Berardo: olasz álomautó, BMW alapokon

A BMW i8-as mechanikája lakik a gömbölyded vonalak alatt, de ezt tényleg nem könnyű belelátni a vörös sportkocsiba, még akkor sem, ha az arányok árulkodnak.

Tazio Taraschi készítette a sportkocsit, amely lényegében egy egész ízlésesen átöltöztetett, és alaposan megtuningolt i8-as. Az eredetire alig emlékeztető, hosszabb, és sokkal egyszerűbb vonalú karosszéria, illetve a teljesen átkárpitozott belső tér azonban az i8 karbonszálas önhordó karosszériáját, felfelé nyíló ajtóit és jellegzetes hajtásrendszerét rejti. Az 1,5 literes háromhengeres turbómotor teljesítményét 425 lóerőre emelték, így az összteljesítmény 526 lóerőre nőtt. Így a Taraschival Berardo állítólag 3,9 másodperc alatt van százon, a végsebessége pedig 280 km/h.

A készítőknek persze az volt a lényeges, hogy emléket állítsanak egy lassan feledésbe merülő autóépítőnek és versenyzőnek. Az autó hasonlóképp kapta a nevét, mint a Ferrari Enzo, és bár a névadó kevésbé ismert, mint a Ferrari alapítója, kortársak voltak, és hasonlóan sikeresek a sportkocsiépítésben.

Berardo Taraschi 1934-ben kezdett motorkerékpárral versenyezni, autóépítéssel pedig a háború után, 1947-ben kezdett foglalkozni. Először magának épített versenyautót, Fiat 500 alvázzal és BMW R75 motorral, de hamar kiderült, hogy a háború után más is nehezen jut ütőképes technikához, több autót is készített, eladásra, Urania néven. Komolyabb hírnevet azonban a római Gianelli fivérek 750-es versenymotorjainak beépítésével szerzett: a Giaur (Gianelli Urania) gépek az 1950-es években letarolták a népszerű 750-es és 1000-es kategóriát mind az olasz, mind a nemzetközi bajnokságokon. Az 1960-as évek elején még épített néhány jó nevű Formula Junior versenygépet, de ahogy maga visszavonult a versenyektől, az autóépítéssel is felhagyott: cége, a Meccanica Taraschi pedig ismég egyszerű autószerviz lett.

Azt nehéz megjósolni, hogy az új sportkocsi mennyire lesz képes hozzájárulni névadója emlékének továbbéléséhez, de gyakori jelenség biztosan nem lesz. Egyrészt mert az alapjául szolgáló sportkocsi is viszonylag drága és ritka, másrészt mivel magát az átalakítást állítólag 750 ezer euróért vállalják, amiért klasszisokkal jobb sportkocsikat is lehet vásárolni, akár többet is.