Iránnak, bár nem nagyon tudunk róla, elég nagy autóipara van. A perzsák fejlesztenek is, bár mára az embargók miatt nagyon messzire kerültek a csúcstechnikától. A Saipa Tiba például egy 1986-os autón alapszik, és bár sokat korszerűsítettek rajta, még mindig úgy néz ki, mintha az ezredforduló környékén vázolta volna fel egy féltehetségű formatervező.
Irán az iszlám hatalomátvétel óta nemigen válogathat a lehetőségek között. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, azzal üzletelnek, aki szóba áll velük. És ilyen egyre kevesebb van: az Egyesült Államok nyomására már a francia autógyártók sem visznek korszerű gyártósorokat az országba, így az irániak kénytelenek a meglevő típusok alapján újabbakat készíteni. Ilyen a Saipa Tiba is, amely a rossz hírű Kia Pride egyenesági leszármazottja. A burkolatot ugyan lecserélték a perzsa tervezők, de a műszaki alapok ugyanazok, amelyeket a Mazda készítet a 121-eshez 27 évvel ezelőtt, és amelyeket aztán a koreaiak hatékonyan rontottak el durván egy évtizeddel később – akkor még ők sem tudták, hogyan kéne autót tervezni. Ezt a rémséget örökölte meg az iráni Saipa, és próbál belőle jobb autót faragni.
Az 1,5 literes, 82 lóerős motor és az egy tonna alatti tömeg persze egész jól hangzik együtt, nem csoda, hogy a típus beéri 7,2 liter benzinnel 100 kilométeren. Még a felszereltséggel sincs gond: van villanyablak, központi zár, gyári CD-s hifi, légkondi, ABS, két légzsák és alufelnik. Ráadásul az ötajtós modell ára sem drámai, átszámítva 2,3 millió forint körül lenne, de az öreg konstrukció passzív biztonsága nem sokkal jobb egy Trabanténál.
Egy ilyen modell persze teljességgel export-képtelen, még Kínában sem vennék meg, viszont Irán hatalmas piac, és amíg nem nagyon akad jobb ezen az áron, a Tiba otthon eladható lesz.
