5 hiba, amit gyakran követünk el vezetés közben
A Dunning-Kruger-hatás szerintem az autóvezetésben is jelentkezhet. A Cornell egyetem két kutatója, Justin Kruger és David Dunning 1999-ben publikálta kutatását, amiben azt fejtegették, hogy valaki az adott témáról minél kevesebbet tud, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. Az autóvezetésben ezt már magamon is észrevettem, nekem az első pofon egy megpördülés volt a dobogókői szerpentinen, és bár sem ember, sem gép nem sérült, arra jó volt, hogy rájöttem, nem tudok vezetni.
Ennél sokkal ideálisabb, ha valakit kontrollált körülmények között éri az első ijedtség, meg persze a felismerés, például a Groupama Tanpályán szerevezett Totalcar vezetéstechnikai tréningen. Az ilyen tréningeken a szerkesztőség két tagja is részt vesz, mert lehet, hogy a sofőrök mellett ülve észreveszünk olyan hibát, amit az oktató esetleg a toronyból nem feltétlen. Meg persze azért is, mert sokan annyira idegesek, hogy bár képességeik alapján simán megoldanák a feladatot, a stressz egyszerűen nem engedi. Ilyenkor jól jön pár jó szó a jobb egyről.
Mivel az összes résztvevő mellé beülünk legalább egyszer, de inkább többször, látjuk a hibákat is. A negatív tapasztalatok összegyűjtésével közel sem az a célunk, hogy megbántsuk azokat, akik eljöttek a tréningre, hiszen bennük megvan, ami sokakból hiányzik: az akarat, hogy jobban csinálják. Viszont Papp Tibivel úgy gondoltuk, ha kigyűjtjük az általunk gyakran látott hibákat, az talán pár embernek segít, hogy legközelebb biztonságosabban üljön autóba.
Rossz testhelyzet
Az üléspozíció talán a legfontosabb, ez adja meg az autókezelés és a biztonság alapjait. Láttam embereket, akik feküdtek az ülésben, és olyat is, aki grillcsirke módjára behajlított karral, közel ült a kormányhoz. Egyik sem jó, hiszen, ha fekszünk, vészfékezésnél nem tudjuk eléggé megrúgni a pedált, hiszen felcsúszunk a háttámlán, ha pedig túl közel ülünk, nem tudjuk megfelelően átfogni a kormányt egy kikerülésnél. Az ülést és a kormányt úgy érdemes beállítani, hogy a gerinc függőleges legyen, a hát és a vállak végig érintkezzenek a támlával, a karok és a lábak pedig kissé behajlítva érjék el a kormányt és a pedálok végállását.
A vészfékezés félreértése
A vészfékezésről sokan hiszik, hogy a pedál lenyomása elég, de nem, ennél többről van szó. Ha vészfékezni kell, a pedált impulzusszerűen rúgjuk, majd addig tartjuk teljes erővel benyomva amíg az autó meg nem áll. A kulcs a rúgás: ezzel tudjuk a leggyorsabban felépíteni a fékerőt, és mivel az autó ilyenkor halad a leggyorsabban, itt tudjuk a legnagyobbat nyerni a fékúton. Fontos, hogy kinyomjuk a kuplungot is, különben a vészfékezés során lefullad a motor. Sokan elkövetik azt a hibát a locsolt műgyantás vészfékezésnél, hogy amint észreveszik, hogy nem lassul az autó, felengedik a fékpedált, és ez is komoly hiba: a pedált addig tartjuk, amíg az autó meg nem áll. Ezt akár tanpályán kívül is érdemes kipróbálni, egy elhagyott parkolóban, kisebb sebességről, hogy meglegyen az izommemória.
A kormány fogása és nem fogása
A kormányfogás az egyik első lecke, amikor az ember vezetni tanul, régebben a 10 és 2 óra volt az ideális pozíció, vagyis ha elénk képzelünk egy analóg óraszámlapot, akkor 10-es és 2-es számoknál fogtunk rá a kormányra. Mára viszont a legtöbb szakember egyetért abban, hogy biztonságosabb a 9 és 3 órás fogás, de a legtöbb autóban a kormány karima és a küllők találkozásánál kialakítanak helyet a tenyér kényelmes felfekvésének. Több példát láttunk az egykezes kormányfogásra, ami alapjaiban rossz, hiszen nem tudunk elég nagy erőt kifejtenil de a lent vagy fent két kézzel fogott kormány is veszélyes, hiszen egy gyors kikerülésnél nem tudunk elég nagyot fordítani. Olyan sofőrrel is találkoztam, aki vészfékezés közben, a vizes műgyantán csúszva elengedte a kormányt, ezt lehetőség szerint érdemes kerülni.
Stressz
A stresszt sok dolog okozhatja, a tréningen inkább a feladattól való félelem, vagy a bizonyítási kényszer váltotta ki. Több sofőrön látszott, hogy tapasztalata, reflexei, úgy általában a képességei alapján simán megoldaná például rántópados feladatot, de az idegesség egyszerűen megdermesztette, vagy szögletessé tette a mozdulataikat. A való életben ezt a stresszt egy az autóban ülő rokon a vezetésbe való belebeszélése is kiválthatja. Alapvetően rossz tanácsnak tartom, hogy nyugodj meg, mert attól megnyugszol, de ha autóba ülünk, tényleg fontos, hogy a lehető legtisztább legyen a tudatunk.
Elbizakodottság
Sokan érkeznek úgy ilyen tréningekre, hogy már túl vannak párszázezer kilométeren, megoldottak sok necces helyzetet, tehát itt sem érheti őket meglepetés. Viszont aki még nem ment locsolt gyantán, vagy nem rántották ki alóla az autót, az el sem tudja képzelni, mennyire vicces lehet a fizika. Ezért legyen ez az utolsó tanács: némi alázattal állni a vezetéshez, nem csak a magunk, de mások érdekében is.
Miután többen jelezték, hogy lenne értelme, szervezünk egy rántópados kikerülési tréninget. A dátum: május 20. péntek délután, időtartam két óra, az időbeosztás és részletes program az alábbi linken. A tréning ára 29 900 Ft.
Jelentkeznél? IDE KATTINTVA megteheted
Fontos: a jelentkezési URL megváltozott, vagyis ne a régi jelentkezési felületre menj megszokásból, hanem mindenképp a fenti linkre kattints. A Foglalás gombra kattintva tudsz jelentkezni és fizetni. Szeretettel várunk, hogy jobb autóvezetővé válj!