy bizonyos szempontból, ugyanis az "alapozó órák" szárazsága nagyon gyorsan megtöri a lelkesedést. Sokan nem értik, hogy mi értelme tartópillérekre ható erőket számolni amikor azt se tudják, hogy hogyan kéne meghúzni egy csavart. Egyetlen menedékünk volt: a karbantartási gyakorlatokra (melyeken elvileg fémipari alapozás lett volna) be lehetett hozni saját autót, amelyet végre magunk szerelhettünk, magunk ismertünk meg.

    A gyakorlati tanárunk egy igazi kisöreg, a maga beidegződött humorával, de nagy tudással. Mindig partner volt abban, hogy az emelőn legyen egy autó. Ezzel csak egy óriási gond volt, nem azért voltunk ott, hogy tanítsanak minket, hanem hogy egymástól tanuljunk. A többi órán vagy elméletet tuszkoltak belénk, vagy, ha csepegtettek is némi információt jeladók, egyebek működéséről mindig hozzátették, hogy mi ezeknek az alapjait még nem tanultuk, és az oktatási rend szerint autóhoz sem érhetnénk.

    Az osztályfőnök egyetlen prioritása az volt, hogy legyen aláírva a jelenléti ív, és legyen meg mindenkinek a jegye, különben jön az osztályozóvizsga, bár senki sem értette, hogy miből, hiszen maximum pár feladatot vettünk egész évben és annak sem sok köze volt az autószereléshez.

    Nyár elején lemenedzseltük, hogy ki hova kerül gyakorlatra. Munka mellett igen nehéz ezt megoldani, de valahogy mindenki elkerült ide-oda. Aztán indult az idei év és jöttek a sztorik. Kiderült, hogy akiknek az aranyéletet ígérték a BKV telephelyeken végül még annyit sem tanult, mint aki egyszerűen kapott egy pecsétet a letöltött gyakorlatról. De bent kellett lenni és úgy tenni mintha csináltak volna valamit. Se ösztöndíj, se kajapénz, pedig ezek jártak volna. Tovább zsugorodott az osztálylétszám, mert néhány ember megint átgondolta az életét és úgy döntött, hogy ennyit nem ér az egész.

    Most, másodévben elvileg már tele kéne lennünk gyakorlati órákkal... csak hát... az igazgatónőnk bekameráztatta a műhelyekhez vezető utakat, és minden tanárnak hangoztatnia kellett az első egy hónapban, hogy ide márpedig saját autót darabokban sem lehet behozni. Mondanom sem kell, hogy milyen sokunknak okozott kellemetlenséget, hiszen már mindenki tervezgette, hogy milyen munkákat fog tudni megcsinálni egy csápos emelőn, amit otthon a panel előtt nem tud.

    A gyakorlati órák? Ülünk és beszélgetünk, van, hogy 2-3 külön órán ugyanazt vesszük újra (a megszakítós gyújtást már betéve tudja mindenki, mert három különböző tárgyból is leadták az anyagot). A tanárok azt hangoztatják, hogy milyen rosszul teljesítenek a diákok az írásbelin és, hogy hogyan fogunk mi átmenni. A gyakorlat meg a szóbeli pedig majd úgyis meglesz, ha már ott vagyunk. Elég pár szót szólni és egy kis segítséggel mindenki át fog menni. Szerintem ennek a hátulütőjét mindenki érzi. Van olyan osztálytársam, aki egy gyújtótrafót nem ismer fel egy régi Swiften. Az ő hibája? Nem feltétlenül. Fiatal még, nem tudta, hogy mire vállalkozik, hogyha ezt a szakmát meg akarja tanulni, akkor nem elég órára járni, hiszen az órákon nem fognak minket megtanítani. Senkit nem érdekel, hogy ha valahogy átcsúszunk a vizsgákon onnantól kezdve mi bármikor bekerülhetünk egy műhelybe, ahol fékeket kell javítani.

    Több iskolát kijártam, de máshol valahogy nem csak a vizsgán akartak minket átbuktatni, hanem próbálták megtanítani a szakmát. Ezekben a képzésekben mindenki csak védekezik és mutogat, a tanárok, hogy van egy rendszer és abban kell megfelelniük, az igazgató, hogy legyen minden a legnagyobb rendben, nehogy kirúgják. Az áldozatok valóban a diákok, a gazdaság és a leendő ügyfelek.

