Szamár nincs, ló van
Nagy, brutális, igéző, már-már ijesztő. Nem mondanám, hogy a Mustang felélesztése rosszul sikerült volna, de ez az új tényleg egy orrvérzés, olyan. Csak a Mondeót nem kaptuk meg.
Óriási csinnadratta, a bejáratnál két eredeti Mustang, csak úgy hangulatkeltés végett, hétféle büfé, bor, sör, koktélok hektószám, aki lusta felállni a helyéről, annak a hoszteszek a székéhez hozzák a kaját, piát. Döng a zene, húsz percet még a készülő Need for Speedből is kapunk, szórakoztatás felsőfokon. Ez a Ford genfi szalonelőzetes partija.
Még jó, hogy az NFS megy (kamerahasználat tilos!), hiszen egy ló, azaz az új Mustang főszerepet játszik benne. De van benne régi is, nem is egy, hanem egészen pontosan nyolc – a rendező azt mondta erről, csoda, hogy ennyiből ki tudták hozni a filmet. És tényleg, az új nagyobb, mokányabb, madmaxesebb, szinte csak a kompresszor szívócsőre hiányzik, ahogy kikandikál a motorházfedél lyukán. Ráadásul ez már jó autó is lesz, a Ford elhagyta a himihumi merev hátsó tengelyt, igaz, az ötliteres vényócat meg benne hagyta.
Nem véletlen, hogy kicsit előrehozva, de már mutogatják a prototípust – Amerika egyik legsikeresebb márkája idén április 17-én lesz épp ötven éves, és mire az ünneplések masszívan indulnak, már muszáj lesz pár embernek meg is mutatni, hogy íme, működik.
Nem megyek bele, mennyivel laposabb arányú, nyúlánkabb, háromdimenziósabb hátsó lámpájú az új, inkább csak annyit – hat. Rég hallottam sokat látott újságírók szájából ennyi úúúhhht meg aaaaahht, felelőtlenül a terem levegőjébe dobált ígéreteket, hogy egyszer egy ilyent venni kell. Számomra a legfontosabb, hogy végre futómű is van alatta, elöl masszívabb segédkeretre kapcsolódó MacPherson, hátul pedig a sima úton még okés, de rosszabb felületen önálló életet élő merev híd helyett térlengőkaros, független felfüggesztés lesz. Végre, végre.
A GT verzióban a nagy motornak marad az ötliteres, 526 lóerős V8-as gurgulázógép, 429 newtonméteres legnagyobb forgatónyomatékkal, a megfizethetőbb opció viszont nem kevéssé gyanút keltően egy 2,3-as Ecoboost négyhengeres lesz, igaz, legalább a nevéhez méltón turbós és erős. 309 lóerőről beszélünk, ami azért szinte bármilyen személyautóban elég szokott lenni, de még szebb a nyomatéki adat, ami majdnem akkora, mint a nyolchengeresé: 407 Nm. Na, azzal talán majd mozogni is tud, igaz, komoly hangszintetizátor kell majd bele, hogy az élmény teljes legyen. Majd kérnek a Renault-ék Capture-éből...
Tehát a sztár a Mustang, amelyben egyébként érintőképernyős multimédia is van, de azért elég szépen nyomatták a szpotfényeket a terem másik felében levő Edge nevű tanulmányautóra is. A piros, nagyméretű szabadidőautó nem egyezik az Amerikában most is kapható típussal, ez teljesen új, slank, sportos (amennyire egy nagy doboz, amit ráadásul még magasított futóműre és hatalmas kerekekre is tesznek, lehet). EcoSport, Kuga, Edge, ez lesz a méretsor, és a Ford ezzel le is porolhatja a kezéről a magnéziumot, kész a teljes SUV-kínálat.
Az Edge-be olyan technikákat is terveznek, mint az önparkoló rendszer, ami akár úgy is aktiválható, hogy a vezető a kocsin kívül van. De lesz benne sávelhagyás-figyelő, aktívan fékező és lassító segéd is, sőt, aktívan záródó és nyíló hűtőrács-lamella is, hogy minden, ami mostanában új, rajta legyen a listán. Ja, belül se néz ki rosszul, fémek és kézzel varrott bőrök kirakata az egész, de ez a minimum.
Ám az Edge, mint mondtam, még csak tanulmány. Hogy mikor kapjuk meg? Alulról a sajtóanyag „Európába hamarosan megérkező SUV” megjegyzése (kb. egy év), felülről pedig a Ford jelentése, miszerint „2018-ig várhatóan nő az SUV-k részesedése Európában” határolja be az időpontot. Ha az ösztöneinkre hallgatunk, ez 2014-15-öt jelent, de ha az új Mondeo lassan kétéves csúszását nézzük, akkor lehet az akár 2016-17 is. Meglátjuk.
