A J. D. Power felmérése szerint a stuttgartiak sportkocsijaival van a legkevesebb baj, de akad még meglepetés az eredményekben. A BMW és az Audi például az ipari átlag alá, a Volkswagen és a Mini pedig a sereghajtók közé szorult.
A felmérés az újonnan vásárolt autókra vonatkozik: 82 ezer amerikai autótulajdonost kérdeztek meg az első 90 nap tapasztalatairól, és ezek alapján állították fel a márkák közti sorrendet. A 100 autóra jutó hibák számát vizsgálták, és meglepően magas számok jöttek ki, a teljes minta átlaga 109 volt, azaz három hónap alatt kevés autó akadt, amely ne produkált volna valamiféle szervizben orvosolandó problémát. Ráadásul a vizsgált márkák nagyobb része átlag alatt teljesített.
A legjobbnak a Porsche bizonyult, száz autóból 83 okozott gondot új gazdájának, majd a Honda luxusmárkája, az Acura következik (86 hiba), a Mercedes-Benz (87), a Lexus (88), a Ford (93), a Honda (95), a Hyundai (102), a Lincoln (106), az Infiniti (107) és a Volvo (109) előtt. Több márka nem is teljesített az átlagérték felett, és olyan, minőséget ígérő márkák szorultak a lista alsó felébe, mint az Audi (111), a BMW (113), a Toyota (117), a Jaguar (130) vagy épp a Mini (133). A lista legvégén is egy prémiummárka, a Land Rover áll, 170 hibás átlaggal, messze lemaradva még az utolsó előtti Mitsubishitől (146) is, ami azért elég szégyenletes eredmény.
Az eredmények helyes értékeléséhez persze érdemes tudni, hogy mechanikai jellegű meghibásodásokat alig tapasztaltak. A J. D. Power alelnöke elmondta, hogy a legtöbb meghibásodást a viszonylag új fejlesztésű elektronikus bizgentyűk okozzák, amilyen az autókba épített kamerarendszer, a szórakoztató és navigációs eszközök vagy a biztonsági elektronika. A legtöbb esetben a használhatóságot nem is befolyásolták a meghibásodások, inkább csak bosszantó apróságokról van szó, bár nyilván az sem öröm, ha egy új, méregdrága luxusterepjáróval havonta kell szervizbe rohangálni hibakódokat kiüttetni. Ráadásul ezek a hibák a legtöbb esetben nem is az autó gyártóját, inkább csak a beszállítóválasztást és a fejlesztés utáni tesztelésre fordítható idő rövidségét jellemzik.
