Ezért robbant fel a norvég hidrogénkút

Három héttel a robbanás után kiderült, mi okozta a norvég Sandvika hidrogénkútjának balesetét. Egy rosszul felszerelt csatlakozó miatt indult szivárgásból lett a robbanás.

Norvégia nem csak a villanyautózásban, az üzemanyagcellás autók terén is messze az európai átlag előtt jár. Ez a sandvikai töltőállomás csak egy volt az országban nyilvánosan működő kutak közül, már közel három éve várta a hidrogénnel autózókat. Ezért is különösen nagy mázli, hogy a júniusban történt robbanás idején épp nem használta senki, így az áldozattal nem járt; a robbanáshoz köthető két sérülés is úgy történt, hogy a közelben autózókra a lökéshullám miatt rányitotta autójuk a légzsákot.

A robbanás híre nagyot szólt. Hiába tűnik jó alternatívának, a hidrogénnel kapcsolatos általános félelem ugyanis épp a körülményes és óriási figyelmet igénylő tárolása miatt alakult ki. Hatékonyan tárolni két módon lehet: vagy folyékony halmazállapotban mínusz 250 Celsius fok környékén vagy gázként több száz báros nyomás alatt. A kútnál az utóbbi okozta a bajt. Mint az állomás eszközeit gyártó Nel vizsgálata kiderítette, az egyik tartályra rosszul felszerelt csatlakozónál indult a szivárgás. Az ott kijutó hidrogén keveredett a levegő oxigénjével, létrejött a durranógáz és már meg is volt a baj. Az üzemeltető most átvizsgálja a többi hasonló csatlakozóval szerelt állomást is, de a robbanás miatt bezárt, amúgy más technikát használó hidrogén kutaknak jó hír az eredmény, azok így most újranyithatnak.