Szabad-e régi olasz veteránautót megvenni?

2012.01.11. 08:36

Tárgy: Régi olasz veteránautó megvétele?

Dátum: Mon, 9 Jan 2012 00:58:09 +0100 (CET)

Feladó: Ildikó

Címzett: Csikós Zsolt

Tisztelt Csikós Zsolt!


A  tanácsát szeretném kérni, mert figyelemmel kísérem a munkásságát a Totalcar cikkein keresztül, és innen tudom, hogy Ön az öreg autók szakértője. Olvasom, hogy mostanában főleg Mercedes típusokban "utazik", de ugye, korábban sokáig az olasz veteránautók rajongója és használója volt. Egy több mint 17 éves veterán Lancia Delta megvásárlásán gondolkodom.
Nem nagyon értek az autókhoz, de most kell egy olcsó autó, és maximum 500 ezer HUF van rá. (Eddig egy viszonylag új, 2008-as Honda Civicet használtam, de azt vissza kellett adnom, így egyelőre anyukám Renault Clióját kaptam kölcsön).

Erre a Lanciára egy rokonom hívta fel a figyelmemet, akinek egy ismerőséé. A színe, a formája, és a kék Alcantara kárpitja nagyon tetszik, és az anyagi keretekbe is belefér.

Tudom, hogy az 1,6 liter/75 LE nem ad ki egy versenyautót, de nem is akarok vele száguldozni. Van benne szervokormány, rádió, elektromos ablak, stb. Klíma sajnos nincs, viszont van nyitható tetőablak, légzsákot meg úgysem reális elvárni egy ilyen korú autótól.

Apropó: úgy hallottam, hogy az ilyen korú veterán autók biztosítása olcsóbb, és még egyedi rendszámot is kapnak. Igaz ez?

A másik kérdésem, hogy egy ilyen veterán korú Lancia Delta alkalmas lehet-e a mindennapos közlekedésre, elsősorban Budapesten, és kb. havi 1-2 alkalommal autópályán?

Van még ezekhez alkatrész?

Érdemes megmenteni, mint régi autót, mert egyszer majd értékes lesz, vagy még túl sok van belőle?

Ha mégis megvételre ajánlja, mit nézessek meg rajta a szerelőkkel?

üdvözlettel

Ildi

Kedves Ildikó!

Ez az autó azért elég messze van a veteránkorúvá éréstől, hiszen arra még 13 évet várni kell (a veteránvizsgán a betöltött 30 év számít). És spéci rendszámos (azaz OT-s) veteránná csak akkor válik - akármennyi idős is -, ha az oldtimer-bizottság szigorú, eredetiséget, állapotot felmérő vizsgálatán átmegy, majd igazolást és rézplakettet kap. Az addig hátralevő 13 év alatt pedig óriásit romolhat még az állapota, hiszen egy ilyen korú kocsinál a konzerválás (hogy a rozsda meg ne egye, hogy a műanyagjai ki ne fakuljanak, ne töredezzenek, repedezzenek szét) elég reménytelen dolog.

p0002916

De jól tudja, 20+ éves kortól lehet rá úgynevezett hobbi biztosítást kötni például a Trabant-Wartburg-, vagy a Volkswagen-klubban, csak be kell valamelyikbe lépni. A tagdíj összege pár ezer forint évente, a biztosítás pedig bő 13 ezer forintra jön ki évente a klub honlapjának ide vonatkozó táblázata szerint. Sok? Szerintem kifejezetten olcsó.

Tegyük tisztába: ez egy öregedő, de azért még korántsem régi autó. Az állapota kifejezetten szép, gondozott, bár hogy elölről miért nincs róla kép, az el nem tudom képzelni, hiszen az a legjellemzőbb nézet.

Ez a fajta motor tartós, de az időben elvégzett vezérműszíj-cseréről kérjen írásos bizonyítékot, mert ha a fogazottszíj átugrik, a motor menthetetlenül tönkremegy, és százezres nagyságrendű a javítás. A kipufogót is ellenőriztesse, mert ha rövid utakra használták sokat az autót, szinte biztos, hogy korrodált valahol.

Az első futómű érzékeny, de nem drágák hozzá az alkatrészek, arra pedig érdemes készülni, hogy egyes kezelőszervek (pl. zárak, szellőzésgombok), elektromos berendezések nem működnek. Ezek azonban inkább kényelmi tételek, az alapvető megbízhatóságot nem befolyásolják, ha effélével szembesül, vegye meg az autót nyugodtan, s alkudja le a javítások árát.

Még egy jó hírem van: az ebből a korszakból származó olasz autók - ha összetörés után ugyan nem javították a karosszériájukat szakszerűtlenül - alig rozsdásodnak, ezért elképzelhető, hogy egy ilyen szép állapotú példány még sokáig egyben marad.

Alkatrész jó eséllyel van hozzá, hiszen ez egy Fiat-alapú kocsi, ha máshol nem, hát a Torjay-tuningnál, a Kauf-fernél biztosan. Hacsak nem spéci elemekről van szó, feltehetőleg minden igen olcsó is lesz.

Könnyedén bírja az autópályát, 75 lóerő egy ilyen könnyű karosszériához bőséges, a városi fogyasztása pedig olyan 9 liter körül alakul, ügyesen még az alá is szorítható. A balesetvédelme viszont marginális - az olaszok akkor még csak kevéssé aknázták ki a merevített utascella/könnyen gyűrődő első-hátsó zóna adta lehetőségeket. Egyébként ebben a korban sok autóban már volt légzsák, oldalvédelem, ABS, ebben a példányban még nincs, bár vezetőoldalit mintha már lehetett volna rendelni hozzá.


Sok ilyen második generációs Delta nem futkos már a világban, részben, mert az első szériás volt a legendás autó a HF Integrale-verzió ralisikerei miatt, részben mert akkoriban éppen halványabban ragyogott a Fiat csillaga.

Nem valószínű, hogy akár ötven éves korában értékessé válna majd (a lassanként ötven évessé érő Fiat 1300, Lancia Fulvia szedán sem az), de oldtimert amúgy sem financiális okokból vásárol az ember, mert arra csak a legdrágább kocsik jók: Ferrarik, homológ versenyautók, Lamborghinik. Hanem szeretetből...

Üdvözletem
Csikós Zsolt

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.