2022.07.08. 17:43

Abe Sinzó volt japán miniszterelnököt péntek délelőtti kampánybeszéde közben egy házilag barkácsolt fegyverrel hátulról meglőtték, kórházba szállítása után belehalt a sérüléseibe. Politikai karrierje vitatott, mert bár Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt, az ország gazdasági talpra állítását célzó törekvései (ún. Abenomics) nem értek el átütő sikert, és a nacionalista külpolitikáját is sok helyről érte kritika.

Helyi jelentések szerint a támadó is csak annyit mondott a rendőröknek, hogy nem volt elégedett a miniszterelnök munkájával, ezért akarta megölni. Sinzó monetáris politikájával támogatta a megújulást, de a mögöttes problémát nem sikerült megoldani, a gazdaság strukturális átalakítása nem zajlott le. Pedig az ország autóiparát két oldalról is fenyegeti a szektor elektromos hajtás felé mozdulása: a villanyautók kisebb alkatrész- és munkaigénye miatt több millió japán munkahely szűnhet meg, másfelől a japán GDP 14 százaléka kerül veszélybe, ha a helyi gyártók félrekezelik az elektromos átállást.

Fotós: Eugene Hoshiko Forrás: MTI/AP pool
Fotós: Eugene Hoshiko Forrás: MTI/AP pool

A kormányzatnak erre persze aligha volt/van közvetlen ráhatása, némi pozitívumot jelenthetett viszont, hogy Sinzóék nagy jelentőséget tulajdonítottak a robotikának, az utóbbihoz áttételesen kötődő önvezetés már középtávon is több milliárd dolláros, potens ágazat lesz. Ezt Japánban csak erősíti, hogy a világ egyik legjobban szabályozott országa lévén az átlagnál talán könnyebb lesz megvalósítani az egységes infrastruktúrát és társadalmi együttműködést igénylő megaprojektet, néhány helyen már dolgoznak is a tesztüzemen.

Abe Sinzó kapcsolata az autóiparral itt nagyjából véget is ér, nem volt autórajongó, nem voltak különleges járművei, amikkel Joe Biden módjára lehetett volna kampányolni; néhány kötelező körben pózolt az akkor még új, üzemanyagcellás Toyota Mirai-jal, és autózott Elon Muskkal egy Tesla Model S P85-ben. A második Sinzó-adminisztrációhoz köthető azonban az új elnöki limuzinok bevezetése. Tisztességes ipari nagyhatalomként Japán is presztízskérdésként tekintett a legfelsőbb vezetők utaztatására: a második világháború után még évekig használtak amerikai modelleket (pl. Cadillac Series 75-öt), a hatvanas évek elején azonban elkezdtek olyan, belföldi típusokat használni, mint a Toyota Crown Eight, a Nissan President, majd a több mint három évtizedig szolgáló Nissan Prince Royal.

Nissan Prince Royal Fotó: Stump András
Nissan Prince Royal Fotó: Stump András

A japán autózás egyik csúcsa a Toyota Century, amelynek szinte összes generációja szolgált valamilyen politikai vezető alatt, ám a 2008-as, Hokkaidón tartott G8-as csúcstalálkozótól kezdve az emisszió-csökkentés és az üzemanyag-takarékosság nevében hibridre váltották, és ideiglenesen a Lexus LS600hL lett az elnöki autó. Ezek a típusok (UVF46/XF40) még ma is szolgálatban vannak, ami azért tűnhet furcsának, mert korosak, azóta már rég megjelent, sőt kissé meg is öregedett a Lexus limuzinjának következő, modernebb generációja, az XF50.

A dolog összecseng a japán konzervativizmussal, és a Toyota hozzáállására is rímel: a csúcsmodell Centurybe a legújabb motorok helyett is korábbi, már kipróbált konstrukciókat építenek, amelyeknél már kiderültek és javításra kerültek a hibaforrások. Egy elnöki limuzin esetén nyilván elfogadhatatlan a lerobbanás.

Forrás: wikimedia.org
Forrás: wikimedia.org

Sinzó második ciklusa alatt azonban leváltották ezeket a Lexusokat, helyükre ismét a Centuryt, annak is harmadik generációját (UWG60) állították – a kísérő járművek (Crown Majesták, Celsiorok és az öregebb, GZG50-es Centuryk) mellett viszont továbbra is ott vannak az LS600-asok. A váltással egyidőben saját, kormányzatilag üzemeltetett autókat rendszeresítettek a korábban, sok esetben kölcsönzöttekkel szemben, hogy ezzel is védekezzenek a lehetséges terrortámadások ellen.

A kormányzati konvojokat egyébként könnyű felismerni: az elnöki autók hűtőrácsa mögött és a hátsó lökhárítón kék LED-es fények kaptak helyet, rendszámuk mindig a 20-00, 30-00, stb. formátumot követi. A kísérő járművek ablakaiból piros botokat lengető, sípot fújó figurák lógnak; érdekesség, hogy a KRESZ szerint közlekednek, vagyis - a vészhelyzetek kivételével - ugyanúgy megállnak a pirosnál, mint bárki más. A kormányzati autók színe jellemzően fekete, így egy sötét limuzin láttán nem kell rögtön megijedni és szemlesütve eloldalogni, nem feltétlenül jakuzát látunk.

Naruhito császár számára készített nyitott verzió, megemelt hátsó üléssorral, hogy jobban látszódjon az utas
Naruhito császár számára készített nyitott verzió, megemelt hátsó üléssorral, hogy jobban látszódjon az utas

A miniszterelnöknél magasabb pozícióban csak a császári család áll, számukra dedikált autókat gyártott a Toyota. A Century Royal (G51, 2006) hossza hat és fél méter, négy darab készült belőle - a cikk szerzőjének volt szerencséje kettőt is látni közülük. Az “Empress 1” 50 millió jenes árával a legolcsóbb, ezt a császári házaspár használja; az “Empress 2” pompakocsi; az “Empress 3”-ast és 5-öst pedig díszvendégek fogadására használják, ezek karcolják a 100 millió jent (300 millió forint). Mivel a 4-est a keleti kultúrákban szerencsétlen számnak tartják (sok helyütt 4-es számú ülés, parkolóhely, házszám sincs), az “Empress 4” hiányzik a sorból.

Toyota Century Royal. Az autót a monarchia jelképe dísziti, az arany krizantém a császári trónra utal Forrás: wikidata.org
Toyota Century Royal. Az autót a monarchia jelképe dísziti, az arany krizantém a császári trónra utal Forrás: wikidata.org

A Royalt a normál elnöki Centuryhez hasonlóan golyóálló üvegekkel szerelik, a középső ablakkerete bővített, hogy jobban látszódjon a császári család. Közös bennük az elöl bőr-, hátul gyapjú kárpitozás, a gránit fellépőbetétek és a tradicionális rizspapír burkolatok. Az autó összesen körülbelül három tonnát nyom, amit egy 5 literes V12-es 1GZ-FE mozgat.

Forrás: mie-toyota.co.jp
Forrás: mie-toyota.co.jp

Könyvet nem csak magáról a típusról lehetne írni, de a jelvényén megjelenő arany főnixről (hō'ō, 鳳凰) is. A hagyomány szerint a madár feje az erényt, szárnya a kötelességet, háta az illemet, hasa a hitelességet, mellkasa pedig az irgalmat jelképezi. Utóbbiból ma Narába nem jutott elég.

Ha olvasnál még a Centuryről, Csipszer kolléga tesztjét itt találod.