Rég húzódó folyamatok találkoztak az idén: az Európa-szerte ronggyá támogatott, legalább részben villamos hajtású autók eladásai augusztusban lehagyták a kegyvesztett dízelekét. Az előbbiek a teljes újautó-mennyiség 21%-át adták, az utóbbiak 20%-ot.
Ez abszolút számokban úgy néz ki, hogy villanyautóból és konnektoros hibridből 151 737, dízelből 141 635 darab fogyott. A vevők legnagyobb része, 56%-uk azonban továbbra is benzines, vagy külső forrásból nem tölthető hibrid autót választott.
A villannyal is használható autók iránti érdeklődés egyébként az év eddigi részében drámaian megemelkedett: január és augusztus között a tavalyi 158 ezer helyett 1,32 millió ilyen autó került forgalomba Európában, ami több tényezőnek is köszönhető. Egyrészt a legnagyobb európai piacokon, így Németországban és Franciaországban is jelentős állami támogatással igyekeznek csökkenteni az árkülönbséget a konnektoros hibridek és elektromos modellek, illetve a többi autó között. Másrészt a szén-dioxid-kibocsátási átlag szigorítása a gyártókat is rákényszerítette, hogy több ilyen autót tartsanak a kínálatban, másként jelentős bírságra számíthatnak.
E folyamat ellenkezője zajlik a dízelek esetében. A legtöbb gyártó személyautóiból lassan eltűnnek, így egyre inkább csak haszonjárművekben, terepjárókban, pickupokban kínálnak ilyeneket. Emellett szintén ellenük dolgozik a régebbi dízelek kitiltása az európai nagyvárosokból: bár új autókra nem vonatkozik, azt jelzi, hogy a dízel nem jelent hosszú távú megoldást. Nem csoda, hogy az eladások drámai visszaesésének lehetünk tanúi.
A változás annak tükrében tűnik igazán drámainak, hogy Európában a dízelmotoros személyautók stabilan az eladások közel 60%-át adták 2015, a VW dízelbotránya előtt, és 2016 végéig még több fogyott ezekből, mint minden másból együtt.
