Így NEM néztük meg a Porsche Panamera újdonságait

Bemutató: Porsche Panamera - 2024

2023.12.15. 13:11

Izgatottan ültem fel Dorogon a 7:14-es vonatra, hogy Újpesten bepattanjak a kollégák mellé a bérautóba. Hiszen végre elmehettem egy Porsche sajtóeseményre, azért az nem semmi. Egy igazán különleges, nagy múltú, komoly gyártóról van szó, ehhez méltó rendezvényt vártam.

Egy 8-as Passattal indultunk útnak, amit nem vizsgáltam volna át szívesen UV-lámpával, bár így is látszódtak gyanús foltok. Az sem vette el a kedvem, hogy egy baleset miatt másfél órát álltunk az M1-es autópályán, így a tervezett 5,5 órás út Prágába bő 7 órásra sikeredett. Sőt, még azon is túllendültem, hogy a navigáció egy építkezésre vitt minket, majd mint kiderült egy gyrosos bódé alá rejtett alagúton keresztül jutottunk el a rendezvényre.

Mindezen elénk gördített akadályon átmászva végre ott ültünk egy industrial stílusú bárban és becsusszantunk az előadás közepére. Az előadó rendes volt, csak hármunk kedvéért még egyszer elmondta azt a részt, amiről lemaradtunk. Ezután odaengedtek az autóhoz, amit addigra már szinte mindenki körbetapizott, rajtunk volt a sor. Kerestük az ígéretes újításokat, az izgalmas részleteket, hiszen a Panamera 3. generációjáról van szó.

Az előző generáció kapott egy az autó teljes seggét átérő fénycsíkot, mint hátsó lámpa. Ez most már két fénycsík lett. Módosítottak az első-hátsó elrendezésen, a nappali menetfényen és némileg a fényszórók is felfrissültek. Mindezek ellenére az új Panamera inkább érződik egy ráncfelvarrásnak, mintsem újdonságnak. Ez persze nem hatott rám lehangolóan, hiszen csak ott állok egy Porsche mellett, és van ám két komoly újítás is.

Az egyik a különleges Porsche Active Ride futómű, ami nem keverendő össze a Porsche Active Suspension Management rendszerével. Míg utóbbi egy adaptív felfüggesztés, előbbi sokkal komolyabb rendszer annál. Az Active Ride nem csak segít vízszintesen tartani a karosszériát, mintha aktív stabilizátorai lennének - bár ezt is tudja. Az igazi különlegesség, hogy kanyarban nemcsak szimplán ellentart a kocsiszekrény dőlésének, de ívnek befelé dönti azt.

Képes az ívbelső kerekeknél a futóművet 3,5 centivel lejjebb engedni, így pedig mint a motorok, kanyarban dönti az autót. Hasonlóan viselkedik a rendszer fékezés és gyorsítás esetén is, csak ott nem oldal-, hanem hosszirányú dőlésnek tart ellen. Ezt aktív lengéscsillapítókkal és hozzájuk kapcsolt elektromosan működtetett hidraulikapumpákkal érik el. Emellett - a súlycsökkentés miatt csak egy kamrás - légrugók egészítik ki a működést. Mindezek mellett szinte csak úri huncutság, hogy az autó ajtónyitáskor megemeli 5,5 centivel az oldalát, hogy könnyebb legyen beszállni.

A másik újdonság az elődhöz képest, hogy a beltérben már nemcsak az óracsoporton és a középkonzolon van digitális kijelző, hanem a jobbegy előtt is a műszerfalon. Ezt szerencsére nem tudtuk megnézni, mert a Porsche egy fapados változatot hozott, ez az extra nem jelent meg. Ahogy az Active Rideról is mutattak egy látványos reklámfilmet, amiben a telefonjukkal mozgatják az autót. Elmondták, hogy demonstráció gyanánt ezt a kereskedők is el tudják játszani akár. És akkor felmerült bennem a kérdés, hogy nekünk ezt mi az istenért nem lehetett előadni!?

