A szemünk láttára előzheti a marsi autózás a holdit

2021.04.08. 12:20 Módosítva: 2021.04.08. 12:20

Ha minden jól alakul, vasárnap történelmet ír az emberiség, és első alkalommal reptet meg egy repülő eszközt egy másik bolygón. Az Ingenuity helikopter első útja nagy esemény lesz, de gazdája, a Perseverance marsjáró is azon dolgozik, hogy a saját műfajában beírja magát a történelembe. Repülni ugyan nem tud, de a tudományos munkái végzése közben méterről-méterre közelebb kerül egy sajátos rekordhoz.

A Perseverance még a Földön, egy kaliforniai laborban
A Perseverance még a Földön, egy kaliforniai laborban

Az első érintés

Bár az Apollo-11 sikeres holdraszállása miatt az utókor űrverseny-emlékezetében a szovjetek a vesztesek, nem árt tisztában lenni azzal a nem mellékes ténnyel, hogy valamennyi huszadik században az emberiség által megérintett égitesten a vörösök jártak először. A jártak persze erős eufemizmus, valójában tervezetten vagy tervezetlenül, de csúnya becsapódásokkal köszöntek be előbb a Luna-2-vel a Holdra, majd a Venyera-3-mal a Vénuszra, végül a Marsz-2-vel a Marsra, hogy ott kisebb-nagyobb krátereket robbantva, messzire szórt alkatrészeik képében letegyék az emberiség névjegyét. Ugyanakkor ezen félérdemeken túl meg kell adni, hogy ezekre az égitesteken aztán az első sikeres landolás is mind a szovjetekhez kötődik.

Emlékbélyeg a Marsz-2 útjáról
Emlékbélyeg a Marsz-2 útjáról

A három szomszédos égitest közül a Mars volt az utolsó, ahova - ha rideg fémeszközökkel is - de elért az emberiség. Nem volt egy könnyű menet, ami 1962-ben, a Marsz-1-gyel indult. Ez volt az első szonda, amit a külső szomszédoz küldtünk, de még az odaúton, már a Marshoz nagyon közel megszakadt vele a kapcsolat. Két évvel később aztán az amerikai Mariner-4-nek sikerült tízezer kilométeres távolságom belül elrohannia a Mars mellett, és hazaküldenie az első fotókat. Ezek voltak az első egyértelmű bizonyítékok arra, amit a tudósok már nyilván sejtettek: épített környezetnek nincs nyoma a bolygón, Holdéhoz hasonló kráterekkel viszont tele van, ami nem volt jó előjel egy későbbi landoláshoz. Hét évvel később aztán, a Marsz-3-nak mégis összejött egy történelmi, sima Marsot érés. Szomorú mellékszál, hogy húsz másodperccel a landolás után el is némult a szonda. 

Az első gurulások

A két szomszéd bolygó és a holdunk felfedezésének evolúciója nagyjából hasonló menet szerint zajlott: előbb egy közeli elrepülés, majd több-kevesebb sikertelen próbálkozás után egy sikeres landolás. Az épségben leért szondák aztán mértek, fotóztak, de az ilyen megfigyelések tudományos értékét részben beárazta, hogy éppen hova sikerült leejteni egy-egy szondát. A következő szint egy felszínen mozgó jármű volt, ami a Holdon és a Marson összejött már az előző évezredben. Furcsamód előbb az emberes séta sikerült a Holdon 1969-ben, rá egy évre a Földről irányított Lunohod-1 megtette első métereit, 1971-ben, az Apollo-15 küldetésén pedig elkezdtük őrült tempóban gyűjteni a kilométereket az űrhajósok által vezetett holdroverekkel.

Egy LRV - ezekkel gyűltek a leggyorsabban a kilométerek odafent
Egy LRV - ezekkel gyűltek a leggyorsabban a kilométerek odafent

Az első marsi gurulásig még el kellett telnie pár évtizednek. 1997-ben, a mindössze 11,5 kilós, egy talicskánál is kisebb Sojournernek sikerült elsőként, és három hónapos pályafutása alatt apró kerekeivel összesen 100 métert taposott a marsi porba. Nem kellett sokat várni, hogy óriásit ugorjon a színvonal a Marson, 2012-ig ugyanis három marsjáró is landolt arrafelé: a Spirit és az Opportunity két azonos felépítésű rover 2004-ben, a Curiosity pedig 2012-ben. A Spirit hat évig húzta, az Opportunity pedig tizennégy évig. Eredetileg mindkettőt 90 napos működésre tervezték, de az történt velük, amit még az építői sem reméltek: a vártál erősebb marsi légköri aktivitás rendre levitte a port a napelemtábláikról, így tudtak hosszú éveken át működésben maradni. Az Opportunity 45,16 kilométert gyűjtött be, mígnem 2018 augusztusában megszakadt vele a kapcsolat. Ekkora távolságot idegen égitesten semmilyen ember alkotta szerkezet nem tett meg addig és azóta sem.    

