Csütörtökön este megérkezett Budapest önkormányzatának a válasza a szmogriadós kérdéseimre. A válasz egyébként Molnár Zsolt szakmai főtanácsadótól érkezett, őt láttam valamelyik tévé híradójában nyilatkozni pont arról, hogy (akkor még) valószínűleg péntektől feloldják a korlátozásokat. Így is lett.
A kérdés a következő volt:
Tisztelt Kommunikációs Osztály,
a most bevezetett szmogriadóval kapcsolatban van kérdésem.
Ha a finompor koncentrációjának magas szintje miatt rendelik el a szmogriadót, továbbá a mérőállomások adatai alapján még a nitrogén-oxidok szintje magasabb, akkor miért nem a (részecskeszűrő nélküli) dízelek közlekedését korlátozzák?
(Mivel ezt egy fővárosi rendelet szabályozza, értelemszerűen az a kérdés, hogy a rendelet miért nem a határértéket meghaladó komponens alapján határozza meg a kitiltandó járművek körét.)
Köszönöm gyors válaszukat, stb.
A válasz szövege nem könnyű, mert szakember írta, a lényege az, hogy:
- az önkormányzat, mindenféle kormányrendeletek és törvények miatt csak úgy rendelhet el szmogriadót, ahogy történt (nevezetesen a forgalmi V9 rovatában a 0-4 közötti besorolású autók).
Ezt szomorúnak találom, mert elég kristálytisztán szerepel a forgalmiban, hogy a jármű mivel üzemel (P3 rovat, hajtóanyag), tehát nem jelentene gondot, ha nagyon meg szeretnék javítani a vonatkozó kormányrendeletet/törvényt, hogy ezt is figyelembe vegye. Egyébként a V9 rovatban az 5 (hibrid, villany, teljesen gázüzemű), a 14 és 15 kategóriák (euro 5 és 6) kivételével amúgy is egyértelmű, hogy dízel-e vagy benzines az adott jármű.
- A nitrogénoxid-szint miatt most nem lett volna szükség szmogriadóra.
Ezekkel kapcsolatban csak megemlítettem, hogy ez is a dízelek terméke, ha tehát tényleg a szennyezés jellegéhez akarnánk igazítani egy szmogriadót, egyértelmű, hogy most a dízelek szélesebb körű kitiltása enyhítette volna a helyzetet jobban.
- A részecskeszűrő meglétét nem tartalmazza a forgalmi engedély.
Ez tény, de tipikusan az euro 5-ös és 6-os autók ilyenek, tehát egy PM10 miatti szmogriadónál pontosan meghatározhatók lennének azok a V9 kategóriák, akik nem mehetnének. Az utólagos részecskeszűrő lehet, hogy probléma, nem tudom, hogy itthon szereltet-e fel bárki, de biztosan kevesebben vannak, mint akiknek elírták a V9 rovatban a besorolását. Ezek egy része úgy született, hogy anno nem alkotta meg az illetékes hivatal időben a legújabb besorolást, így forgalomba helyezéskor mondjuk csak euro 4-et tudtak beírni euro 5 helyett.
A választ mindenesetre köszönjük, íme teljes terjedelmében:
Tisztelt Papp Tibor!
A Sajtó Irodára címzett lenti kérdését megköszönve engedje meg, hogy a választ egy kicsit messzebbről kezdjem.
Az államigazgatási, hatósági levegőtisztaság-védelmi feladatkörrel rendelkező polgármestereknek (Budapesten a főpolgármesternek; tehát ebben az esetben nem önkormányzati feladatot látnak el a polgármesterek, illetve nem az önkormányzatukat képviselik, hanem állami, hatósági feladatot látnak el) a szmogriadós intézkedéseiket a vonatkozó jogszabályok (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek és önkormányzati rendeletek) keretei között kell meghozniuk.
A vonatkozó jogszabályokat például a legutóbbi főpolgármesteri hatósági határozat indokolása tartalmazza: http://budapest.hu/Documents/
szmog_hat_17_01_22_riaszt_ elrend.pdf A főpolgármesteri feladatkör kizárólag a szmoghelyzetre meghatározott esetre vonatkozik (l.: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (6) bekezdésében, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. § (3) bekezdésében, valamint Budapest Főváros szmogriadótervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 2/A. § (1) bekezdésében meghatározott, levegőtisztaság-védelmi hatáskört).
