Új, merész formatervvel és a jövő műszaki megoldásaival kápráztatja el a közönséget az Audi genfi tanulmányautója.
Az olasz autóversenyző-legendáról elnevezett kupé olyan újdonság, amilyet nagyon rég nem láttunk a négykarikás márkától. Elsősorban a forma az, ami meglepő lehet, hiszen szakít az ortodox Audi vonalakkal: hiába keressük, nyomokban sem találjuk a jól ismert arányokat és a visszafogott szappantartó-formát. Az oldalablakok formája ugyan emlékeztet a TT megoldására, és mintha a nagyfelületű - a tervezők szándéka szerint a II. Világháború előtti Auto Union versenygépeket idéző - hűtőmaszkot is láttuk volna korábbi Audi tanulmányautókon, de az összhatás mégis újszerű. Az autó arányai - a kis első és a nagy hátsó túlnyúlás - hátsókerék-hajtású modellt sejtet, és bár a Nuvolari négykerék-hajtású, a V10-es motor valóban az első tengelyvonal mögött kapott helyet, ami az Auditól teljesen szokatlan megoldás. A formatervet egyébként már Walter da Silva irányításával tervezték, így nem csoda, ha az összhatás csaknem olaszautósan harmonikus.
Amiben a Nuvolari viszont kétségtelenül német, az a mérete: Az autó 4,8 méter hosszú, 1,92 méter széles és 1,41 méter magas, azaz jó nagydarab, és a megalomán hatásra még rátesznek egy lapáttal a 265/720 R 560-as metrikus gumik és a 22 hüvelykesnek megfelelő méretű kilencküllős felnik. Mindez kicsit soknak tűnik egy praktikusan inkább csak két személyes autóhoz képest, és bár a lendületes forma enyhíti a bálna-érzést, a nehézkességtől csak az menti meg, hogy a karosszéria az A8-asból is ismert térhálós alumínium vázszerkezetre feszített alumínium lemezekből áll össze.
A név kötelez: egy Grand Prix versenyzőről elnevezett autóba igazán erős motor kell, és ezt a szabályt az Audinál is tiszteletben tartották. A Nuvolari orrában a Lamborghini számára fejlesztett ötliteres közvetlen benzinbefecskendezéses V10-es két turbófeltöltővel izmosított változata dolgozik, amely ebben a formában 600 lóerőt teljesít. Ez nem csak Nuvolari utolsó győztes Auto Unionjának 420 lóerejét haladja meg jócskán, de még egy modern hosszú távú versenyautóban is elegendő lehet ekkora teljesítmény. Ezzel az erőforrással a Nuvolari Quattro 4,1 másodperc alatt gyorsulhat 100 km/h sebességre, és ha nem volna az az átkozott önkéntes sebességkorlát, akkor valószínűleg a végsebessége is jócskán meghaladhatná a 300 km/h-t - így viszont az elektronika 250 km/h-nál megfékezi a gyorsulást. A V10-es erőgéphez hatsebességes automataváltó társul, amelyet természetesen kézzel is kapcsolgathat a Nuvolari sofőrje a kormányon levő kapcsolók segítségével.
Az eddig említetteken felül az autó számos divatos megoldást hordoz, így a lámpákban LED-ek világítanak, a kezelőszervek egy részét - így a szórakoztató, navigációs és kommunikációs rendszerek kapcsolóit - az Audi MMI, azaz Multi Media Interface névre keresztelt rendszere váltja ki. A megfelelő kényelemről és jó úttartásról az Audi modellekben szintén nem ismeretlen légrugós felfüggesztés gondoskodik, a felniken pedig a Michelin defektmentes PAX gumijait találjuk. De sok vonzó tulajdonsága ellenére a Nuvolari legfontosabb feladata mégsem a gyártó műszaki trükkjeinek felvonultatása, hanem az, hogy elfeledtesse az Audi márkanévhez tapadt öltönyös-nyakkendős konfekció-üzletember életérzést, és segítsen kiépíteni a márka új, sportosabb és fiatalosabb arculatát.