Családi portré a Perseverance-en: egy képen az összes marsjáró méretarányos rajza
Családi portré a Perseverance-en: egy képen az összes marsjáró méretarányos rajza

A 2012-ben Marsot ért Curiosity napelemek helyett radioizotópos termoelektromos generátorral (RTG) működik, akárcsak a nemrég landolt Perseverance, így ezek nem függnek az éjszakáktól vagy a hosszú viharoktól. A Curiosity méretben nagy lépés volt előre a korábbi marsjáróktól, de még az Opportunity által megtett táv közelébe sem jutott: 24,98 kilométernél jár és szorgosan gyűjtögeti a métereket (itt tudod követni az útját).

Ennyit gurultunk edddig a Földön túl:

Helyezés  Név  Kié  Hol jár/járt  Mikor aktív  Megtett kilométer
1.  Opportunity  amerikai   Mars   2004-2018   45,16
2.  Lunohod-2  szovjet   Hold   1973   37
3.  Apollo-17 LRV  amerikai   Hold   1972   35,74
4.  Apollo-15 LRV  amerikai   Hold   1971   27,8
5.  Apollo-16 LRV  amerikai   Hold   1972   26,7
6.  Curiosity  amerikai   Mars   2012-máig   24,98
7.  Lunohod-1   szovjet   Hold    1970   10,5
8.  Spirit   amerikai   Mars   2004-2010   7,7
9.  Jáde Nyúl 2
  kínai   Hold   2019-máig   0,6 
10. Perseverance   amerikai Mars 2021-máig   0,23
11.  Jáde Nyúl
  kínai   Hold   2013-2016  0,11
12.  Sojourner   amerikai   Mars   1997  0,1

Összességében a Föld után a Holdon gurult a legtöbbet ember által épített eszköz: ott 138,45 kilométert szedtek össze az emberes és ember nélküli járművek, ami nagyjából egy Budapest-Paks-távolság, míg a Marson összesen 78,17 kilométert tettek meg az odaküldött marsjárók. Utóbbiakat gyarapítja épp a februárban landolt Perseverance.

A Perseverance keréknyomai a marsi felszínen
A Perseverance keréknyomai a marsi felszínen

A Perseverance megfordíthatja az állást, de nem sokáig

A Curiositynél is nagyobb kerekeivel (52,5 cm kontra 50 cm), kifinomultabb kameráival, szenzoraival, és a NASA korábbi marsi tapasztalatait használva megépített Perseverance-nek minden adott, hogy letaszítsa az Opportunity-t a Földön túli gurulások trónjáról - mégha a tudományos világban a küldetése sikerét nem is ezen, mint inkább az általa gyűjtött talajmintákból tanultakon mérik majd le. Az eddigi legnagyobb (2,9 x 2,3 méteres, 1025 kilós) marsautó RTG-jének tervezett üzemideje 14 év, elvben ennyi ideje volna, hogy beérje az Opportunity-t, és ha ez megvan, még a marsi kilométereket is a holdi kilométerek fölé tolhatja a ki tudja még meddig üzemelő Curiosity-vel.  

Már a saját lábain áll az Ingenuity, miután elvált a Perseverance-től
Már a saját lábain áll az Ingenuity, miután elvált a Perseverance-től

Szinte biztosan ez az utolsó évtized, amikor ez a meccs még követhető, kis léptékben zajlik  és úgy egyáltalán: értelmezhető, mert ha a huszasban még nem is, a harmincas években szinte biztosan rákapcsol az emberiség mind a két bolygón, és az újabb holdi emberes utazásokkal pillanatok alatt elszáll majd az állás. Az ilyen utakon már egészen más léptékű járműveket használnak majd. Olyanokat, mint például a japánok készülő hidrogénes holdjárója, amit több ezer kilométeres holdi utazásra terveznek. Addig is itt méterről-méterre követhetjük a Perseverance útját, és ami tudományos szempontból legalább ilyen fontos, hogy a szombaton lepottyantott Ingenuity helikopter várhatóan április 11-én, vasárnap megteszi első útját, ami az első másik bolygón indított repülése lesz egy ember alkotta szerkezetnek. Azaz annak az útnak minden métere újabb rekord lesz majd, ha minden úgy alakul, ahogy a NASA-nál remélik.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.