Belezés német módra

Szeretek az Astra belsejével foglalkozni, főleg mert ez olyan munka, amit magamtól is tudok végezni. Patentek, csavarok, stiftek, kis gondolkodással minden a helyére kerül. Egészen a múlt hétig jellemzően kifelé jöttek a dolgok az autóból, hiszen alaposan ki kellett belezni a lakatolás, a tisztítás, meg főleg a beázás miatt. Most viszont a sok tiszta elem végre elkezdhetett visszaépülni. Komoly sikerélmény volt nap végén a berendezett beltér, főleg, hogy reggel még egy lyukas lócán ülve, a pőre fémen taposva érkeztem Bolla Gyuri kertjébe.

Az autó az utóbbi pár hetet a szabadban töltötte, aminek kivételesen örültem, hiszen a záporok és viharok miatt érte víz bőséggel. Locsolhatjuk akármeddig, nem lesz belőle Lotus Omega, de az igazi siker az, hogy nem ázik be, a beltér olyan tiszta, hogy processzort lehetne odabent összeszerelni. Jó két hetet száradtak a szigetelők, ezek annyira megszívták magukat vízzel a lyukas taposó miatt, hogy azt hittem, a műszerfalon át jön be, szerencsére tévedtem. Szerettem volna új szigetelőt az autóba, de mint kiderült, nagyjából elérhetetlen, ezért visszaragasztottam: a repedések és vágások mentén a legbrutálabb 3M szalaggal raktam vissza a szivacsot. Egyszer vészmegoldásként ragasztottam ilyennel gumiütközőt bringavázra, azt a magasnyomású mosó sem tudta leszedni, talán ide is elég lesz.

Utána jöhetett a szőnyeg. Ezt pár hete gőzborotvával csapattam ki, tisztábban raktuk el, mint mikor legyártották, ez Gyuri macskáinak is imponált: hiába tárolta a padláson, a három állat belakta az Astra belteret. Ha angol nyelvterületen lennénk, most lenne egy rossz szóviccem a pussy magnettel, de inkább porszívóztam még egy darabig. Amúgy döbbenetesen kielégítő érzés visszarakni a szőnyeget, hirtelen eltűnnek a kábelek, konzolok, és fémketrec helyett autószerű benyomást kezd kelteni az egész.

Ez eddig az autó saját, gyári kárpitja, ellenben az ülések menthetetlenek voltak. Az immáron kétévtizedes, zsíros retket még csak-csak kiszedte volna egy menő kozmetika, de a lyuk az ülés oldalán, és márványkeményre ült ülőlap miatt kár volt erőlködni. Elvis Kristóf, visszaeső F Astra tulaj kollégánk dobta be, hogy van egy szép, szürke beltere, egyenesen a GSi-jéből. Egyből felkaptam a fejem, micsoda penge tuning belteret kap a gép, de megnyugtatott, hogy ez egy mezítlábas Astra beltér, csak a lakatolásra váró GSi-ben tárolja.

Ettől függetlenül az előrelépés eltagadhatatlan: igaz, hogy ez egy ráncfelvarrás előtti beltér, de közel hibátlan, puha, nincs kiülve, egyszerűen nem lehetett kihagyni. Nem passzol a fekete belsőhöz, de inkább jó legyen, mint egységes. Most először érzem, miért szívnak sokan veteránnal, mert amikor beraktuk az üléseket, megcsapott a kilencvenes évek: csak egy váltöméses zakó kéne, bőr könyökvédővel, és indulhatnék is, mint a Matáv területi képviselője. Tényleg, a szürke béllel az Astra visszatért a kilencvenes évekbe.

Az első üléspár nem volt kihívás, csupán a mozgató sínt kellett átépíteni az új nyergek alá. Négy csavarral megoldottam, egyedül a pirotechnikai patronra kellett figyelni. Az Astrához alapfelszereltségként tartozott biztonsági övfeszítő, amikor ez baleset hatására eldurran, meghúzza az ülés alatti kábelt, ami jó öt centivel beljebb húzza a csatot. A szerelésnél arra kell figyelni, hogy a műanyag korongot, ami a patron végén van, becsúsztassuk a patronba, ezzel blokkolva a működést, így nem pukkan el munka közben. Természetesen a kihúzásuk csak akkor jutott eszembe, amikor már a sín burkolatát is visszacsavaroztam.

A hátsó pad viszont komolyabb kihívás volt, alattomosan rá is toltam Gyurira. Az Astra ülései dönthetőek, viszont a ráncfelvarrás utáni támla nem csak az oldalsó füleken, de a két támla közti forgóponton is reteszel, a ráncfelvarrás előtti támla viszont nem. Emiatt nincs hely mechanikának, ráadásul máshogy is rögzül maga a támla. Hegesztés szóba sem jöhetett, így Gyuri vett egy nagylevegőt, és a szép, régi kárpitot áthúzta az csúnya új helyére.

Miközben Gyuri előadta kárpit Bollát, én a beltér műanyagjait építettem hevesen, két óra alatt az összes burkolat, konzol, tároló a helyére került. Attól tartottam, hogy az egyszer megbontott beltér majd össze vissza zörög a rosszabb utakon, de nem, mindent sikerült jól illeszteni és lehúzni. Az még kérdéses, hogy az ajtóburkolatokkal mi lesz, hiszen a mostani ajtókat cseréljük a rozsda miatt, ezekhez tartozik egy készlet rendes kárpit, de a szürke beltérhez tartozó ajtóbelsők is megvannak.

Viszont a színben nem passzoló ajtók elektromos ablakosak, na nem a dőzs miatt, egyszerűen csak ilyet tudtam szerezni, de nyilván ezen vannak kapcsolók és egyebek. Tehát vagy színben elütő kárpit lesz, elektromos ablakkal, vagy passzoló kárpit, de kurblival. Utána még egy előtét-ellenállás csere a légbefúás miatt, egy rádió, és azt hiszem, a beltér kész. Bár, eddig akárhányszor leírtam ezt a mondatot, mindig a nyakamba esett egy újabb vödör szar, szóval nyugtával dicsérem a napot, mint a jó NAV-os.

Maradjatok velünk, reményeim szerint jövő héten kiderül, mi a francért áll le alkalmanként menet közben az autó.

Kövessétek a Rulettastra tartalmakat a  Totalcaron   , a  Youtube csatornánkon   , az  Instagramon ,  és a  Worldofastralogy -n!

Csatlakoznál?

Ha támogatóként beszállnál a projektbe, akkor írj a rulettkerek@mail.totalcar.hucímre.