A japán piacon még mindig kulcsfontosságú az adókedvezményes Kei kategória. Ezek a maximum 3,4 méter hosszú és 1,48 méter széles kisautók adják az eladások több mint harmadát – nem csoda, hogy a Honda is fejleszti saját kínálatát ebben a szegmensben. Ezúttal az N-Box új változatait mutatták be.
Az egyszerű orrkialakítású alapváltozat nem sokkal több egy gombkerekű doboznál, a Custom elejét viszont igyekeztek némi krómmal feldobni. Ebben az autóban tényleg az a csoda, hogy négy fő számára viszonylag kényelmes utazási lehetőséget biztosít korlátozott szélessége ellenére.
Ezt nagyrészt azzal érték el, hogy az oldalfalak függőlegesek, az ülések pedig viszonylag magasan vannak, így közel függőleges alsó lábszárral lehet ülni az autóban, amitől a lábterek sem tűnnek szűkösnek. Az apró kerekek és a rövid motorház is a belső tér maximális kihasználását segíti. A Honda emellett kiemelkedő minőségű belső térről beszél, bár a képek alapján lehetetlen megállapítani, hogy ez túlzó állítás-e vagy sem.
A műszaki tartalomról nem igazán beszélnek, de nagyon nincs is mit: a konkurensekhez hasonlóan a Hondának is megvan a maga 660 köbcentis háromhengeres benzinmotorja, amely turbó nélkül 50 lóerő körül teljesít, turbóval viszont érinti a törvényben meghatározott 64 lóerős maximumot. Ezt általában valamiféle automata váltóval, és első- vagy összkerék-hajtással kombinálják.
Az új N-Boxtól a Honda havi 15 ezres eladási szintet vár, ami a durván évi kétmilliós Kei piachoz képest nem is feltétlenül túlzó elképzelés. Még akkor sem, ha a cég csak másodhegedűs lehet a kategóriát uraló Suzuki és Daihatsu mögött.
