Aircross: forradalom helyett különcködés

Tetszik vagy sem, mostanában egyre inkább Kína a világ közepe az autóiparban – nem csoda, hogy aki számít, itt bemutat valami érdekeset, vagy legalábbis valamit, amit annak szántak. A Citroën ráadásul komoly szereplő a kínai autógyártásban, és már kínai tulajdonosa is van, így nem érdemes csodálkozni rajta, hogy itt leplezik le az Aircross nevű tanulmányt, amelyből érzésünk szerint nagyon hamar sorozatgyártmány készülhet.

A 4,58 méteres, azaz méretben nagyjából a Nissan X-Trailnek megfelelő autón folytatódik a jópofáskodás, amit a C4 Cactus-szal kezdtek meg. Ez nem az a fajta zseniális ötlethalmozás, ami az olyan legendás Citroëneket jellemezte, mint az eredeti DS és ID, vagy a CX, inkább az a lényeg, hogy stílusban elüssenek a többségtől. Ennek érdekében vastagtalpú sportcipőnek próbálták álcázni a hobbiterepjárót az ajtók aljára és a lökhárítók peremére tervezett fekete műanyag betétekkel, amelyeknek a közepén ezúttal alumínium rácsozatot találunk.

Ha ezek nem lennének, talán fel sem figyelnénk a magas övvonalú egyterűre, arányaival annyira belesimul az aktuális divatba – végső soron minden autószalonon akad hat-hét hasonló tanulmányautó. Sajnos nagy ötletek nem jönnek parancsra, pedig az autó megoldásait nézve határozottan az az érzésünk támadhat, hogy itt a tervezőknek nem volt más választásuk: határidőre produkálni kellett valami ütőset. Másként nehéz megmagyarázni a hátsó oldalablakok köré tervezett, amúgy teljesen funkciótlan, és a forma szempontjából is maximálisan indokolatlan szálcsiszolt fémkeretet. Valahogy az az ember érzése a fotók láttán, hogy ebből akár vonzó dolog is lehetett volna, ha nem eröltetik ezeket a különc formákat.

A lemezek alatt is az aktuális divat-technikát találjuk. A BMW-PSA 1,6 literes turbós benzinmotor egyik erősebb, 218 lóerő változatát párosították egy 95 lóerős villanymotorral, amely a hátsó kerekeket hajtja. A konnektoros hibrid hajtás egyszerre váltja ki az összkerék-hajtást, és teszi lehetővé, hogy 50 kilométert tisztán villamos üzemben tegyen meg a jármű. A 313 lóerős összteljesítmény ráadásul egész fürgévé teszi a nagydarab Citroënt: akár 4,5 másodperc alatt elérhető a 100 km/h – nyilván akkor, ha a Li-ion akkumulátorban még bőven van töltés. A franciák persze a fogyasztásmérésnél is alkalmazzák a megszokott csúsztatást – az átlagfogyasztás-értéket tele akkumulátorral mérik úgy, hogy a száz kilométer felét villannyal teszik meg, és az elektromos energia árát, illetve elektromos energia-szükségletét nagyvonalúan nullának tekintik – különben aligha jöhetne ki a 1,7 l/100 km-es benzinfogyasztás.

Egy picit reméljük – legkinkább a Citroën saját érdekében – hogy ha a sorozatgyártásra kerül a sor, előtte még dolgoznak egy kicsit a formán, hisz ez egyike azon ritka alkalmaknak, amikor az egyszerűbb, tisztább külső megjelenés szinte biztosan használna az autónak.