Házi szörnyeteg két Volkswagenből

A Volkswagen brazil gyárai mindig pár lépéssel az európaiak után kullogtak, és igyekeztek a modelleket a lehető legtovább életben tartani. A léghűtéses Bogár gyártását Németországban 1978-ban fejezték be, a Braziloknál csak 1996-ban. Ennél tovább már csak a mexikói gyártósor termelte a legendás kisautókat. Az 1981-ben bemutatott B2-es kódú Passat lépcsőshátú változata, a Santana is hosszabb életet Dél-Amerikában, sőt Gol néven kupé változatot is készítettek belőle.

Az 1980-ban bemutatott, kissé esetlen, hosszmotoros háromajtóst is igyekeztek mindig az aktuális divatnak megfelelően átszabni, még végül 2008-ban megérkezett a keresztmotoros utód, ami már a PQ24-es platformra épült, mint a 2004-től gyártott Polo. Nem tudjuk mit érezhetett az, aki egy ilyen, késői Gol elemeivel ruházta fel léghűtéses Bogarát. Az eredmény felkavaró.

Kezdjük az orrával: a teljes Gol orrot, azaz a lökhárítót, a lámpákat, a fél motorházat és a sárvédők első részét is ráfaragta a Bogárra, ahol ez nem motort-, hanem a csomagteret rejti, mivel farmotoros. A legkomolyabb kihívásokkal az ajtónál találhatta magát szemben a mester, mivel meghagyva a tetővonalat, a Gol ajtaja nem illeszkedik a Bogáré helyére, így vágott egy kis lemezt és kipótolta a hiányokat.

Hátul is felhasználta a rendelkezésre álló lámpatesteket, és száműzte a fém lökhárítót is, helyet adva így a Gol műanyagjának. A tetőszpojler csak hab a tortán. Valószínűleg nem minden él futott össze úgy, ahogy illene ezért egy-egy szegecselt elem kíséri végig a kerékjáratokat. Belegondolni is fájdalmas, hogy mennyi idő, energia és pénz mehetett rá a szörnyszülött megalkotására.