    Remélem levelem eléri és egy kicsit sikerült hozzátennem a nagyobb képhez, hogy mi folyik az oktatás ezen pici szegmensében. Ha érdekli, hogy mi folyik nálunk, nyugodtan jöjjön el egy napra a suliba. Levelemet felhasználhatja szabadon, de kérem a nevemet változtassa meg, szeretnék eredményesen levizsgázni.

    Üdvözlettel: Péter

    Távolról sincs vége, olvasson még

    A norvégok se világmentésből vesznek villanyautót

    2018. november 13., 11:57 Módosítva: 2018.11.19 07:40
    346

    Ha van ország, ahol belátható időn belül villany váltja a benzint/dízelt, akkor az Norvégia. Megírtuk mi is, amikor a Tesla Model S vezette ott az eladásokat, vagy amikor a helyi villanyautós szövetség kérte a lakosokat, ésszel vegyenek villanyautót, mert a töltőhálózat terjedése nem tudja tartani a tempót a villanyautós vásárlási kedvvel. A gazdag skandináv országban a relatív olcsó áram sokat gyorsít az átálláson, de talán ennél is fontosabb a helyiek hírhedten erős környezettudatossága – gondoljuk innen, az ott élő Tamás szerint viszont inkább csak a támogatások fokozzák a kedvet. És már ezért sem biztos, hogy marad a lendület. 

    Pillanatkép egy norvég villanyparkolóból
    Pillanatkép egy norvég villanyparkolóból
    Távolról sincs vége, olvasson még

    Tibor megmentette a BMW-jét a tűzhaláltól

    2018. október 29., 16:07 Módosítva: 2018.11.05 06:30
    1390

    Vasárnap hosszú cikkben foglalkoztunk a 2010 és 2017 közt gyártott, bizonyos esetekben motortűzben megsemmisülő dízel BMW-k ügyével. A cikkből nem csak olvasónk, Péter esetét ismerhették meg, de felidéztünk két korábbi történetet is, melyekben egy-egy 520d vált a lángok martalékává néhány szempillantás alatt. A gyár 1,6 millió autót hív szervizbe világszerte, hogy ellenőrizzék a fenti időszakban gyártott négy- és hathengeres dízelmotorok EGR-hűtőjét, mert állításuk szerint annak meghibásodása okozhatja a tüzeket.

    A képen az olvasónkéval azonos típusú és kivitelű tesztautó látható
    A képen az olvasónkéval azonos típusú és kivitelű tesztautó látható

    Rengeteg levelet kaptam a cikk után, de ezek közül kiemelkedik Tiboré, aki egy 2013-ban gyártott 320d GT gazdája. Tibor épületgépész mérnök, így ismeri az áramlástan törvényszerűségeit és hatalmas szerencséje volt, amikor az ő autója is elkezdte produkálni a jól ismert tüneteket, tehát a hibát jelzett, füstölt és elerőtlenedett. Olvasónk még időben cselekedett, az autó nem égett ki, így viszont a kiszerelt alkatrészeken pontosan meg tudja nekünk mutatni, hogy milyen állapotban van egy ilyen motor szívórendszere másodpercekkel azelőtt, hogy kigyulladna a motortér.

    A GT évjárata alapján több mint valószínű, hogy ebben is a sokszor emlegetett és ritkán dicsért N47D20 típusú motor található, mivel a GT-ket a 2015. évjárattól szerelték a későbbi B47D20 széria motorjaival. Ez utóbbiakra egyébként szintén kiterjed a BMW szervizakciója, legalábbis akkor, ha 2017. augusztusa előtt készültek. Olvassák Tibor tapasztalatait, nézzék meg a képeket és forduljanak szakszervizhez egy ellenőrzésre, ha az érintett autók egyikét birtokolják!

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Azzal kezdte az Allroadom, hogy nem ment fel az emelkedőn

    2018. október 15., 14:28 Módosítva: 2018.10.23 06:44
    368

    Tisztelt Olvasók!

    A múltkori Allroad vagy R Merci Nepprűző után írt András nevű olvasónk, neki kilenc évig volt egy első generációs Audi Allroad 2.7 T a tulajdonában, és megosztotta velünk a tapasztalatait. Volt már egy ilyen cikkünk, annak az alanya egy hírhedt 2.5 V6 TDI volt. Ez az Allroad nem az, amire a korábbi kérdező rákérdezett, de egy kis gyorstalpalónak megteszi.