Apropó Mondeo – ő a szamár a cikk címében - mindenki ezt az autót várja visszafogott lélegzettel. Annyit láttuk már különféle példányait 2012 óta mindenféle szalonokon és Go Further eseményeken, hogy mire az elsőt meglátjuk az utcán, már unni fogjuk. Az ünnepélyes bejelentés most is elmaradt, de bosszantásként azért elhoztak egyet, ide a partira, az Edge-dzsel átellenes sarokba, egy szuperlatívuszos Vignale-kivitelt. A láttán arra gondoltam: lehet, hogy előbb ülök én európai kivitelű Edge tesztautóban, mint egy ilyenben. Igaz, egy halk megjegyzést elejtett az egyik fordos, amikor tíz órakor, a küszöb alatt megpróbáltam hazasurranni a szállodába: viszlát októberben, az Év Autója-tagok akkor már vezethetik az új Mondeót, és nagyon jó lesz! Meglátjuk...
Fenti hírt még nagyrészt éjjel, a parti után megírtam, de mivel reggel a Ford-standhoz vitt a PR-csapat, ezért egy svunggal akkor már az ott álló egyéb újdonságokat is összeszedtem. Az éjszaka folyamán áthozták a sárga Mustangot a közeli hotel bálterméből, de most melléje tették a kabriót is. Mint szinte mindig, most is jobban tetszik a zárt kivitel, a kupé egyszerűen egy szexis forma, a kabrió meg befejezetlen.
De kirakták a teljes új Focus-szériát is. A masszívabb maszk, a kicsit simább vonalú lámpák, kevésbé vulgáris krómok tényleg jót tettek a megjelenésének – ez a széria szerintem mindig is túl csicsás volt. Bent is kevesebb a gomb, felárért pedig már kormány melletti flepnivel is kapcsolható a robotizált váltó.
Igazából nem ezek a finom külső változások, hanem a felszín alattiak a lényegesek. A Ford nyilván mélyen megbántva érezte magát amiatt, hogy a Golfot jobban vezethető, akadálypályán ügyesebb autónak hozták ki sokan Európában, s utánaeredt a Focus minimális kezelhetőségi problémájának. Módosított futómű, áthangolt lengéscsillapítók, kormányszervó és menetstabilizáló, keményebb szilentblokkok jelentik nagyjából a változást a futómű környékén, bár ennél kicsit nyilván összetettebb a beavatkozás.
A másik hír: mostanra majdnem teljesen megújult a motorcsalád, tehát már nemcsak az egyliteres, 100 és 125 lóerős kis háromhengeresek mutatják előre az utat, hanem a vacsiúj 1,5-ös, 150 és 180 lóerős Ecoboost benzinesek, illetve a 95 és 120 lóerős TDCi dízelek is, szintén másfél literes kivitelben. Ja, lesz olyan önparkoló rendszer is, amelyik nem csak a párhuzamos, hanem a merőleges helyeket is felismeri, illetve távolságtartós tempomat és tapogatós fedélzeti rendszer is.
Kiállítottak mindenféle takarékos érdekességeket is, ezekről most csak érintőlegesen szólok. A Mondeo hibridet oly régóta ismerjük, hogy a legkorábbi példányait fejben már roncstelepeken látjuk, de nem, hiszen még egyet sem adtak el belőle, a bemutatója csak a normál Mondeóéval együtt lesz.
Ott volt még a C-Max Solar nevű tanulmány, amelyik a tetejébe szerelt, gyűjtőlencsés napelem-rendszer segítségével annyi áramot képes magába szippantani egy nap alatt (gondolom, nyáron), mintha négy órán át a konnektorba dugtuk volna (nem mindegy, hogy 110, 230 voltról, de ez sehol nem szerepel a sajtóanyagban). Egy darab évi négy tonna szén-monoxidtól óvja meg a fókabébiket, ha lesz. Jut eszembe erről – elég izmosak lehetnek azok most is, ha ennyit elbírnak...
És ott a Focus EV is, a tisztán villanyüzemű Focus, amely annyira a küszöbön áll, hogy már ára is van: 55 ezer svájci frank, azaz bő 13 millió forint. Hm, a magáé lehet... Mindenesetre sok csomagtartó nem maradt benne, annyit látok – ez a spúrság ára.