Megőrültek az olaszok
Alig két éve kaparták elő a rég elfeledett ATS márkát a vastag porréteg alól, de már a harmadik kisszériás sportautót hozzák ki sorozatban. A Leggera őrült vonzó technika, kétes héjba bújtatva.
Az ATS, vagyis Automobili Turismo e Sport céget a hatvanas évek elején alapították a Ferraritól nagy patália közepette távozó emberek. Rövid, de heves történetük során még a Formula 1-be is belekóstoltak, majd néhány év múlva fel is oszlottak. Közel fél évszázad után, 2012-ben élesztették újra a márkát.
Legújabb autójuk neve nem véletlenül Leggera, ami nem mást jelent, mint könnyű: alig 650 kilót nyom. Ehhez az önsúlyhoz az Opeltől származó 1,6-os turbómotor 210 lóereje több mint elégnek tűnik, amit az öt másodperc alatti nulla-százas gyorsulási érték igazol. Ötsebességes kézi vagy hatgangos szekvenciális váltóval rendelhető, és az olaszok komoly szándékait mi sem jelzi jobban, hogy a futóművet az Őhlinstől szerzik be.
A Leggera 300 kivitelnél a szám a súly-lóerő arányt jelöli, ennek megfelelően a Leggera 365 egy 240 lóerőre felhúzott változat, de később egy öt darabra korlátozott ATS 420 Super Leggera SS-t is terveznek, amelybe egy 2,2 literes, kilencezret forgó, 290 lóerőre tuningolt Honda szívómotor kerül. Ha a turbósok esetében ízléstől függően még indokolt is lehet némi fanyalgás, a szívó változat minden nyers élményre vágyó autós számára felér egy virtuális aranylövéssel.
Egyedül a dizájn terén rezeg a léc a radikális olasz sportautónál. Stílusában egyértelműen a hatvanas éveket mímeli, van benne egy jó adag Cobra, egy kevés Porsche, a feneke pedig a közelmúltban csőd szélére került Wiesmannokra emlékeztet a kelleténél kicsit jobban. A küszöbtoldat, az utólag felcsavarozottnak tűnő szélvédő és a krómcsövek az ülések mögött valahogy nem állnak össze egy harmonikus képpé, ami egy olasz autónál kínos. De ha a végzetesen izgalmasnak tűnő technika túllendítene a formaterv gyengeségein, még mindig marad egy tisztázatlan pont: kiengedik-e a hatóságok a Leggerát a közútra?
