A Singer ACS-nek nevezte el a terepjáró Porschét, amelyet az 1989 és 1994 között gyártott 911-es (964) alapjaira építetek, léghűtéses turbómotorral.
A szuperstílusos gép neve az All-Terrain Competition Study, azaz terepjáró versenyautó-tanulmány kifejezés rövidítése, bár ez definíciónak nem egészen pontos: a Singer nem tanulmánynak építette a két autót – a fehér a terepváltozat, a vöröset pedig aszfalton való használatra tervezték – hanem egyedi megrendelés alapján, eladásra.
Ahogy a többi Singer, ez is hibátlan stílusgyakorlat: a Porsche 953-as – ez a 911-es tereprali-változata volt, amellyel 1984-ben Dakart nyertek – és az 1986-os Dakar győztes 959-es stílusát korszerűsíti, még nagyobb kerekekkel, szépen a formába simuló integrált hátsó légterelővel, és persze a terepralizáshoz szükséges műszaki megoldásokkal, amilyen a dupla lengéscsillapítós terepfutómű.
Természetesen FIA-homológ bukócsövet és korszerű versenyülések kerültek a gépbe, a hajtásrendszer egy része azonban – szintén Singer hagyomány – kifejezetten régimódi. A 3,6 literes, léghűtéses bokszer hathengeresből 450 lóerőt hoztak ki, így épp csak erősebb, mint az eredeti 959-es, bár azt mondják, a teljesítmény az igényeknek megfelelően tovább növelhető, ha szükséges.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az ACS két létező példánya később felbukkan-e valamiféle versenyen, ahogy az sem egyértelmű, hogy a Singer tervez-e további példányokat építeni. Az viszont ismét bebizonyosodott, hogy a kaliforniai Porsche-szabászatnál jobban kevesen érzik, hogyan érdemes a legszebb klasszikus formákat korszerű formában tálalni.