Egy olyan alapváltozatot hoztak el, amelyben ez sem volt benne, tehát eddig kettőből kettőt buktunk. Pedig lényegében ezért mentünk, mert statikus bemutató révén vezetni sem lehetett. Na ez volt az a pont a bemutatón, amikor már én sem voltam annyira lelkes, inkább mérges.

Persze jó volt beleülni, meg kicsit változott a belső elrendezés is, de majdnem ugyanezt már láttuk a Cayenne belterében is. Megújult a műszerfal teteje a jellegzetes órával, és a klímapanel is megváltozott. A váltókar lekerült innen és a kormány mögött egészen apró helyet kapott a műszerfalba süllyesztve. Az ülések így első blikkre kényelmesek voltak, de a Passattal való kiút után - amit én eddig egy kényelmes utazóautónak gondoltam - ezt nem merem megelőlegezni. A tér viszont kiváló, négy ember szinte táncolni tud, és tisztes csomagtartó is belefért az éppen több mint 5 méteres hosszba.

Az új Panamera hajtásláncait illetően senkit sem értek nagy meglepetések, hiszen a sajtóanyag már november második felében elérhető volt. Akkor tudtuk, hogy lesz egy 2,9 literes, turbós, V6-os motor 353 lóerővel és 500 Nm nyomatékkal - egyébként egy ilyen változatot tártak elénk az eseményen. Akinek a számok fontosak, az vehet ugyanezzel a motorral Panamera 4-et összkerékhajtással, hiszen annak csupán 4,8 másodpercbe telik a 0-100-as sprint az alapmodell 5,1 másodpercéhez képest.

Eggyel izgalmasabb konfiguráció a Panamera Turbo E-Hybrid, amelyben már egy 4 literes, V8-as dolgozik egy plug-in hibrid hajtással. A villanymotor a Porsche új 8 fokozatú PDK váltójába került és 190 lóerővel segít be a hajtásba. Így a rendszer összteljesítménye 680 lóerő, és ehhez még jár 930 Nm nyomaték. Jelenleg ez a csúcsváltozat, de várhatóan lesz még egy Turbo S E-Hybrid, aminél még feljebb licitálnak a németek.

Illetve ha már plug-in hibrid, akkor nem érdemes elmenni a környezetvédelem mellett sem. Az autóban egy 25,9 kWh-s akkumulátorcsomag kapott helyet, amivel elvileg 93 kilométeres elektromos hatótávra képes a Panamera Turbo E-Hybrid. Tehát ha képesek vagyunk ellenállni a dübörgő V8-asnak egy ilyen termetes utazóautóban, akkor az aldis bevásárlások során tényleg megmenthetjük a világot.

Egy kicsit csalódott vagyok, mert az itt leírtak nagyjából 90 százalékát eddig is lehetett tudni. az egyetlen extra, hogy ezeket most majdnem megnézhettük - vagyis nem. Ezért nagyjából 14 órát autóztunk két nap alatt, mégsem gondolom ablakon kidobott időnek. Főleg azért, mert nagyon szeretem Prágát és az esemény után volt még némi időnk egy kis klasszikus városnézésre. Így december közepe felé haladva kellemes 6-8 fokos esti hőmérséklet mellett, a hétköznap lévén egészen kevés turistától hemzsegő belvárosban és karácsonyi vásárban nagyon jól éreztem magam.

Ahogy kiértünk a Vencel térre a végén a Nemzeti Múzeummal. Ahogy forogtam a gyönyörű épületek alatt, majd átértünk az Óváros térre és körbejártuk a Týn-templomot. A sok stressz teljesen elengedte a testemet, és bár tudtam, hogy visszafele újabb 6 óra utazás vár minket ugyanabban a foltos, kényelmetlen vajbőr beltérben, nekem azért egy kicsit mégis megérte ez a kör.