Észak-Amerikában manapság meglehetősen népszerű a Daytona Prototype kategória: ezek a zárt kabinos versenygépek nagyon hasonló képességűek, és szinte bármilyen motort képesek befogadni. A Ford épp ezért itt próbálja bizonyítani, hogy az EcoBoost turbómotor tökéletesen versenyképes a hagyományos V8-asokkal szemben.
A gyári versenyautó egy szabvány Riley prototípus néhány apró változtatással. Készült hozzá egy, halványan a Mondeóéra emlékeztető hűtőrács és két jellegzetes LED-sorral dekorált első fényszóró, a lényeg azonban a hátsó tengely előtt elhelyezett 3,5 literes V6-os turbómotor. Ez ugyanaz a blokk, amelyet a Ford a legnagyobb modelljeihez kínál V8-asok helyett, vagy azok alternatívájaként. Persze a teljesítmény itt nagyobb, és a versenymotort hosszas fékpadi teszteléssel igyekeztek igazán megbízhatóvá tenni, hogy bírja a maximális terhelést akár 24 órás folyamatos versenytempó mellett is.
Mielőtt éles bevetésre vinnék, megpróbálják megdönteni az autóval a daytonai versenypálya végsebesség-rekordját, amely 1987 óta áll – akkor Bill Elliot egy NASCAR versenyautóval 338,548 km/h-s sebességet ért el. Ezzel nem csak az autó aerodinamikai hatékonyságát tesztelik még egy alkalommal, de az egész EcoBoost versenyautó-projektnek is szereznek még némi ingyen publicitást.
