A Ferrari alapos felkészülés után tavaly októberben lépett be a tőzsdére. Akkor a vállalat összes részvényeinek kilenc százalékát dobta piacra a Fiat-Chrysler csoport, de már ez is 893 millió dolláros bevételt jelentett. A bevezetéskor egy-egy kis szeletnyi Ferrariért 52 dollárt kellett fizetni, mára azonban 42,67 dollárra csökkent a részvények értéke.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy itt a világvége az olasz sportkocsigyár számára, de kezdhetnek azon gondolkodni, hogy mivel tudják feljebb piszkálni értékpapírjaik árát. A téma nyilvánvalóan nagyon foglalkoztatja Sergio Marchionnét, a Ferrari elnökét – és egyben a Fiat-Chrysler vezérigazgatóját - is. Ő jelen pillanatban azt fontolgatja, hogy a termelésen emelnének.
Egészen mostanáig évente hétezer példány körül mozgott a gyártás, ezt azonban egy közelmúltbéli bejelentés alapján 2019-re kilencezerre emelnék. Éppen ez az a szám, amit most újragondolnak, de alaposan fel kell mérniük a lehetőségeket. Nyilván sem tömegcikké, sem olcsóvá nem szeretnének válni. Marchionne azt mondja, a Ferrari alapításakor az volt a vezérgondolat, hogy mindig csak egy autóval kevesebbet gyártsanak, mint amennyire kereslet lenne. Ez a szabály szerinte most is eredményre vezethet.
Mindezt figyelembe véve nem kell tehát attól tartanunk, hogy minden utcasarkon Ferrariba botlunk. És ha lesznek is bizonyos modellek, amelyek a megszokottnál magasabb példányszámban készülnek, a csúcsgépek továbbra is erősen limitáltak maradnak. Ráadásul ezek birtoklásához az sem elég, ha valakinek átkozottul sok pénze van.
