Többen is kísérleteztek mostanság a lendkerekes energia-visszanyerő rendszerekkel, de a legtöbb ilyen szerkezet elektro-mechanikus elven működik. A Volvo mérnökei más utat választottak: az ő rendszerük tisztán mechanikus, ami a lendkerék hatalmas fordulatszámát ismerve legalábbis meglepő.
A legtöbb lendkerekes energia-visszanyerő rendszer úgy működik, mint a villanymotorok: mágneses tér segítségével pörgetik fel a kereket, és ha szükséges, később ugyanazon az elven, villanyáramként nyerik ki a lendkerékben tárolt energiát. Így működik a Williams által fejlesztett, és a Porsche, illetve a Jaguar által is felhasznált rendszer, de régebben a Chrysler is hasonló lendkerekes hajtással kísérletezett. Ezzel kikerülhető minden olyan probléma, amit az okoz, hogy a lendkereket akár percenként 60 ezres fordulatszámra kell felpörgetni, miközben az autó hajtásláncának elemei ennek a fordulatszámnak a tizedét sem érik el. A Volvo azonban inkább a hagyományos, mechanikus megoldást választotta: a karbonszálas lendkerékhez egy fokozatmentes sebességváltót és több lépcsős áttételt kapcsolnak. Még a váltó vezérlését is hidraulikával oldották meg, így a svédek KERS rendszerében lényegében nincs elektromos elem.
A működési elv egyszerű: az autó lassításakor kapcsolják a hátsó kerekekre a karbonszálas műanyag lendkereket. Ilyenkor az autó mozgási energiájának egy része növeli a csúcsértékig a lendkerék fordulatszámát. Később, gyorsításkor az így elraktározott energia segít újra lendületbe hozni az autót. A lendkerekes KERS állítólag 80 lóerő maximális teljesítménytöbbletet adhat, és mivel a forgatónyomaték igen gyorsan épül fel, érezhetően javítja az autó gyorsulását. A kísérleti Volvo S60-ast a kétliteres turbómotorral párosítva 5,5 másodperc alatt gyorsíthatja 100 km/h-ra, míg ugyanez KERS nélkül 7,3 másodpercig tart.
A lendkerekes rendszer működési elvében hasonló a benzin-elektromos hibridek hajtásához, azaz a legnagyobb megtakarítást olyankor hozza, ha az autó sokszor lassít és gyorsít. Városi forgalomban a gyáriak szerint akár 25%-kal kevesebbet fogyaszthat egy négyhengeres lendkerekes modell, mint az azonos csúcsteljesítményű hathengeres. És bár ez a megállapítás erősen marketing-szagú – hisz a KERS 80 lóereje csak másodpercekre elérhető, azaz a négyhengeres motorral együtt semmiképp nem lesz egyenértékű egy hathengeressel – azért jelzi, hogy a készülék akár olyan hasznos is lehet, mint a más luxusautó-gyártóknál használt villamos hibridek.
A kérdés az, hogy a Volvo megoldása elég olcsó lehet-e a sorozatgyártáshoz, és hogy a lendkerekes készülék plusz tömegével járó hátrányokat ellensúlyozzák-e az előnyök, amelyeket a rendszer nyújtani képes.
