Az emberek autóválasztását döntően tudja befolyásolni a gázolaj drágasága, és nincsenek jó híreink. Bár van pár alternatíva, az elektromos autózás is terjed(get), alapvetően még mindig a benzin és a gázolaj a meghatározó motorhajtóanyag – így hívják hivatalosan. Ám míg egy évtizede egyértelmű volt, hogy a gázolaj az olcsóbb, az arány a 2010-es évek elején megfordult. Eleinte csak a karácsonyi szezonban érte el a gázolaj ára a benzinét, de 2011 táján már át is lépte azt, és a 2010-es évek első harmadában a helyzet állandósult.
Olyan helyzet viszont még nemigen volt, hogy ekkora legyen az árkülönbség a benzin javára, mostanában néhol 40-50 forinttal is volt drágább a gázolaj. Igaz, az elmúlt pár hétben picit visszaesett a gázolaj ára, de a különbség így is 35-45 forint táján alakul a nagyobb forgalmú kutakon. Akárhogy is nézzük, a különbség néhol meg is haladja a 10 százalékot.
Az eddig szokatlan árviszonyokról Grád Ottót, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárát kérdeztük: „Az üzemanyagok szabadáras termékek, az árakat alapvetően piaci események befolyásolják – mondja a főtitkár –, egész Európában felértékelődött a gázolaj, különösen a közép-európai régióban, mert egy délnémet finomító hosszabb időre kiesett, és ez jelentős mértékben csökkentette a termelést, főleg a gázolajét. Ez egyensúlytalanságot okozott a régióban, és ez az árakra hatással van. Ráadásul a délnémet régióban a Duna alacsony vízállása miatt a gázolaj-uszályozással is gond volt, így egyfajta regionális gázolajhiány alakult ki.”
A téli időszakban a gázolaj iránti igény egyébként is megnő, vagyis ilyenkor eleve felmegy emiatt valamennyire az ára, de amikor így alakulnak a piaci árak, ez még feltűnőbb. Azt a gyanút, hogy esetleg változott a jövedéki adó, nyugodtan elvethetjük, mondja Grád Ottó. A hazai jövedéki adó mértéke az EU-tagállamokhoz viszonyítva nálunk kisebb az átlagnál.
Arra kérdésre, hogy látszik-e a drágulás a gázolaj forgalmán, Grád Ottó meglepő választ adott: hiába emelkedett az üzemanyagok ára, mivel pörög a gazdaság, az idén 8 százalékkal nőtt az üzemanyag-forgalom. A gázolajé egyébként még ennél is többel, míg a benziné csak 5-6 százalékkal.
Az áremelkedéssel párhuzamos fogyasztásnövekedésre is van logikus magyarázat: „A gázolaj vásárlói sokkal kevésbé árérzékenyek, hiszen annak túlnyomó része nem magánautókba kerül, hanem tehergépkocsikba, tömegközlekedési eszközökbe, munkagépekbe, vagyis az áremelkedés legnagyobb részét továbbhárítják a szolgáltatások árán keresztül.” Az Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint az is befolyásolja az adatokat, hogy a forint-euró átváltási arányok miatt nálunk, vagy az eurót használó szomszédainknál éri-e meg inkább tankolni, mert a kamionosok ettől függően vagy üres tankkal jönnek hozzánk, vagy telivel.
Mi ebből a tanulság egy magánautós számára? Hát az, hogy csak akkor vegyen dízelt, ha tényleg szüksége van rá. Ez az árkülönbözet nagyjából annyi, amennyivel a gázolaj litere több energiát tartalmaz. De a dízelmotor jobb hatásfokú is, mint a benzines. Ha tehát ugyanannyiba kerülnének az benzines és a dízel autók, úgy is a dízelt kellene választani, már ha csak az üzemanyagköltség a fontos.
Ám az autó költségeinek nem ez a legfontosabb része, hanem az amortizáció, magyarul az értékvesztés. És a dízelek még mindig jelentősen drágábbak, magasabb karbantartásigényűek, drágább alkatrészeik vannak, ráadásul a modern dízelek részecskeszűrői elképesztő módon nem szeretik a városi használatot, ami újabb súlyos költéseket eredményezhet. Érdemes erről elolvasni ezt a cikket:
A dízelbotrány kipattanása és a németek behajtási tilalmai óta viszont használtan egyre nehezebb eladni a dízeleket. Vagyis ha másra nem, arra jó a drága gázolaj, hogy figyelmeztessen: csak az évente sok tízezret autózók vegyenek dízelt. Városi használatra viszont egy benzines hibrid sokkal kedvezőbb megoldás lehet, még akkor is, ha az ára eléri egy dízel autóét.
További cikkeink
