"Lehetne homokot használni só helyett?" - olvasónk kérdezi az Útembertől
Az Útember legutóbbi cikkét valóságos levélcunami követte, ő pedig becsülettel reagál a legérdekesebbekre. Elsőként Mihálynak küldött válaszát olvashatjátok, ha pedig ti is kérdeznétek, dobjatok levelet az olvasok@mail.totalcar.hu-ra.
Tisztelt Totalcar, kedves szerkesztőség!
Naponta többször olvasom a Totalcar- t, régóta vagyok lelkes és kíváncsi olvasója. A téli útkarbantásról szóló cikk felvetett bennem pár kérdést, gondolatot. Semmi bajom a közútkezelőkkel, tudom, nekik is nehéz dolguk van.
Két dolog azonban nem hagy nyugodni. Egyrészt a cikkben olvasható, hogy rangsorolva vannak az utak fontosság, forgalom és egyéb tulajdonságok alapján. Ez így teljesen logikus és érthető dolog. Azt viszont nem tudom, vajon milyen besorolásban szerepel a Mohács- Udvart összekötő E 73-as számú út. Az útszakasz jelentős kamionforgalmat bonyolít le a határátkelő miatt.
A legutóbbi hóesés után azt tapasztaltam, hogy csak a kora délutáni órákban kezdődött el az út takarítása, amikor már le volt taposva a hó és ráfagyott az úttestre. Kora reggeli síkosságmentesítésnek, sózásnak nyoma nem volt.
A másik mumus, a 6- os számú főút, Pécsvárad - Pécs szakasza. Ez a szakasz bővelkedik szintkülönbségekben, több helyen kapaszkodósávot is kialakítottak. Az úttest itt sem volt takarítva.A kora reggeli órákban Vasas után kicsivel baleset is történt sajnos. Árokba fordult egy kamion. Az eset reggeli öt óra és fél hat körül történt. Hosszú sor alakult ki a műszaki mentés miatt. Ironikus módon a sorban várakozott egy hókotró is.
- Kérdem én, ezt jelenti a kora reggeli kivonulás?
- Nem lenne jobb a megelőzés, mint az utólagos tűzoltás?
Igen, a cikkben olvasható hogy korlátozott számú a járműpark és nincs kapacitás. Mindez érthető, de az utca embere csak azt látja, hogy csúszik az út, takarítva meg nincs. Ezért szidják a közutasokat. Továbbá, van még valami, ami érdekelne, ez pedig a sózás. Állítólag nincs alternatív megoldás, nem tudják kiváltani a sót más anyagokkal. Ott van viszont az Alföld, Kecskemét környéke és a rengeteg homokbánya.
Nem lehetne homokot használni só helyett, hiszen sokkal környezetbarátabb, helyben van, és szemcsemérete szinte megegyezik a sóéval? Esetleg ki lehetne próbálni. Persze mindezek csupán az én gondolataim, de érdekel a dolog, és kíváncsi lennék a véleményükre, meglátásukra.
További szép napot kívánok!
Mihály
Kedves Mihály!
Minden vármegyében van négy mérnökség, melyek az országos közutak kezelését végzi télen és nyáron egyaránt, valamint van legalább egy olyan mérnökség, mely kizárólag a gyorsforgalmi utakét (autópályák, autóutak).
A Mohács-Udvar közötti E73 (nemzetközi jelű) út egy kétszámjegyű (56. sz), másodrendű főút, mely vélhetően a Mohácsi mérnökség kezelésébe tartozik. A mérnökségek téli tisztántartási tervei határozzák meg a beavatkozás mikéntjét (mikor-hol-milyen eszközzel-mennyi szóróanyaggal-milyen szórási képpel-stb). A mérnökségeken 0-24 órában van ügyelet (diszpécser), aki folyamatosan figyeli az előrejelzéseket, radarképeket, központi riasztásokat és ezek alapján indítja a gépeket beavatkozásra, mindegyiket a saját útvonalán.
A levelében leírt információ alapján Ön „takarítást” említ, aminek előfeltétele a friss, laza hóréteg adott útszakaszra vonatkozó vastagsága (ez II. rendű utak esetében 5-10 cm a rendelet szerint). Ha nem történik takarítás, az annyit jelent, hogy a minimális hóvastagság nem érte el azt a szintet, ami az adott útra elő van írva feltételként.
Ennek ellenére a szórási-előszórási munkákat bizonyosan elvégezték (ez a tény utólag is visszaellenőrizhető és meg is teszik egy baleset vizsgálatakor!), azonban az időjárási körülmények változása miatt eljön az a pont, amikor a sózás ellenére a hó megmarad a burkolaton. Ez ellen nem lehet tenni, ez egy természetes helyzet, erre írtam a cikkben, hogy „télen télies útviszonyokra kell számítani”.
A forgalom áramlása ilyen esetben lassul, de a só a hóréteg alatt dolgozik és a forgalom bejáró hatására az intenzív havazás végeztével hatékonyabban képes olvasztani. Gondoljon az ingatlanjaink körüli kézi sózásra, az is ugyanígy működik, csak kicsiben. Ha én lesózom a havazás elején a kocsibejárómat, akkor egy ideig látom az olvadó helyeket, majd, amikor a havazás intenzívvé válik, eltűnnek ezek az olvadó foltok és fehérré válik az egész burkolat. Ilyenkor én sem sózok rá, hanem megvárom a havazás végét, amikor nincs több utánpótlása a csapadéknak. Az utakon ez a folyamat gyorsabban végbe tud menni a forgalom miatt.
Bocsánat a hosszú válasz miatt, igyekszem rövidre fogni: Az elősózás egy bizonyos intenzitású csapadékig hatékony, e fölött a burkolat a havazás következtében kifehéredik. Ha nem lesz utánpótlása a csapadéknak, felgyorsul az olvadás és pár óra alatt leolvad a burkolatról.
Nem reális az az elvárás, hogy intenzív havazás esetén egyáltalán ne maradjon meg a burkolaton a hó.
Kiegészítés: Nem védem a közútkezelőt, mert mindent lehet jobban, hatékonyabban csinálni, ilyen az útüzemeltetés is. Tapasztalatom szerint, azonban, a mérnökségi dolgozók a rendelkezésükre álló körülmények figyelembevételével kellő elhivatottsággal végzik a dolgukat, még több eszközzel és anyagi háttérrel, azonban, biztosan hatékonyabb lenne a munkájuk. Elsősorban nem rajtuk múlik.
A homokot szinte kizárólag a buszmegállók és peronok gyalogos járófelületén használják, hiszen gondoljon csak bele, ahogy olvadásnak indul az idő, csupa sár és malaj lesz a homokos latyak által minden, beleértve az utazóközönség ruházatát is. A só tisztább és az elméleti környezetvédők véleménye ellenére, hosszútávon sem károsítja a környezetet, ha megfelelő mennyiségben használjuk (arany középút).
Szép napot kívánok.
Az Útember
Útember
Építőmérnök. Útfenntartási-útüzemeltetési szakmérnök. Volt üzemeltetési mérnök, laboratóriumvezető, jelenleg építésvezető. Nem tud mindent, de amit igen, azt igyekszik megosztani veled. Érthetően. Kérdésed van, amit sosem mertél feltenni? Érdekel egy téma és választ várnál? Dobj levelet a olvasok@mail.totalcar.hu-ra!
