Nagyjából olyan ez, mint amikor kiadták az első fronthajtású, dízelmotoros Jaguart: tudtuk, hogy logikus döntés, mégsem hittük, hogy tényleg megcsinálják.
A hibrid Ferrari 599 GTB pedig valóság, van benne nagy csomag akkumulátor, hajtást segítő villanymotor, de szerencsére a V12-es is megmaradt. Ha belegondolunk, tényleg logikus is a hibrid Ferrari megjelenése, hisz az olasz gyártó – a Lamborghinivel és az Aston Martinnal együtt – ma is a legnagyobb fogyasztású autók gyártója, az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA feketelistáján az első helyezettek közé tartoznak a modelljei. Mostanában viszont mind Észak-Amerikában, mind Európában előtérbe került az autók üzemanyag-fogyasztása, így a továbbiakban nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni a kérdést, még egy ilyen, viszonylag kis sorozatban termelő sportkocsigyárnak sem.
A hibrid minden megoldás közül az egyik legkevésbé rossz a Ferrari számára. Így érintetlenül hagyhatják a bevált benzinmotorokat, nem kell dízelek vagy turbós benzinmotorok szelídítésével foglalkozni, és a rendszer könnyen felhasználható bármely meglevő modellben. Az átalakított 599-esben látszik is, hogy ez mennyire így van: annyit tettek a tervezők, hogy a padlóba beépítettek egy sor akkumulátorcellát, a villanymotor pedig a hátsó differenciálművön keresztül csatlakozik a rendszerbe. Így a vasat alig kellett megváltoztatni – a legtöbb időt az vitte el, hogy összehangolják a rendszert.
Az autó valós képességeiről egyelőre csak hozzávetőleges adatokat ismerünk: a villanymotor állítólag kb. 100 lóerős, és 150 Nm csúcsnyomaték leadására alkalmas, és bár némi túlsúlyt jelent az autó számára, a pluszteljesítmény miatt a hibrid így is jobban gyorsul, mint a hagyományos benzines változat – persze kisebb fogyasztás mellett. A pontos adatokat néhány napon belül megismerhetjük, addig azonban még fel kell dolgoznunk a látványt, amelyet a fűzöld Fiorano nyújt.
