A kerékpárúton landolnak az autók, de nincs szükség szalagkorlátra

2020.08.29. 13:10 Módosítva: 2020.08.29. 15:13

Évente tucatnyi baleset történik a 12-es út Vác és Verőce közti néhány kilométeres szakaszán, amely mellett az Eurovelo 6-os bringaút helyenként kevesebb mint 3 méterre fut. A kerékpárosok eddig megúszták, de talán csak idő kérdése a borítékolható tragédia. De miért nincs ilyen veszélyes útszakaszok mentén végig szalagkorlát?

Az Eurovelo 6 egy nemzetközi kerékpárút, 4450 kilométeres útvonala az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig vezet. Egyik legszebb magyarországi szakasza közkedvelt a hazai bringások körében is. A Dunakanyar páratlan panorámája azonban helyenként az út mellett futó forgalmas főútra cserélődik. Vácot észak felé elhagyva eleinte teljesen szeparált, erdőben kanyargó bringaúton haladhatunk, a 12-es út alatt elhaladva azonban a kerékpárút közvetlenül a 90-nel (vagy persze sokkal többel) száguldozó autók mellett vezet tovább.

Ezen a körülbelül 3 km-es szakaszon a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint 2019-ben 15 (!) közúti baleset történt, amiből egy kanyarban bekövetkező frontális ütközés halállal végződött. Idén júliusig szintén egy ember vesztette életét, ebben a balesetben:

Ebből a képből ugyan elsőre nem tűnik fel, de az autó egy fának ütközést követően a bringaúton állt meg:

Ahogyan ennél a balesetnél is:

Többször is landolt már itt autó a kerékpárúton. Ez egy 2020. júniusi fotó a rommátört Yarisról
Többször is landolt már itt autó a kerékpárúton. Ez egy 2020. júniusi fotó a rommátört Yarisról
Fotó: Hídlap.hu / Hering Mariann

De miért van ennyi baleset?

50-es tábla Vác felől a Camelot Club Hotelnél. Ezt a táblát elég sokan nem tartják be, amiből aztán ideges előzések lesznek. Itt éppen pont egész nagy a távolság a két útpálya között
50-es tábla Vác felől a Camelot Club Hotelnél. Ezt a táblát elég sokan nem tartják be, amiből aztán ideges előzések lesznek. Itt éppen pont egész nagy a távolság a két útpálya között
Fotó: Google Maps

A környéken lakok, így gyakran autózom a 12-esen, és valahogy mindig kicsit bennem van valami alattomos félelem azon a 3 kilométeren. Nyilván van egy kis placebo-hatás is, mert egyébként nehezen tudnám megmagyarázni, miért van ott olyan sok baleset. Az út jóval szűkebb, mint a 2-esen, vagy a 12-es északibb részén, de egyáltalán nem vészes, a kanyarokat is biztonsággal be lehet venni 90-nel. Ugyanez mondható el az útminőségről is: nem tökéletes, de veszélyesnek nem mondanám. Valószínűleg a forgalom lesz a ludas, ami errefelé elég sűrű, hiszen az M2-es Vácnál ér véget, a nyaralók, kirándulók autózuhataga itt ömlik rá a 12-esre és a hosszú egyenesekben sokan előznek felelőtlenül. Sokaknak a szabálykövetők miatt megy el a türelme, ugyanis az útszakasz harmadánál van egy buszmegálló és egy hotel, ami miatt kb 100 méterig 50 km/h-ra csökken a sebességkorlátozás, de ezt a gyakorlatban kevesen tartják be. Traffipaxot egy év alatt egyszer sem láttam itt.

