Hét év börtönt kapott az egykori Volkswagen-igazgató
A 48 éves Oliver Schmidtből lett a dízelbotrány arca. A korábbi Volkswagen igazgatót tették felelőssé a dízelmotorokba épített csalószoftver titokban maradásáért, és úgy tűnik, rajta is verik le.
A Volkswagen korábbi munkatársát konkrétan azzal vádolták, hogy vezette azt az összeesküvést, amelynek a célja a VW dízelmotorokba épített csalószoftver létezésének eltitkolása volt, és mivel a Sean Cox vezette bíróság megállapította, hogy Schmidt nem működött együtt a hatóságokkal, a maximális büntetést szabták ki rá. Augusztusban két másik vádpontban – összeesküvésben és a levegőtisztasági törvény szándékos megszegésében – már bűnösnek találták a férfit, de ítéletet csak most hirdettek.
Schmidt volt az, aki a VW belső levelezésének tanúsága szerint még 2014-ben először értesült róla, hogy a West Virginia egyetemen vizsgálják a VW dízelmotorjainak károsanyag-kibocsátását. A vád szerint ennek kapcsán így írt egyik kollégájának: „Először is azt kell eldöntenünk, hogy őszinték leszünk-e. Ha nem, akkor minden úgy marad, ahogy eddig volt.” A férfi arra építette védekezését, hogy csak utasításokat teljesített, de ezt a bíróság nem fogadta el, mivel bizonyítékot találtak arra, hogy Schmidt több alkalommal is a csalószoftver eltitkolása mellett foglalt állást, akkor is, amikor a főnökeit tájékoztatta a kérdésről.
A korábbi igazgatót januárban tartóztatták le, és március óta ül a Michigan állambeli Milanban, szövetségi fegyházban. Az ítélet alapján ott is marad, és az eddig fogdában és börtönben töltött közel 11 hónapot beleszámítják a hét éves büntetésbe.
Bár a dízelbotrány kapcsán eddig nyolc korábbi VW alkalmazottat vádoltak meg, Schmidten kívül eddig csak egyetlen kollégája, James Liang mérnök állt bíróság elé. Ő ráadásul megúszta három év négy hónap börtönnel, mivel a kezdetektől együttműködött a hatósággal. Mindez már csak azért is érdekes, mert Liang bizonyítottan 2006 óta tudott a csalószoftver létezéséről.
Nem tudni, hogy lesznek-e még hasonló ítéletek, de Schmidt révén az amerikai jogrendszer jelezhette, hogy nem bánik kesztyűs kézzel azokkal, akiknek egy ilyen csaláshoz közük van. Mindeközben a Volkswagen, amely eddig durván 30 milliárd dollárt költött a dízelbotrány kezelésére, lassan túljut a nehezén: a visszahívások nagy részén már túl van a cég, és a bírságok és peren kívüli egyességek költségeinek zömét is kifizették.