Ezt a helyzetet meghatározza a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 3. melléklete, az ott meghatározott anyagokra, egyidejűleg azok szintjére, a szint időtartamára és további körülményekre.
A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek az Ön által említett anyagokra:
A B B C 1 Légszennyező anyag [CAS szám] Átlagolási időszak Tájékoztatási küszöbérték Riasztási küszöbérték µg/m3 3 Nitrogén-dioxid [10102-44-0] 1 óra 350 három egymást követő órában 400 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 350 5 Szálló por (PM10) 24 óra 75 két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható 100 két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható Fentiek alapján a szmoghelyzetben eljáró polgármesterek elrendelhetnének akár több légszennyező anyagra egyidejűleg is szmogriadót (annak valamelyik fokozatát), de az elmúlt napokban Budapesten csak a szálló por szint miatt kellett hatósági intézkedést hozni, a nitrogén-dioxid szint Budapest egyik működő mérőállomásán sem haladta meg a fenti 350, vagy 400 µg/m3-t. 2017. január 20-25. között a mérőpontonkénti maximumok a következők voltak:
Gilice tér 2017.01.20 13:00 116 Kosztolányi D. tér 2017.01.20 14:00 157 Kőrakás park 2017.01.20 18:00 161 Teleki tér 2017.01.20 18:00 137 Széna tér 2017.01.21 14:00 172 Pesthidegkút 2017.01.21 15:00 117 Tehát NO2 esetében – bár ezek a szintek nagyobbak mint az 1 órára vonatkozó egészségügyi határérték (100 µg/m3), de nem eredményeztek szmoghelyzetet (NO2 miatt Budapesten még ilyen helyzet nem jött létre), tehát erre az anyagra hivatkozva nincs a főpolgármesternek hatásköre. A mérési eredményeket folyamatosan publikálják: http://www.levegominoseg.hu/
automata-merohalozat Ha egy magyarországi település a szmogriadós rendeletalkotása során a riasztási fokozatban a közlekedés korlátozását alkalmazná, akkor az alkalmazható műszaki tartalmat, vagy azok kombinációját a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet B) fejezet 3., 5. és 7. pontjai határozzák meg. Továbbá, ha azon belül a korlátozás elvét a környezetvédelmi tulajdonság szerint tervezné, akkor csak a közlekedési tárca környezetvédelmi osztályba sorolását ( http://www.nkh.gov.hu/web/
kozuti-gepjarmu-kozlekedesi- hivatal/kornyezetvedelmi- felulvizsgalat ) tudja alkalmazni. A környezetvédelmi osztályokba sorolásnál nem jelenik meg az Ön által javasolt csoportosítási szempont, illetve további még több – a forgalmi engedélyben is rögzített eset – kombinációja lehet: részecskeszűrő utólagos beszerelését beírják, vagy sem, illetve nem jelölik külön van-e (vagy sem) benne gyárilag szerelt récsecskeszűrőt. Ez a forgalmi engedélyben esetlegesen, vagy bizonytalanul rögzített helyzet nem felel meg annak az önkormányzati jogalkotó szempontnak, hogy közlekedők könnyebb alkalmazkodása érdekében azok minél egyszerűbbek, egyértelműbbek legyenek. Továbbá ez a követelmény fokozottan jelentkezik a hatósági követelmény ellenőrzése során is, tehát – az egyszerűbb matricák (pl.: a németországi matrica elöl, belül, nagy, míg a megszüntetett magyar hátul, kívül és kicsi; + kiterjesztve a külföldiekre is) hiányában – a forgalmi engedélyben vagy benne van az olyan adat, amely általánosan mindegyikben szerepel, vagy sem.
A tervezett forgalomkorlátozási intézkedéssel szemben további alapvető jogszabályi elvárás az, hogy intézkedésnek arányosnak kell lennie (amit korlátozunk, az hatással legyen az elérni kívánt célra), ezért alkalmazza a fővárosi szmogriadó rendelet a páros-páratlan elv helyett (amit a kormányrendelet már nem is tesz lehetővé az önkormányzatok számára, mert tavaly törölték a kínálati lehetőségekből) a környezetvédelmi tulajdonságon alapuló korlátozást.
A BKK szakemberei szerint egyébként a részecskeszűrő a járművek nitrogén-oxidok kibocsátására nincsenek befolyással.
A pár napos válaszadásért türelmét köszönöm.
Üdvözlettel:
Molnár Zsolt
szakmai főtanácsadó