Macsuga Jani

Mi védi a kerékpárosokat? Bizonyos szakaszokon a távolság, de van, ahol ez mindössze 2,7 méter. Néhol közúti árok tekinthető védelmi zónának, de a gyakorlatban már annyira felgyülemlett benne a hordalék, hogy csak csúszdaként funkcionál az autósoknak a kerékpárútra. Helyenként azért van szalagkorlát vagy kerékpáros védőkorlát, de az már csak akkor, amikor a két útpálya tényleg egymás mellett van. Ám bőven vannak szakaszok, ahol egyik sem, pedig a fotók alapján nem ártana. De vajon mik az előírások? Esetleg arról van szó, hogy a közút kezelője nem megfelelő módon telepített védőkorlátokat?

Látszik, hogy azért gondolkozott a közútkezelő: ahol már tényleg semmi nincs a két úttest között, ott van szalagkorlát is. Ez azonban mindössze 100-150 méter
Látszik, hogy azért gondolkozott a közútkezelő: ahol már tényleg semmi nincs a két úttest között, ott van szalagkorlát is. Ez azonban mindössze 100-150 méter
Fotó: Google Maps

Bár a vonatkozó útügyi előírás szerint a közúti visszatartó rendszerek balesetek esetén „az út mellett és annak környezetében közlekedők vagy tartózkodók” védelmét is szolgálják, az előírások és kategóriák hierarchiája inkább azt tükrözi, hogy a korlátok a (gép)járművekben balesetet szenvedők védelmében készülnek. Ez a főutak mentén futó gyalog és/vagy kerékpárutak esetén nem szembetűnő szempont. A hasonló 2x1 sávos főutak közvetlen környezetében futó kerékpárutak esetén ugyanis semmilyen visszatartó rendszer nincs előírva ( lásd 17. oldal.), miközben ha ugyanez az út egy másfél méter magas töltésen vezet, már előírás a szalagkorlát, de akkor is, ha az úttól 5 méterre merev akadály, például betonkerítés van.

Fordítva is igaz: az egyik kanyarban a bringaút külső ívére telepített kerékpáros korlát a bringást „saját magától” védi, azaz attól, hogy lehajtson az úttestre, ám fordítva egy ilyen korlát nem nagyon védené meg a kerékpárost egy kisodródó autótól. A Magyar Közút megkeresésünkre hozzátette, hogy az előíráson felül szigorúbb kialakítás alkalmazható, amennyiben azt a helyszíni adottságok, a közlekedés során kialakult helyzetek és a balesetbiztonsági szempontok indokolják.

Mi a helyzet külföldön?

A legújabb, 2020. júliusában kiadott angol kerékpáros útügyi előírások minimum 3, de ajánlottan 3,5 méteres biztonsági pufferzónát írnak elő hasonló főútak és a kerékpárutak között (54. o.), továbbá 70 km/h-s megengedett sebességű főutak mentén előírás az ütközéscsillapító vagy biztonsági korlát telepítése (47. o.). Az ottani bringautak ajánlott szélességével nem szeretnénk borzolni a hazai viszonyokhoz szokott kerékpárosok idegeit. Hazánkban is létezik külön műszaki előírás a kerékpárforgalmi létesítmények telepítésére, ám az csak a kanyarok külső ívein írja elő a szalagkorlátot, ill. határozza meg 75 cm-ben a kerékpárút és az úttest minimális távolságát (77. o.).

További bringás tartalmakért látogass el a Flowcycle magazin oldalára!

Tovább az oldalra

A gyengébb, védtelen közlekedők védelme tehát nem érvényesül az előírásokban, és bár a közútkezelő maradéktalanul betartja azokat, az egyedi helyszínek felülvizsgálatát a baleseti statisztikák figyelembevételével (is) végzi, elképzelhető, hogy az Eurovelón bringázók védelmét majd csak akkor fogják megerősíteni, ha egy, a főútról kicsúszó autó magával sodor egy éppen arra kerekező bringást.

A szerző a Velo Budapest! bringapedagógusa. Az angol műszaki előírásokhoz a segítséget a Város és Mobilitás Intézet alapítója és a Flowcycle szerzője, Biczók Péter nyújtotta.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.