Pillekönnyű királyság

Nagyon vártam már, hogy ritkuljon egy kicsit a siserehad a Mazda-standnál, hiszen amióta bemutatták, azóta bele akarok ülni, azóta meg akarom simogatni fitos kis fenekét és azóta akarom zsebre vágni és hazalopni. Mert nem csak azt tartja be, amit ígértek róla hónapokkal korábban, hanem a leehető leghűségesebb módon ragaszkodik a jó sportautós hagyományokhoz. Könnyű, kezes, agilis és precíz. Ráadásul szép is. Az MX-5.

Tudják, a típus, melynek az emberhez való viszonyát semmi nem definiálja jobban, mint a Jinba Ittai, azaz ló és lovasa. Az egység, amely csak együtt hatékony és csak együtt működik. Feltéve, ha egyikük sem idióta. Itt egy rövid kis videó róla.

Persze ez nem volt nagy újdonság, csak nekem, hiszen egy ideje bemutatták már, ugyanakkor teljesen új volt a kicsi SUV, a CX-3. Meglepő módon a Mazda nem ment el abba az irányba, hogy totálisan egyforma egyenarccal ruházza fel a típuscsaládot, sőt, a CX-3 már formatervét tekintve is sokkal fiatalosabb, dinamikusabb, mint a nagyobb CX-5 vagy CX-7. A célcsoport világosan látszik, valahol a Nissan Juke és az Opel Mokka halmaz határán próbálhat lecsipegetni olyan vásárlókat, akiknek a Nissan már túl merész, az Opel viszont túl Opel.

Minden esélye megvan rá, mert aránylag kompakt méretei ellenére el lehet férni hátul (táncolni persze nem, de elüldögélni gond nélkül), az óracsoport a középre helyezett egy körműszerrel elég menő, a műszerfal valódi bőr kárpitot kapott és a piros cérnás varrás is sokat dob rajta. Neki még a fix, középre helyezett palatáblát is elnézzük, elvégre nem egy Mercedes. Ügyes és meglehetősen egyszerű cuccnak tűnik, a már jól bevált, kétliteres szívóbenzinmotor 120 illetve 150 lóerős változatával, vagy a vadonatúj, 1,5 literes turbódízellel kapható.

Összkerékhajtást, elképesztően merev karosszériát, ugyanakkor nagyon alacsony NVH-mutatót emlegettek vele kapcsolatban, és a Mazda nem szokott nagyon túlozni, bemondásaik még a hihető határon innen vannak. Ettől függetlenül az MX-5-öt és a CX-3-mat is alaposan megmázsáljuk majd, hiszen bevezetésükre a hazai piacra még idén sor kerül.

A Mazdánál nyugi van, jó a hangulat a standon, hiszen jól megy a szekér, amit az utóbbi két évben piacra hoztak, azt jól fogadta a szakma és a vásárlók. Ráadásul most bővítik a kínálatot és már látszik, hogy ezzel a két új típussal sem lesz különösebb gond. Kis, szinte családi vállalkozáshoz képest nem rossz teljesítmény. A Subaru példát vehetne róluk, valahogy így kell újradefiniálni egy márkát.