Castro bepörgeti az autókereskedést
Raúl megtette azt, amire Fidel alatt csak vártak a kubaiak: egy törvénymódosításnak köszönhetően immár szabadon adják-veszik az autókat az ország állampolgárai.
Eddig csak az 1959-es forradalom előtt gyártott autókkal lehetett kereskedni – többek között ez is az oka annak, hogy a szigetországban oly sok 50-es évekbeli amerikai autó közlekedik. Igaz, azok, akik munkájuk miatt, hivatalosan tartózkodtak külföldön hazaszállíthatták autóikat, valamint egyes dolgozók hozzájuthattak céges autókhoz, ezek azonban szigorú ellenőrzések alatt folytak.
Az autóvásárlás eddig illegális tevékenységnek számított, ennek ellenére volt egy csekély tulajdonos-csere. A felek megegyezés szerint megállapodtak az autó áráról, majd az autó gazdát cserélt. Hivatalos nyoma ennek nem maradt, a bejegyzett tulajdonos az maradt, akit a papírokba beírtak, akár évtizedekkel, és tucatnyi gazdával korábban.
A mai napon életbe lépő törvénymódosítással mindez a múlté. Az autókereskedés megnyílt, és az eddigi kusza rendszert egy – nem csak Kubához mérten – korrekt intézkedési folyamat váltja fel. A felek az autó értéke után 4% adót kötelesek befizetni, a vevőnek pedig emellett esküben kell vallania arról, hogy a pénzt legális úton szerezte.
Az egyetlen negatívum az ügyben továbbra is az marad, hogy egy átlag kubai havi 18 dollárt keres, a módosítás így nem nekik, sokkal inkább a szűk felsőosztálynak kedvez – még ha tudjuk is: egy kommunista országban ilyen nem létezik.
