A legvalószínűtlenebb autó
Rodzillának hívják, és a neve tökéletesen illik is rá: gigantikus, ronda és ijesztő. Mintegy mellesleg van vagy 1400 lóerős, de ez a gép nem a száguldásról szól.
A szörnyeteg egymáshoz elvileg nemigen illeszkedő főegységekből állt össze: a karosszéria egy 1928-as Studebakeré, az alváz egy közepes méretű teherautóból érkezett, a motor viszont egy Continental AV-1790-es, méghozzá a benzines változat – ez a motor eredetileg a II. Világháború utáni amerikai közepes harckocsikhoz készült, és bő 29 liter hengerűrtartalmú. A teljesítményét még a gyárihoz képest is tovább növelték, most állítólag 1400 lóerős a két hatalmas turbófeltöltőnek köszönhetően.
A motor a készítők szerint olyan erős, hogy az alvázhoz tartozó fékrendszer nem volt elegendő, ezért fejlesztettek hozzá egy különleges, hidropneumatikus fékrendszert nagyméretű tárcsafékekkel. Emellett a motor nyomatéka olyan hatalmas, hogy a mögé kötött hajtáslánc egyes elemeit rendszeresen tönkreteszi – a tulajdonosai szerint eddig két váltót és három hátsó hidat roppantott el. Cserébe elég gyors: 11 másodperc körül futja a negyed mérföldes távot, bár nem ez az elsődleges célja.
Igaz, azt valószínűleg a készítői sem tudnák megmondani, hogy pontosan miért készítették – leginkább talán azért, hogy megdöbbentsék az embereket. Erre pedig tökéletesen alkalmas.