    7192105 7e43eff73f4eb49277eb4a74388c2f14 o

    Egy másik olvasó a Népítélet rovatban osztotta meg tapasztalatait, de a típus az Erőmérőben is bizonyította, hogy nem véletlenül nem szoktam ajánlani. Ezek után következzen András levele.

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Így lettem független autószerelő

    2018. október 14., 14:00 Módosítva: 2018.10.16 06:37
    1043

    Második epizódjánál tart az autós területet sújtó szakemberhiányról szóló sorozatunk, de biztos, hogy lesz még folytatás. Két cikk közt mindig rengeteg olvasói levél érkezik, melyek közt több olyat is találok, ami segít jobban megérteni, miért lesz egyre kevesebb a lelkes fiatal a műhelyekben. Ezúttal László levelét találtam a legjobbnak, aki az ezredforduló utáni állapotokról ír és lesújtó képet fest a közegről. Levele olvasása előtt ismét érdemes végigmenni a cikken is, amelyre reagált.

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Ezért nincs szerelő havi 250 ezerért

    2018. október 6., 16:37 Módosítva: 2018.10.12 09:47
    1015

    Válsághelyzet alakult ki a magyar autószervizekben és gumis műhelyekben, sok helyen évek óta nem találnak megfelelő munkatársakat. A helyzet hasonló annál a budapesti cégnél is, ahol havi 250 ezer forintot adnának bárkinek, aki képes szakszerűen lecserélni az ügyfelek autóinak kerekeit, illetve megjavítani a defektes gumikat. Ezúttal is rengeteg levelet kaptam a cikk után. Volt, aki szerint ne csodálkozzon a cég, hiszen az égbeszökő fővárosi albérletárak mellett ennyi pénzből nagyon nehéz megélni. Más arról ír, hogy éppen a pocsék magyar bérszínvonal miatt költözött külföldre, megint más viszont csatlakozik a cikkben megszólaló műhelyvezető gondolatához, aki a lakhatási költségek mellett azt is kiemelte, hogy Magyarországon nagyon költséges a legális foglalkoztatás, miközben a gumiszerelés átlagárai sok éve nem emelkedtek. Nehéz kitermelni ennél magasabb fizetést egy betanított munka esetében.

    Ádám szerint nem csak a zugműhelyek által leszorított árak, illetve a legálisakat sújtó magas munkáltatói terhek okolhatók a jelenségért és van néhány megoldási javaslata is a kialakult helyzetre. A levél elolvasása előtt  érdemes elolvasni az eredeti cikket, ha valaki eddig nem tette.

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Miért ne önts össze mindenféle olajat?

    2018. július 4., 15:18 Módosítva: 2018.07.08 08:19
    635

    Andrásnak az olajos tematikájú Égéstér-adásunk adta meg a végső lökést, hogy megírja, miből készülnek a motorolajok, és miért nem szabad például össze-vissza kutyulni őket. Mivel mérnök, méghozzá belelát az olajipari fejlesztésekbe is, és tömören összefoglalja azt, milyen anyagokat  és miért tesznek a motorolajba. Lesz néhány sok csúnya szó benne, mint poliolefin és hasonlók, de keményítsd meg a lelkedet, mert a lényeg szemléletes és érthető!

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Űrhajósok? A magyar Mig-pilóta is odapisilt a gépnek indulás előtt

    2018. június 30., 12:41 Módosítva: 2018.07.06 07:11
    557

    A Bajkonurból lőtt űrhajósok babonából buszkerékre pisilnek – fura egy babona, amiről nálunk is olvashattál, ha két hete a Totalcar címlapján jártál. Perjési Zoltán nyugállományú vadászrepülő olvasta a posztot, sőt, levelet írt hozzá, amiből nem csak az derül ki, hogy hasonló rituálé a magyar Mig-pilótáknál is szokás, de az is, hogy honnan az egész eredete.  

    Feladó Perjési Zoltán

    Címzett Máth Dávid

    Dátum 2018. június 17.

    Kedves Dávid!


    Érdeklődve és szórakozva olvastam cikkedet a repülés előtti pisilés témakörében. Engedd meg, hogy ma már nyugállományú vadászrepülőként némi adalékkal szolgáljak e "rituálé" történeti eredetéről!

