10. futam, Brit Nagydíj, Silverstone

Státusz:

• Pénteki időmérő, két szabadedzés és 100 km-es sprintfutam szombaton – ez volt a kínálatban az idei első teltházas versenyhétvégén, a kísérleti lebonyolítás pedig pont az F1 bölcsőjében, Silverstone-ban debütált. A mérleg pozitív oldalán a mindhárom napra garantált izgalmak, és az első körökben igazán pörgős sprintkvali szerepeltek, a negatívon a Parc Fermé szabályok miatt szinte okafogyottá váló szombati szabadedzés, és a 100 km-es hosszával a kelleténél hosszabb sprint versenytáv.
• A kevesebb több lenne, 8-10 akciódús körrel érzésre még inkább turbófokozatba kapcsolna a mezőny, mert az utolsó körök már most is barátságos kocsikázássá szelídültek az elejéhez képest.

• Alonso sprintfutamos első köre az elmúlt idők legkomolyabb előretörése volt száraz pályás körülmények között, szinte minden helyezkedése és előzése tanítani való volt. A régi énjét megvillantó spanyol a 11-ről at 5. helyre tornázta fel magát egy körön belül, és habár a két McLaren végül lenyomta, így is a hétvége egyik szenzációját szolgáltatta, amit vasárnap még megfejelt egy erős 7. hellyel. Sergio Perez pont ellentétes hétvégét produkált, közepes időmérőt követően nagyot hibázott a sprintversenyen, majd a boxutcai rajtját követően sem tudott értékelhető tempót mutatni, pedig a piros zászlós megszakítás neki igazán kapóra jött. Az eddigi legrosszabb hétvégéje volt Red Bull színekben, ami nem jó tendencia tíz futam után.
• Döntő fontosságú volt a szombati sprintfutam első köre is, de nem csak azért, mert Hamilton rosszul rajtolt és emiatt bukta a másnapi pole-t, hanem mert ott már egyszer lejátszották a Copse kanyar előtti párharcot, vagy ha úgy tetszik a másnapi balhé főpróbáját. Hamilton akkor is szélárnyékot fogott az eleve nagyobb tempójú Mercedesszel, majd Vertsappen középre húzódását követően a külső ívet választotta, ahonnan a kanyarhoz érve már nem volt esélye támadni. Másnap viszont tisztán emlékezett erre az esetre...
• Hamilton a vasárnapi Nagydíj rajtja után egyből keményen támadta Verstappent, kanyarokon át birkóztak is egymással, majd ismét elértek a Copse előtti részhez, ahol az utolsó 200 méterig minden ugyanúgy zajlott, mint szombaton: Hamilton közelít, Vertsappen középre húz, Hamilton elindul mögé, majd kívülre, ám innentől beülteti a hintába Verstappent, és átvág belülre, amire a holland már nem tud reagálni. A pozíció tehát megvolt, azonban annyira szűken a fal mellett, hogy a 314 km/órás tempó és a teletank hatására Hamilton elmérte a kanyarbejáratot, és egy-másfél autónyival szélesebben fordult csak el a normális ívhez képest. Verstappen addigra már közelített befelé, a többi meg már történelem: 51G-s becsapódás a gumifalba és nullázó vb éllovas.
• A szabálykönyv egyértelműen fogalmaz: a pozícióban lévő támadónak egy autó szélességnyi helyet köteles hagyni a védekező, ezt pedig Verstappen a kanyarodás minden pillanatában szabadon hagyta, azonban Hamilton nem fordult be abba a másfél autónyi résbe, ami rendelkezésére állt volna, hanem alulkormányzottan keresztbe csúszva keresztezte Verstappen ívét. Akár mozgóképen, akár kikockázva tökéletesen látni a kanyar irányához képest kifelé mutató Mercedest, miközben a Red Bull a természetes kanyarívet követte éppen annyival szélesebben, hogy mellette egy autó kényelmesen elfért volna. Minél több szögből nézi meg az ember, annál egyértelműbb az eset.
• A verseny végén Hamilton nagyon hasonlóan előzte meg az addig vezető Leclerc-t – aki tegyük hozzá tökéletes hétvégét produkált, 2 kör és néhány motorkihagyás híján behúzva a győzelmet 70 évvel az első ferraris diadalt követően, de a Ferrari ezúttal esélytelen volt a tempóból érkező Mercedes ellen. Viszont bármilyen hasonló is volt a két eset, a lényeg pont az apró különbségekben van. Az a plusz 2-3 méter, amivel Hamilton beljebb csúszott a Verstappen elleni manővernél, éppen az okozta a balesetet. Ebben a szituációban Hamilton volt a támadó, ő jött hátulról, így az élen álló Verstappennek joga volt a kanyarhoz és a szabad ívválasztáshoz, ha azt az egy autónyi helyet meghagyja maga mellett.
• Persze régóta a levegőben lógott egy ilyen ütközés, ahhoz képest egész sokáig húzták, ám Hamilton ezúttal is szerencsésen jött ki az esetből, csakúgy, mint az imolai kicsúszása után, mert nem csak alig sérült az autója, de a futammegszakítással mindent meg tudtak javítani, ráadásul az addig nem látszó eltört keréktárcsát is gond nélkül cserélhették, ami normál esetben biztos kiesést eredményezett volna.
• Hamiltont végül 10 másodperces időbüntetéssel sújtották „ütközés okozásáért”, ami az 52 körös verseny elején felért egy nesze semmi fogd meg jól-lal Verstappen kiesése és Perez boxutcai rajtja után. 10 másodperc a futam legelején nem versenyt befolyásoló tényező egy olyan autónak, ami a Red Bull kivételével körönként minimum 7-8 tizedmásodperces előnyben van a mezőny többi részével szemben. A sportfelügyelők így tulajdonképpen adtak is büntetést, meg nem is, amit valószínűleg az is befolyásolt, hogy ez épp Hamilton hazai versenye volt, teltház előtt. A szabálykönyvben ugyan nem szerepelnek pontos büntetési tételek, mert minden esetet egyénileg lehet csak elbírálni, de a csapatok és a nagyközönség számára is olykor nehezen követhető logika alapján döntenek a sportfelügyelők a rendelkezésükre álló büntetési tételekből. Két héttel ezelőtt a pontszerző helyen kívül, tét nélkül harcoló Kimi Räikkönenre simán kiszórtak egy utólagos áthajtásos büntetést (+20mp), amikor összement Sebastian Vettellel az Osztrák Nagydíj utolsó körében. Az ok ugyanaz: ütközés okozása.

 Javaslat:

Kontroll 2 hét múlva.

Képek: Peter Cziborra/Reuters