Jövőrádió

A hangminőség már nem annyira. A DAB lényege, hogy minden egyes éterbe kikerülő hang átmegy egy MP3-hoz hasonló tömörítésen. Ez nem zavaró a jórészt már ma is MP3-as tömörített zenéket játszó rádióállomások tömegében, de igen is feltűnő az élő adásoknál, a sok akusztikus hangszert használó zenéknél, főleg az emberi hangoknál. A bemondók valahogy az űrből szólnak, és nem a stúdióban görnyednek a mikrofon felé. Kedvenceim, a rádiójátékok is valahogy veszítenek a csak itt nekem eljátszott színielőadás varázsából. Hogy ez mennyire a DAB és mennyire a Blaupunkt bűne, még nem tudom megmondani. Egy kísérlet nem elég, hogy válaszoljak, de úgy sejtem, a szép új digitális rádiózás világában a rengeteg újdonságért le kell mondanunk az igazán jó hangzás egy részéről.

A Blaupunkt fejegység persze nem csak egy DAB rádióból áll. Egy normál rádióból is. Meg egy CD játszóból is. Meg egy memóriakártya játszóból is. Kezdjük az ismertetést ez utóbbival.

Hajtsuk le az előlapot. A bal alsó sarokban kis nyílás, ahová be tudjuk dugni az MMC kártyánkat. Dugjuk be. Hajtsuk vissza az előlapot. Nyomjuk meg az MMC gombot a bal oldalon. A Blaupunkt szépen kiolvassa a tartalmát, és amiről úgy gondolja, lejátszható zenét tartalmaz, le is játssza.

Ehhez képest a CD elavult, ósdi, nagydarab, esetlen vacak. Viszont jobban szól róla a zene. Nem nagyságrendekkel, de minden szempontból jobban. Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, mennyire tud jól szólni ez a Blaupunkt, mindenképpen CD-vel próbáljuk.

A hang összetéveszthetetlenül Blaupunkt. Nagyjából olyan, mint az alapfokú fejegységeket bemutató tesztben az egyik legkisebb modellé. Nagyjából. Annál kellemesebben, lendületesebben zenél, nagyvonalúbb, részletezőbb, de nem alapvetően más. Mérnökök által megtervezett hangzás. Értem, de nem szeretem.

Kezelni viszont igen. Ahhoz képest, hogy minden idők legvastagabb használati utasítását mellékelik a fejegységhez, egész jól lehet boldogulni vele. A kijelző jó nagy, informatív, és mindenféle szín beállítható rajta. Én legjobban a nagyon kicsit kékesfehér alapon fekete betűket szerettem, ez minden körülmények között jól olvasható volt. A műsorforrás kiválasztása nagyon könnyen megy. A hangerő állítása már nem ennyire. Túl lapos a recés valami, amit tekernünk kell. Jobb lenne valami jobban kiálló csavargatni való.

A végső kérdés mindig az, kinek is lehet ajánlani olyan autórádiót, ami 164 990 forintba kerül, a spéci antenna még 29 990 forint, és képességei javát csak akkor tudja megmutatni, ha átlépjuk a szinte már virtuálissá egyszerűsödött német határt? Természetesen azoknak, aki rádióőrültek, imádják a technikai újdonságokat, és sokat járnak Európa DAB-os felében. Mindenki mást még türelemre intek.

DAB a kézben

Pár évvel ezelőtt egy Toyota Prius sajtóút alkalmával kaptunk egy Pure Evoke típusú DAB rádiót. A csomagolást kibontva és a benne lévő papírokat áttanulmányozva rögtön felfigyeltem a százat közelítő nagy-britanniai adók listájára. Addig nem is gondoltam rá, hogy ennek a rendszernek már ilyen infrastrukturális háttere lehet, bár hamar kiderült, hogy a La Manche-csatorna innenső partján ez nincs is így. Gyanús volt, hogy már Firenzében sem jött be rajta egyetlen adó sem, hiába nyomkodtam mindenféle hangoló és finomhangoló gombot, de akkor ezt még csupán az olaszok felkészületlenségének tudtam be. Na de majd Münchenben a reptéren - gondoltam. A két órás várakozás alatt kerestem is egy alkalmas konnektort és izgatottan vártam a zöld háttérvilágítás halvány fényénél megjelenő információkat és az olyannyira óhajtott digitális hangot. De itt sem jártam szerencsével. Hihetetlen, de semmiféle adás nem volt fogható.

Hazafele úton már azt beszélgettük a kollégákkal, hogy kinek van angliai rokona, vagy ismerőse, aki jól tudná hasznosítani ezeket az elmés, de számunkra látszólag haszontalan szerkezeteket. Szerencsére itthon kiderült, hogy erre mégsem lesz szükség. Budapesten ugyanis nagy meglepetés ért. Egy utolsó reményvesztett próbálkozás alkalmával halk dallamok csendültek a csöpp hangszórón, a kijelzőn pedig megjelent a Bartók Rádió felirat. A csoda megtörtént. Igaz, hogy csak a fővárosban, de nálink a három királyi rádióadót kísérleti jelleggel, immár több éve töretlenül sugározzák DAB frekvencián is. A Bartókot és a Petőfit 128 Mbit/sec a Kossuthot pedig 96 Mbit/sec jelsűrűséggel, ugyanazon a frekvencián. A DAB egyik jellemzője ugyanis, hogy a rokon adók azonos frekvencián, egymástól digitálisan elkülönítve foghatók. Szintén a digitális technika jellemzője, hogy nem úgy mint analóg társainál, amikor a jelerősség 40% alá csökken, egyszer csak a kiváló hangzás megszűnik és síri csend veszi át helyét. Azóta fantasztikus, digitális minőségben élvezhetem a Déli Krónika és a Verkli hangjait, ha pedig megunom, Wagner dallamai nyújthatnak csak némi kétes feloldozást.