    Mig-21
    Mig-21
    Fotó: Sipos Zoltán/Totalcar

    A Mig-ek (21, 23, és 29) hadrendi alkalmazása során Magyarországon is általános volt (- általam is - minimum nagy gyakoriságú) a repülőgépek mögötti pisilés. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az indítózónában a gépek még a betonon álltak, de mögöttük a gázsugárterelő védőlemezek már a füvön voltak felállítva. A repülőgépek műszaki átvétele során a hajózó személyzetek általában ezt a helyet szemelték ki a könnyítésre. (Tudok olyanról aki talán babonából, de rendszeresen a repülőgép diffúzorházába/köznapian kiömlőnyílás/ pisilt - mondjuk ez csak adott típusoknál volt lehetséges létra nélkül. :)


    Na jó, de miért a gépátvétel során? Az ok egyszerű: mert az oktatója, kiképzője is ott és akkor pisilt. Meg annak az oktatója és annak az oktatója is, és így tovább. A "szoclágerben" alapvetően orosz tematikájú és szellemiségű (megjegyzem kiváló) kiképzés volt. Az oroszok nagyon tartották ezt a szokást, így az egész szoctábor vadászrepülő egységei a magassági állomásokon csili-vilivé váló vizesblokkok ellenére gépátvételkor a fűre pössentettek. A gyakorlati haszna mellett szinte pavlovi reflexként égett be szinte mindenkibe ez az évek során.

    Mig-29
    Mig-29

    Volt ennek a rituálénak egy diszkrét és logikus bája. Ha kimentünk a géphez, akkor minden esetben kezet fogtunk (csupasz kézzel) a gépet üzemeltető technikussal, jött a gépátvétel, hátul fűlocsolás, majd előre menet kesztyűt húztunk, s a gépátvételi könyvet már abban írtuk alá. A szokás berögzülése talán már érthető, de az igazi "miért?"-re kapott választ, az eredetet a távolabbi múltban kell keresnünk és egészen a II. Világháborúig kell visszatekintenünk.


    A légcsavaros vadászgépek alapvetően géppuska, vagy gépágyú fegyverzettel rendelkeztek, a lehetséges fegyveralkalmazási távolságból következően a harctevékenység egyik meghatározó jellege a közeli manőverező légiharc volt. A csatagépekkel szemben a vadászgépek lényegesen gyengébb páncélvédettséggel rendelkeztek, hiszen minden kg többlet a manőverezőképességet rontotta. Sebezhetőség szempontjából a pilóta kabin ideális célpont volt. Egy-egy kötelék légiharc során kis túlzással több volt a vas és repesz a levegőben mint oxigén. Igazi húsdarálók alakultak ki, olvadt a fém, s szakadt a hám rendesen. Megfigyelték, hogy a teli gyomor és hugyhólyag rendkívüli mértékben rontja a sebesült pilóta túlélési esélyeit. Ez abból következik, hogy egy nagysebességű fémdarab (lövedék, repesz) becsapódása egy viszonylag puha folyadékkal telt szervbe (pl.: hugyhólyag) a hidrodinamika törvényszerűségeiből következően felnagyítja annak behatási energiáját. Így vált a pisi-kaki kérdéskör a túlélési esély növelésének sarkalatos pontjává.

    Ugyan nem vadászgépek, de második világháborús bombázók a légvédelmi gránátok sűrűjében, az úgynevezett flakfelhőben
    Ugyan nem vadászgépek, de második világháborús bombázók a légvédelmi gránátok sűrűjében, az úgynevezett flakfelhőben

    Nagyon leegyszerűsítve: teli hugyhólyag biztos halál, üres húgyhólyag talán túlélés. Ez akkor egy ökölszabály volt, amit vérrel írtak. A repülésben van ma is néhány ilyen, de ma már a fenti nem aktuális. Csak a rituálé maradt fenn úgy az ezredfordulóig bizonyosan. Gagarin semmi mást nem csinált, csak mint a többi hasonszőrű vadászrepülő tett volna: a lehető legkésőbb és legteljesebben ürített repülés előtt. Van úgy, hogy az ember fiának csak egy buszhátsó jut. :)


    Repülő üdvözlettel:

    Perjési Zoltán (ny.á. alezredes :)